Az AKO ügynökség 2019. október 16. és 18. között közvélemény-kutatást végzett Dél-Szlovákia magyarok által lakott régióiban. Mind az öt magyar érdekeltségű pártot mérték, azaz az MKP mellett a Most-Hidat, az MKDSZ-t, a Magyar Fórumot és az Összefogást is.
A közvélemény-kutatást Őry Péter (az MKP OT elnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere) rendelte meg az AKO ügynökségnél, amely 500 személyt kérdezett meg telefonon, a reprezentatív mintavétel során a nemzeti hovatartozásra, az állandó lakhelyre, az életkorra, nemre, iskolai végzettségre is rákérdeztek. Az 500 fős mintával kapcsolatban érdemes tudatosítani, hogy az országos reprezentatív felmérések többnyire 1000 fős mintával dolgoznak, amelyek közül – ha betartják a nemzetiségi kvótát – csak 80–100 magyar lehet…
Az AKO-felmérés óta még csak tíz nap telt el, azóta több társadalmi esemény is történt. Október 22-én délután már hivatalosan is bejegyezték az Összefogás politikai mozgalmat, este a Magyar Közösség Pártja nemet mondott a Most-Híddal és az Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel (MKDSZ) létrehozandó választási pártra, és ugyanakkor a magyar egységre törekvő ötpárti tárgyalásokat javasolt (ezek október 25-én meg is kezdődtek, október 28-án folytatódnak). És azóta a Focus ügynökség is ismertette legújabb (október 15. és 22. között végzett) közvélemény-kutatási eredményeit.
Ebben a cikkben az AKO által készített grafikákat használjuk, annyi változtatással, hogy a jobb észrevehetőség érdekében a magyar érdekeltségű pártokat különböző színekkel jelöltük.
Pártpreferenciák Dél-Szlovákia magyarok által lakott régióiban az összes lakos (azaz a magyarok, szlovákok és egyéb nemzeti hovatartozásúak is) esetében. MKP 7,8%, Most-Híd 6,6%, Összefogás 1,1%, MKDSZ 0,8%, Magyar Fórum 0,6%. (az AKO grafikonja azon választók adatait mutatja, akik részt vesznek a választáson, és meg is határozták, hogy kire szavaznak)
A Focus felmérése szerint (az egész Szlovákiát tekintve) ez a helyzet: Most-Híd 3,8%, MKP 3,2%, Magyar Fórum 0,7%, Összefogás 0,4%. A Focus tájékoztatójában azon pártok szerepelnek, amelyek legalább 0,1%-ot értek el, az MKDSZ nem volt közöttük. Az MKP, a Magyar Fórum és az Összefogás pártpreferenciái összeadva 4,3%-ot adnak, azaz többet, mint a Most-Hídé.
Az öt párt közül gyakorlatilag csak a Most-Hídnak vannak szlovák választói, az AKO felmérésében a szlovákok 1,3%-a szavazna rájuk (ez viszont egyben a lehetőségeiket is szűkíti, nem beszélve a konkrét politikusaikkal szembeni ismert fenntartásokról. A közvélemény-kutatás személyi kérdésekkel nem foglalkozott. – szerk. megj.)
Az AKO magyarok között mért pártpreferenciái az MKP, Magyar Fórum és az Összefogás, illetve az MKP, Most-Híd, MKDSZ és az Összefogás közös indulása esetében. (azok között, akik részt vennének a választáson)
A fenti grafikon érdekes jelenségre mutat rá. Az első esetben (MKP, Magyar Fórum, Összefogás) összesen 48,4% (biztos igen 23,2%, valószínűleg igen 25,2%) az „igen” válaszok aránya, míg a másik esetben 50,6% (biztos igen 20,7%, valószínűleg igen 29,9%), azaz a Most-Híd feltételezett „beugrásával” és a Magyar Fórum esetleges kiválásával csupán 2,2%-kal emelkedne a megnevezett közös „formáció” eredménye. Sőt, a biztos igen még kevesebb lett a Most-Hidas lehetőség esetében. Fontos megjegyezni, hogy ezen adatok is a választáson részt venni akarók válaszait mutatják, ám a pártot meg nem nevezők is ott vannak (mindkét esetben 6,9%-kal), őket kihagyva 51,7%, illetve 54,1% a két megkérdezett közös indulási formának a választási preferenciája.
Ami a választási részvételt illeti, az AKO felmérésében a megkérdezettek 70,9%-a menne biztosan szavazni, 16% nem tudja, 11,5% nem menne, 1,6% pedig nem válaszolt erre a kérdésre.
Mennyi magyar szavazatra van szükség az 5 százalékos bejutási küszöbhöz? Ha a választásokon a magyarok részvétele hasonló lesz az országos átlaghoz, akkor a 8,5%-os országos (2011-es népszámlálási adat) aránnyal bíró felvidéki magyarság 60 százalékának a szavazata kell majd. (8,5 x 0,6 = 5,1). Itt még néhány körülmény szintén – akár döntő fontosságú – szerepet játszhat, hiszen a legutóbbi népszámlálás óta már 7 év eltelt, a másik oldalon a magyar lakosság korátlaga magasabb az országos átlagnál (ez a választások szempontjából jó), és a népszámláláson sokan nem vallották be nemzetiségüket (7%), a magyar anyanyelvűek száma pedig magasabb volt (508 714 magyar anyanyelvű – 9,4%)…
Biztos, hogy kemény dió!
