„Nagy örömmel fogadtam a Csontváry Kosztka Tivadar szellemében alkotó Napút Művészeti Akadémia művészeinek ajánlatát, hogy bemutatkozzanak annak a Szabó Gyulának az emlékházában, aki nagy tisztelettel emlegette Csontváryt, vele lelki rokonságot érzett, korai festményein hatása is felfedezhető volt” – mondta egyebek mellett Szabó Kinga október 4-én, a Száz év magány a Napúton című kiállítás megnyitásakor.
Ezt követően a losonci Csemadok-alapszervezet pinci tagja, Korponai István két – Csontváry cédrusát idéző – saját megzenésítésű verset adott elő gitár- és szájharmonika-kísérettel.
A budapesti alkotók bemutatkozását szervező Phoenix Lutetia Polgári Társulás nevében Puntigán József emlékeztetett Csontváry halálának 100. évfordulójára, valamint arra, hogy 89 évvel ezelőtt, 1930. október 5-én a fővárosi Ernst Múzeum kiállításán történt meg a korábban félreismert, sőt elfeledett művész újrafelfedezése, melyről Márai Sándor is megemlékezett.
A losonci kiállítás meghívóján Döbröntei Zoltán, Hódosi Helga, Bíró Edina és Kiss Viktor, a négy fiatal festőművész vallomásaként az olvasható, hogy „Csontváry egész életét áldozta arra, hogy ne önmagának, hanem a magyar népnek fessen, úgy, hogy képei megerősítsék a nemzetet. Korunkban egyre inkább aktuálissá válik, hogy a művészek ilyen felelősséget vállaljanak magukra. Meggyőződésünk, hogy ezt csak szellemi hittel tehetjük. Kiállításunkkal arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ma a megújított keresztény művészet által adhatunk erőt hazánknak és Közép-Európa népeinek.”
A vendégek képviseletében Döbröntei Zoltán és Hódosi Helga mutatta be a 12 éve festészeti felnőttképzést, művészeti előadásokat, művésztelepeket, kiállításokat szervező Napút Művészeti Akadémiát, amely Rudolf Steiner antropozófiája, a névadó Csontváry művészi és emberi hagyatéka szellemében küldetésének tekinti a keresztény művészet ápolását, az „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” elvnek megfelelően.
„Budapestről haza jöttünk” – köszöntötte az értő és érdeklődő egybegyűlteket Kiss Viktor, majd a „természet isteni ereje elkötelezettjeként” jellemezte Csontváryt, hangsúlyozva, hogy művészete a természet szeretetéből fakadt. Ezzel kapcsolatos a gácsi patikus kivételes anyagismerete, mely hozzájárult az 1880-as iglói elhivatásélmény sugallta Napút-színek eléréséhez is. Arra buzdította a megnyitó közönségét, hogy Csontváry képein – de általában is – közelről figyeljék meg a részleteket, a festmények anyagszerűségét.
A figyelmes szemlélő Kiss Viktor Losoncon kiállított olajképein felfedezheti a nagy mester festményeinek számos motívumát, így a tarpataki vagy a jajcei vízesést, a Tátra sziklaormait, Baalbek és Taormina romjait…
A megnyugtató esztétikai élményt nyújtó, színekben és formákban gazdag, ugyanakkor elgondolkoztató tárlatot a losonci Szabó Gyula Emlékházban november 4-ig lehet megtekinteni, pénteki napokon 14 és 17 óra között, illetve telefonos egyeztetés alapján máskor is (09 11 494 485).
