Elegáns kötésű, finom, jól kézbevehető és olvasható könyvvel lepte meg a Szent István Társulat az olvasókat karácsonyra. A könyvet Áder János Magyarország köztársasági elnöke és Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek mutatta be a sajtónak.
Erdő Péter szép karácsonyi ajándéknak nevezte a kötetet, amelynek ötlete – mint mondta – Áder Jánosnak köszönhető, aki ajánlást is írt a versösszeállításhoz. A bíboros megjegyezte, hogy nem egy hagyományos vallásos versgyűjteménnyel találkozunk papköltőktől, hanem Istenhez szóló, őt kereső, vele perlekedő, tőle megoldást remélő, hozzá menekülő emberek legbelső vívódásait, égre néző lelkét megmutató összeállítást. Ez alapvető élmény az Eucharisztia megértéséhez. Mert az égre néző ember túlmutat önmagán. Az életünk több, mint a Földön leélt éveink ideje. Ha az égre nézünk, ott a kozmosz és a mindenség mélyén érzünk valakit, akinek nem közömbös az életünk. A Kisjézus jászolánál is azt érezhetjük: a végtelen jött el hozzánk, aki körül sugárzik a szeretet. És nemcsak eljött, de velünk is marad. Erről szól az Eucharisztia, erről olvashatunk ebben a kötetben. Erdő Péter végül köszönetet mondott mindenkinek, aki a megjelenést lehetővé tette.
Áder János államelnök felidézte a könyv megjelenéséhez vezető utat, amelynek kiindulópontja az a talán tíz évvel ezelőtt hallott irodalmi műsor volt, amelyet Eperjes Károly színművész istenes versekből állított össze. A későbbiek során is számos olyan verssel találkozott, amely most ebben a kötetben is szerepel, így vetette fel az Eucharisztikus Kongresszusra készülve Erdő Péter bíborosnak az ötletet, hogy meg kellene jelentetni egy ilyen könyvet. „E gyűjtemény szerzői – mondta Áder János, de olvasható is ajánlásában – korban, stílusban, lelkialkatban és hitben is különfélék. Van köztük visszahúzódó és prédikátorhajlamú, szellemi harcos és lélekbúvár, közösségi vallásgyakorló és különutas hívő, nyílt vallomástevő és félve kétkedő, hálaadó és számonkérő, világosan fogalmazó és mondandóját többszörös jelentésrétegbe rejtő, feleselő és nyugalmat kereső ember.”
Az ajánlást József Attila egyik kései versének idézete zárja: „Az Isten itt állt a hátam mögött / s én megkerültem érte a világot.”
A jelenlévő Reviczky Gábor színművész előadásában ezt a verset is hallhattuk, valamint Ady: Az Úr érkezése és Dutka Ákos: Karácsony című versét. A költészet mellett a könyvbemutató élményét teljessé tette az Egri Érseki Fiúkórus előadása Schmiedmeiszter Szilvia karvezetésével.
Hogy teljes legyen a tudósítás, átfutottam a kötetet, amelynek anyagát Vadász Ágnes gyűjtötte össze. Benne vannak a jól ismert nagy versek például: Jékely Zoltán: A marosszentimrei templom, Kosztolányi: Hajnali részegség de sok ismert költő kevésbé ismert alkotása is, valamint olyanok, akikről kevesen gondolnánk, hogy van „égre néző” költeményük. Kemény András szerkesztő hét fejezetbe csoportosította a verseket: Keresés, Közösség, Vigasz, Tudás, Alkotás, Halál, Misztérium címet adva egy-egy résznek, mindegyik elé mottót is választva. Ezek szerzői: Teller Ede, Kertész Imre, Kemény Bertalan, Széchenyi István, Liszt Ferenc, Jókai Mór, Jókai Anna.
És hogy teljes legyen a tájékoztatás, hallottuk, hogy az MTVA műsorán december 23-án indul Ő és én címmel civilek beszélgetése Istennel való kapcsolatukról, az új évben pedig Múltidéző címmel az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszust idéző sorozat kezdődik.
