A Kisebbségi Jogvédő Intézet hagyományosan Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának II. János Pálról elnevezett termében szervezi meg háromnapos konferenciáját november 28. és 30. között a Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében címmel.
Csóti György, a KJI igazgatója kifejtette, elkötelezetten tenni kell azért, hogy ne fogyjon a magyarság, hogy szülőföldjén magyarként élhessen az elszakított nemzeti közösség részeként. Az intézet megalakulása óta arra helyezi a hangsúlyt, hogy biztosítsa a jogbiztonságot e nemzetrészek számára. A jogvédelem területén a KJI partnereivel együtt biztosítja ezt a jogbiztonsági folyamatot. Fontos kiemelni, hogy az egyes határon túli országokban meglévő, de gyenge kollektív jogokkal élniük kell a nemzettestvéreknek, az adott ország vezetésének pedig tiszteletben kell tartania a korábban aláírt nemzetközi szerződéseket.
Az igazgató úr a konferencia célját megfogalmazva elmondta, hogy évente kölcsönösen informálják egymást az elért vagy a kitűzött, ám meg nem valósított tervekről, emellett pedig az idei évben is gazdagítják a programot politikusok, jogászok előadásaival és nem elhanyagolható, hogy a jövőbe mutató tanácsokat fogalmaznak meg.
Belépő az autonómiához
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott visszatekintésében azt vizsgálta meg, hogy 30 évvel ezelőtt, amikor a rendszerváltozás végbement, nem gondolták, hogy a magyar nemzet tagjainak jogait biztosítani kell. Akkor még remélték, hogy a Kárpát-medencében minden magyar egyenlő jogú állampolgár lehet. Bíztak benne, hogy a változás automatikusan eredményezi, hogy kollektív jogaikat nemzeti szinten, egységesen megélhetik. Ez azonban nem következett be. A következő mérföldkő, ami a változásnak ugyanezt az illúzióját hozta, az 2004-ben az unióhoz való csatakozás volt. Várták, hogy a jogharmonizációs folyamatok azt fogják jelenteni a magyar nemzet számára, hogy közösségeink azonos jogokkal élhetnek.
A miniszterelnöki biztos fájdalommal emlékezett a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazásra, ami véleménye szerint még inkább visszavetette a magyar nemzetet. A népszavazás mély sebet ejtett az egységes magyar nemzet eszményén. Az autonómiát és a jogegyenlőséget nem sikerült megteremteni, s ez megosztásba, kiszolgáltatottságba sodorta a nemzetet. Erre volt gyógyír a 2010 utáni nemzetpolitika.
Véleménye szerint kiváló kezdeményezés a magyarság egyéni és közösségi jogsérelmeit figyelemmel kísérni, s ezek alapján megfogalmazni mi a teendő a kollektivitás jegyében. Hangsúlyozta, az Alaptörvény kimondja, hogy felelősséget viselnek a határon túli magyarságért és ebben benne foglaltatik a hétköznapok aktivitása, valamint az egységes gondolkodást képviselő intézményrendszer is.
2010-ben az egyszerűsített honosítási eljárással a külhoni magyarok választójogot kaptak. Ez az intézkedés az új Európáról szól. A nemzetegyesítés megtanítja, hogyan lehet a szolidáris nemzetek Európáját építeni, miként tudunk a keresztény Európában sokszínűek lenni.
Ugyanakkor az afrikai származású emberek alapvető jogairól szóló határozatot hoztak március 25-én, miközben 55 millió őshonos, kisebbségben élő ember számára ezeket a jogokat nem biztosítják.
„Nagyon fontosnak tartom, hogy a bizalmat feltételezve tegyük meg a lépéseket Európa irányába, nyomatékosítva, hogy ezt a kérdést nem kerülhetik meg.”
Ennek eszköze lehet a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése, a nemzeti régiókért életre hívott petíció, mely a Minority Safe Pack-kel együtt belépő lehet az autonómiához.
„Fogjunk össze, legyen ez a hazafiasságunk mércéje. Tegyünk meg mindent, hogy minél többen aláírják!”
A nemzetpolitikai intézkedések eredményei
Mucsi Géza, a Nemzetpolitikai Államtitkárság politikai tanácsadója az intézmény tevékenységéről számolt be.
Négy területen mutatta be az elért eredményeket. Az identitáserősítéshez 83 nemzeti jelentőségű intézmény, 12 nemzeti jelentőségű program járul hozzá. 2019 folyamán több mint 3000 identitáserősítő rendezvény valósul meg. Ismertette az ösztöndíj és sport, a néptánc és diákutazási programokat (Határtalanul, Kőrösi Csoma Sándor- és Petőfi-program).
A családokért tett intézkedések keretén belül babacsomagokat adtak át, nyári tábort, közösségi rendezvényeket, képzési programokat szerveztek és emellett anyagi támogatást is biztosítottak a családokat segítő ágazati szereplőknek.
A külhoni magyar szakképzés fejlesztését már a 2015-ben elindították a külhoni magyar szakképzés tematikus éve kapcsán, amit bővítettek azzal, hogy további támogatást kaptak a szakképző intézmények.
Az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér kialakításához a határon túli vállalkozások fejlesztésének támogatását valósították meg. A megerősödött magyar közösségek eredményesen járulnak hozzá a Kárpát-medence gazdasági terének építéséhez is.
Európa-érem átadása
A délelőtti programban került sor az Európa-érem átadására, amely – Molnár Pál újságíró kezdeményezésére – egy 2000-ben alapított magyar újságíródíj. A korábbi díjazottak között van Jonathan Sunley, a Hitel szerkesztősége, Kondor Katalin, Fricz Tamás, Deák Ernő, Oplatka András és Konrad Sutarski. A 2018-as díjat egy vajdasági magyar, Bata János kapta.
Idén is külhoni, erdélyi közíró, Bedő Zoltán vehette át a díjat. Az írót több évtizedes munkájáért, a székely autonómia mellett érvelő írásaiért, továbbá kulturális, művészeti és vallási tudósításaiért, nemzetmegtartó újságírói tevékenységéért jutalmazták. Laudációt Molnár Pál mondott.
A KJI éves tevékenysége, kiemelt ügyei
Benda Vivien és Antal Eszter szakmai beszámolójából kiderült, hogy 18 partnerszervezettel működnek együtt és 33 ügyet támogatnak. A későbbiekben a Kárpát-medencei partnerek beszámoltak a dokumentációs és jogsegély-tevékenységükről. Kiemelték az alapítvány pályázati rendszerét, amely egész évben elérhető. Az ösztöndíj-lehetőségek biztosítása mellett évente hirdetnek gyakornoki programot is. A Kisebbségvédelem folyóirat egy új eszköz, amit elektronikusan a KJI honlapján találnak meg az érdeklődők.
Az ügytípusok, amelyekkel dolgoznak, szerteágazóak: anyanyelvhasználat az igazságszolgáltatásban, szimbólumokkal és nyelvi tájképekkel kapcsolatos ügyek, kétnyelvű helységtáblák használata. A visszaszolgáltatás ügyei komplexek, más a történeti háttér, más a jogi szabályozás, Az előadó megjegyezte, hogy a magyarok kevésbé kapják vissza az elkobzott ingatlant, földet. Számos oktatással kapcsolatos ügyük is van. Stratégiai pereket is képviselnek, vizsgálják, hogy az adott intézmény hogyan biztosítja a nyelvhasználati jogokat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt képviselt esetek minőségi biztosítása tartozik még a feladataik közé.
A felvidéki restitúció kiemelt témájuk, viszont az uniós jog és a kárpótlás viszonya nehézséget jelent, hiszen nehéz az uniós jog alkalmazását kikényszeríteni az adott államtól.
Ennek eszközei:
– egyéni panasz mulasztás esetén,
– írásbeli kérdést lehet feltenni európai parlamenti képviselőn keresztül,
– petíciót lehet benyújtani,
– uniós szerv jogsertése esetén az ombudsmanhoz lehet fordulni.
Ezekkel az eszközökkel 2013-tól folyamatosan élnek. Az EP-képviselők írásban nyújtottak be kérdéseket, többek között Csáky Pál is. 2016-ban nem hivatalos választ kapott, amelyben elismerték a jogsértést, de nem indítottak eljárást, azzal az indokkal, hogy kevés embert érint. Ígéretet tettek, hogy a további benyújtott írásbeli kérdésekre választ fognak adni, ám ez még nem következett be. Ezért petíciót indítottak, kérnek mindenkit, hogy ezt ide kattintva támogassák aláírásukkal.
Juhász Imre alkotmánybíró, egyetemi docens rávilágított, hogy minden európai államnak vannak nemzeti kisebbségei, az autonómia kiépülésében azonban ellenérdek tapasztalható. Az államok jogbiztosítása között vannak különbségek, ám a magyar kezdeményezéshez mégis nehéz az európai államok közül igazi szövetségest találni.
