Ötödik alkalommal került sor az anyaországhoz kapcsolódóan a Felvidéken az óvodák napja megünneplésére. A határozat a jeles nap megtartásáról azon a szakmai konferencián született, melyet Brunszvik Teréz (1775-1861), a magyarországi kisdedóvók népszerűsítőjének tiszteletére szerveztek, születésének 240. évfordulója alkalmából.
A pozsonyi születésű Brunszvik Teréz magyar grófnő 1821-ben nyitotta meg az első óvodát, korabeli nevén kisdedóvót, egyedüliként az egész Habsburg Monarchiában. A számos gyermek- és leánynevelő intézet alapítóját a nevelés európai apostolaként tartják számon.
A Felvidéken 1829-ben nyitotta meg az első kisdedóvót, Besztercebányán. Ehhez társult az 1829-ben megnyitott két pozsonyi, majd 1832-ben a nagyszombati kisdedóvó. Haláláig nyolcvanra nőtt az óvodai intézmények száma a történelmi Magyarország területén.
Az iskolaügyi minisztérium november negyedikét nyilvánította az óvodák napjává Szlovákiában, és felhívással fordult a tanintézményekhez a rendezvény megszervezésére. Így a novemberi hónap számos óvodában ad alkalmat a jeles nap megünneplésére.
A szőgyéni óvodába a párkányi székhelyű Papp Katalin Magán Művészeti Alapiskola drámatagozatos diákja érkeztek Pócs Krisztina pedagógus vezetésével. Kovács Lívia igazgató köszöntötte a vendégeket és az egybegyűlteket. A tanintézmény harmadik alkalommal csatlakozott a jeles naphoz, melyre a családtagokat is meghívta, hogy ezzel is erősödjön az óvoda és a család kapcsolata.
A művészeti iskola két éve együttműködő csapata nyolc tehetséges fiatalból áll. Urbán Gyula Minden egér szereti a sajtot című zenés mesedarabját hozták el az óvodába. A lelkes közönség körében nagy sikert aratott előadás bizonyára betöltötte küldetését: a szórakozást, a tanulást, az érzelmi és értelmi intelligencia fejlesztését, bővítését. A jeles nap zárásaként kézműves-foglalkozásra került sor, közösen a szülőkkel.
A művészeti iskola csoportja a közeljövőben a kürti óvodásokat örvendezteti meg játékával.
Nagyölvedre, a SuliOvi (Nagyölvedi Alapiskola és Óvoda) tanintézménybe Komáromból érkezett Karika Judit és Berta Mónika a jeles nap alkalmából. Az óvodák napját már harmadik éve ünnepelik a Mazsola nevet viselő óvodában. Ebben az évben nagy szeretettel hívták az első osztályosokat is, így a tanintézmény legkisebb növendékei együtt ünnepeltek.
„A vendég óvodapedagógusosok mókás és tanulságos népmesével varázsolták el a lelkes közönséget. A mese Nyakiglábról, Csupahájról és Málészájról, a három testvérről szólt, akik kalandos vándorlásuk során végül elnyerték méltó jutalmukat. Sok kacagás és vidám perc után közös tánccal ért véget az óvodai ünnep” – mondta Cseri Kinga tanintézményvezető.
Már az első óvodáinkban – az őrzésen és gondozáson kívül – sokféle hasznos ismeretre is megtanították a gyerekeket. 1837-ben hozták létre az első óvóképzőt, Tolnán. Igazgatója, Wargha István a magyar óvodapedagógia elméletének kiváló művelője volt. 1843-ban könyvet jelentetett meg az óvodák fejlesztésének módszertani kérdéseiről. Címe: „Terv a kisdedóvó-intézetek terjesztése iránt a két magyar hazában” (vagyis Magyarországon és Erdélyben).
Ma az intézményekbe a 3-6 éves kor közötti gyerekek járnak, ahol megtanulják, hogyan kell másokkal kommunikálni, játszani és megfelelően viselkedni. Az óvodák törekvéseiben szerepel az a szándék, hogy a legkisebbekkel is megismertessék az ünnepnapokat, a jeles napokat, melyre az év folyamán több lehetőség nyílik. Ilyen a novemberi hónapban tartott megemlékezés az óvodák napja alkalmából, mely ünnepet varázsol a mindennapok felelősségteljes munkájába.
