A jelenleg hatályos törvények értelmében a leköszönő államfőknek életük végéig jár a mindenkori képviselői járadék összegének megfelelő pénzbeli juttatás, továbbá megilleti őket az elnök úr/asszony megszólítás, szolgálati autó és testőri védelem.
Az eddigi szlovákiai gyakorlat az volt, hogy a leköszönő elnökök nyugdíjba vonultak, Michal Kováč 68 éves korában, 1998-ban távozott az elnöki palotából, Rudolf Schuster 2004-es távozásakor már a hetvenedik életévében járt, Ivan Gašparovič pedig 2014-ben 73 évesen adta át a stafétabotot az utódjának. Andrej Kiska leköszönése után 56 évesen azonban úgy döntött, nem vonul vissza, hanem politikai pályára lép. A törvényalkotók viszont nem számoltak ezzel a lehetőséggel, hogy a volt köztársasági elnök pártot alapítson és aktív politikus maradjon.
Ez a helyzet természetesen nem maradhatott reakciók nélkül, először Fico kérdőjelezte meg, amikor neki kellett magyarázatot adnia arra, miért veszi igénybe a törvényes időn túl a testőri védelmet. Mindez egyáltalán nem meglepő, hiszen az ő politikai porondon történt találkozásuk nem volt éppen a Casablanca című filmből legendássá lett „egy csodálatos barátság kezdete“.
Akkor hangzott el részéről az az indoklás, miszerint „Szlovákiában senki sem volt olyan hosszú ideig kormányfő, mint én. Andrej Kiska jelenlegi államfőnek élete végéig lesznek testőrei, pedig nem csinált semmit a hivatali ideje alatt”. Nos, hogy Kiska mit csinált és mit nem a hivatali ideje alatt, az nézőpont kérdése, lényeg azonban, hogy „nyugdíjas elnökként” pártot alapított Az Emberekért (Za ľudí) néven, a párt legfontosabb céljaként pedig a jelenlegi kormány leváltását jelölte meg.
Fico akkor a következő szavakkal reagált Kiska ambícióira: „Jelenleg nem foglalkozom vele. Ha a közeljövőben további részletek derülnek ki jogsértő tevékenységeiről, úgysincs esélye bejutni a parlamentbe”. Kiska saját bevallása szerint nem riad vissza Fico személyes politikai bosszújától.
Ettől függetlenül a politikai ambícióival mindenesetre példát statuált, s ezzel rögtön dilemmát vetett fel. Nevezetesen azt, hogy vajon jár-e az exelnöknek dupla képviselői fizetés, autó és sofőr – ha a parlamenti padsorokban folytatja?
Az erre vonatkozó változtatást még júliusban Peter Kresák (Most-Híd) parlamenti képviselő szorgalmazta, aki a közösségi hálón akkor a következőket tette közzé:„2014-ben és 2019-ben is fiatal embert választottak köztársasági elnökké a szavazópolgárok, akikről feltételezhető, hogy mandátumuk lejárta után is aktívan politizálni fognak és magas funkciót fognak betölteni.” Hozzátette, nincs semmi, ami ebben megakadályozná az exelnököket. Ez pedig szerinte problémákhoz vezethet, ezért úgy kell megváltoztatni a jogszabályt, hogy arról az esetről is rendelkezzen, ha a volt elnök például parlamenti képviselő, alkotmánybíró, a Bírói Tanács elnöke, az Állami Számvevőszék vagy a főügyészség elnöke vagy alelnöke lesz.
Kresák szerint tekintettel arra, hogy nincs lényeges tényező, amely megakadályozná ebben a korábbi elnököket, ha kellő támogatást kapnak, továbbá abban, hogy alacsonyabb funkciót vállaljanak, egyértelművé kell tenni, hogy a kedvezmények és a későbbi funkció nem kombinálható.
„Ha például parlamenti képviselővé választanák a volt elnököt, vajon elnök úrnak vagy elnök asszonynak kellene szólítani, nem képviselő úrnak, képviselő asszonynak, mint az összes többi parlamenti képviselőt? Vagy kivételezett helyzetben lenne? Járna-e az exelnöknek dupla képviselői fizetés, autó és sofőr, valamint a képviselői mellett az elnöki iroda is, amit mind közpénzből finanszíroznak?” Kresák erre a dilemmára a törvény módosításában látta a helyzet megoldását, s az erre vonatkozó javaslatot mostanára első olvasatra terjesztette a parlament elé.
Ennek értelmében amennyiben például Andrej Kiska a parlmenti választások után képviselőként bejut a parlamentbe, elveszti exelnökséggel járó előnyeit. A törvénymódosítás jövőre lépne érvénybe.
A Pravda TV a kormánykoalíció képviselőit kérdezte a javaslatról, melyről Róbert Madej (Smer) azt nyilatkozta, hogy annak célja egyenlő esélyek biztosítása a politikai versenyben, s mint mondta, mindez nem Kiska ellen irányul. Lényegében ugyanezt mondta Tibor Bernaťák (SNS) is, arra a kérdésre pedig, hogy vajon ha lezárul Kiska politikai pályafutása, újra megilletik-e ezek az előnyök, azt válaszolta, ez még vita tárgyát képezi majd, s a második olvasatban bizonyára lesznek változtatások.
Minderre Kiska is reagált. „A politika számomra soha nem a pénzről és az előnyökről szólt, hiszen a teljes elnöki fizetésemet, 300 ezer eurót szétosztottam a rászoruló családok között. Ha alkotmányos funkcióból eredő fizetést kapnék, azt is szétosztanám. Csak érdekességként említem meg, hogy van a kormányban egy ember, aki két fizetést, konkrétan szolgálati nyugdíjat és miniszteri fizetést is kap, mégsem akarja a koalíció törvénnyel megoldani az esetét. Ez pedig a képmutatás bizonyítéka, ennek ellenére a miniszter úr fizetését természetesen nem irigylem” – nyilatkozta a Pravdának.
