Stratégiai hiba az Albániával és Észak-Macedóniával tartandó csatlakozási tárgyalások megkezdésének elhalasztása, ugyanis fontos, hogy a Nyugat-Balkán országai számára „mihamarabb világossá tegyük, hogy Európa számít rájuk”, és érdeke fűződik ahhoz, hogy közeledjenek az Európai Unióhoz – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Ursula von der Leyen a vasárnap hivatalba lépett új uniós bizottság első ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy minden szereplő részéről fontos a bővítési folyamatok megélénkítése, és az, hogy az unió esélyt adjon a tagjelölt országoknak a csatlakozásra.
„Sokat kértünk Albániától és Észak-Macedóniától, ezért fontosnak tartom, hogy folytatva a megkezdett folyamatot az unió megnyissa velük a csatlakozási tárgyalásokat” – fogalmazott.
A pozitív üzenet közvetítése mellett a testület egyértelművé szeretné tenni a régió lakossága számára, hogy az Európai Unió az ő oldalukon áll – mondta. Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy Emmanuel Macron francia elnök a csatlakozási eljárás felülvizsgálását kérte, amellyel összefüggésben a bizottsági elnök azt mondta, időről időre fontos megvizsgálni a csatlakozási folyamatokat, majd pedig hozzáigazítani azokat a jelenkor követelményeihez.
Beszédében elmondta azt is, hogy az Európai Bizottság fokozza erőfeszítéseit, hogy javítsa tevékenységének hatásait az energia-, a víz- és papírfogyasztás, a hulladékgazdálkodás és a szén-dioxid-kibocsátás területén. Szavai szerint a bizottság hozzá fog járulni ahhoz, hogy az európai zöld megállapodás hivatkozási alap legyen a környezetvédelmi fellépésekben, aminek érdekében útitervet mutat be december 11-én, majd fenntartható beruházási tervet készít.
„Csak az valósul meg, ami mérhető. Ezért az unió még 2020 folyamán meghozza az éghajlatváltozást érintő első közös uniós jogszabályát, amely hozzájárul az éghajlati szempontból semleges kontinens felé tett lépések visszafordíthatatlanságához” – mondta.
Szóba került a sajtótájékoztatón Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró két évvel ezelőtti meggyilkolásának ügye is. A bizottsági elnök aggodalmát fejezte ki a máltai vizsgálatokkal összefüggésben.
Kijelentette, a brüsszeli bizottság nyomon követi az eseményeket, a nyomozás menetét, és mélységesen elítéli az újságírónő médiaszabadság elleni támadásnak minősülő meggyilkolását. Reményét fejezte ki, hogy átfogó, független nyomozás zajlik Máltán, minden politikai befolyástól mentesen. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a felelősöket minél előbb az igazságszolgáltatás elé állítsák.
Törökországgal összefüggésben Ursula von der Leyen azt mondta, komoly aggályok vetődnek fel, komoly kérdéseket kell megvitatni, amelyek között a nemzetközi jog, valamint a szomszédos országok függetlensége és területi egységének tiszteletben tartása szerepelnek. Ugyanakkor fontosnak nevezte a szoros partnerség fenntartását Ankarával a migrációs kérdések megoldása érdekében.
Von der Leyen aggodalmának adott hangot az uniós költségvetésben 2021-től, a finn uniós elnökség által javasolt csökkentéseket illetően is. „Aggódom a javaslatban szereplő drasztikus csökkentések miatt” – mondta olyan kulcsfontosságú területek jó működésének fontosságára hivatkozva, mint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), a védelempolitika, a digitalizáció és a tiszta környezetre irányuló erőfeszítések, illetve a gazdaság.
Az európai védelemre vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette, noha a legerősebb katonai szövetség a NATO, vannak olyant területek, ahol az Európai Uniónak kell kezébe venni az irányítást. Ezek között a diplomáciai eszközök jelentőségét említette a védelempolitika összefüggéseiben. További munkára van szükség a védelmi unió kiépítése érdekében, hogy lépéskényszer esetén hatékony eszközök álljanak az Európai Unió rendelkezésére – tette hozzá az Európai Bizottság új elnöke.
