A kassai Thália Színház, a Kassa Megyei Önkormányzat kulturális intézménye, a 2019/20-as évadban ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját. A jubileumi évad díszbemutatója a többműfajú Ma már nem mész sehova című darab.
A Thália Színház a legészakibb magyar színház Európában. Egyaránt a szlovák és a magyar színházi élet élvonalába tartozik. Magyarországon megkapta a Nemzeti jelentőségű intézmény besorolást. Az intézmény megalapításakor is már az volt a célkitűzés, hogy ne csak a kassai székhelyén működjön. Ezért született meg a kiutazó kőszínház gondolata, amely, mint vándortársulat nemcsak egész Szlovákia területén játssza az előadásait, de Magyarország északi részén is.
„Kassa megye számára ez a színház a nemzetiségi kultúra egyik fontos és jelentős hordozója. Évente átlagosan több mint 110 előadást játszik és ennek hozzávetőleg 45 százalékát Kassa megye területén kívül. Ennek is köszönhetően fokozatosan össz-szlovákiai jelentőségű színházzá válik” – mondta Rastislav Trnka, a Kassa Megyei Önkormányzat elnöke. Rastislav Trnka vállalta a jubileumi díszelőadás fővédnökségét is.
Czajlik József igazgató-rendező a jubileumi évad díszbemutatójának egy szlovákiai magyar tematikájú több-műfajú kortárs darab ősbemutatóját választotta.
„Ezzel a döntéssel is azt akarja a színház bizonyítani, hogy közintézményként fontosnak tartja olyan problémák felvetését és kibeszélését, amelyek amennyire lényegesek, annyira feldolgozatlanok. A kassai Thália Színház civilkurázsival és közösséget építve akar ünnepelni. Egy tizenhárom évvel ezelőtti újsághír és az utána következő felfoghatatlan események adták az apropót, egy egyetemi városban ismeretlen tettesek megvertek egy diáklányt és az államapparátus sem az áldozatot védi. Felelős alkotóknak, a színház nyelvén erről mindenképpen beszélni kell, főleg, ha az össztársadalmi szembenézés, megtisztulás elmaradt” – fejtette ki Forgács Miklós a darab egyik szerzője, a színház dramaturgja.
Czajlik József rendező gondolatai az előadás kapcsán: „Ha praktikus értelemben vizsgáljuk, akkor hős az, aki valami nála sokkal nagyobb erővel szemben képes volt harcba szállni. Saját emberi igényeit egy közösség által megfogalmazott értékrend szolgálatába állítja. Kellemetlenségek, fájdalmak, veszteségek ellenére is. Az ellenfelek emiatt őt még meg is hurcolják, fel akarják áldozni, meg akarják semmisíteni. Ő mégis talpon és életben marad. Ez a leírás tökéletesen illik a mi darabunkat ihlető szlovákiai magyar közösség hősére. Arra a diáklányra, akit augusztus 25-én Nyitrán ismeretlenek megvertek, majd utána az állam szembefordult vele. Ez az esemény ma már történelmi tény, mely nem volt kielégítően kivizsgálva. Bár az ügy jelenleg lezárult, semmilyen igazságszolgáltatás nem történt. Bűnösök nem lettek megnevezve. A mi közösségünkben ez egy hiátust hagyott maga után, egy űr keletkezett és mint a lezáratlan lelki dolgok többsége, mint egy háttérben futó program rabolja a mentális energiát”.
Az előadás alkotógárdájában kiváló magyarországi és szlovákiai szakemberek és a kassai Thália Színház remek kondícióban lévő társulata vesz részt. Az alkotók bevallása szerint mindenki számára teljesen új, szokatlan ez a fajta színház, amely zenei műfajokon és az interaktív színházi formákon keresztül beszél egy provokatív, megosztó témáról.
Az előadás zeneszerzője Faragó Béla, aki a magyar kortárs zenei szcéna egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb művésze. A legkülönbözőbb zenei műfajokban alkot, kamarazenétől a kórusmuzsikáig, szimfonikus művektől az operáig, elektro-akusztikus művektől az ütőhangszeres kompozícióig terjed az életműve. 1978-tól több mint száz film-, rádiójáték-, balett-, valamint színházi kísérőzenét alkotott. Főiskolai docens, több színháznak is zenei vezetője volt.
„Mivel ez egy nagyon kényes téma, a zenét találtuk alkotótársaimmal a legalkalmasabbnak arra, hogy bevilágítson ezekbe a titkos bugyrokba, akár sejt szinten is, mindenhová ahová ez a trauma elért. A zene az a vegyérték, amivel az emberi létezés kimondhatatlan feszültségei és fájdalmai legkönnyebben megkötődnek és felszabadulnak. Ez számunkra fontosabb volt, mint avatatlan és képzetlen társadalmi bíróságként sületlen ideológiákat hangoztassunk” – hangsúlyozta Czajlik József.
Az előadás szerves részét képező interaktív részek konzulense Takács Gábor színész-drámatanár, a budapesti Káva Kulturális Műhely elnöke, művészeti vezetője. Takács Gábor nemcsak interaktív színházi szakemberként, módszertani és gyakorlati tanácsadóként vesz részt a munkában, de színészként is része a produkciónak.
A kassai Thália Színház társulatából hét színész látható a színpadon ebben a minden szempontból rendhagyó előadásban.
Dégner Lilla, Rab Henrietta, Varga Lívia, Vasvári Emese, Madarász Máté, Nádasdi Péter, Ollé Erik számára hatalmas kihívás és izgalmas feladat, hogy szinte kizárólag zenei műfajokon keresztül, énekelve kell szerepet formálnia.
A darabban visszatérő vendégként részt vesz Varga Anikó és Menszátor Héresz Attila. A díszletet és a jelmezt, a színházzal és Czajlik József rendezővel gyakran együttműködő, Gaduš Erika tervezte. A dalokat, a zenei anyagot olyan szakemberek, mint a budapesti énektanár és karmester Lovas Gabriella, valamint az ismert kassai zenész Jakab Zoltán tanították be. Az előadás koreográfusa a budapesti neves alkotóművész Kovács Gerzson Péter volt. A fénydesign az újvidéki egyetemi oktató Majoros Róbert munkája.
Az alkotók fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy az előadásban látható történet természetesen a képzelet szülötte, minden átfedés a valósággal, csak a véletlen műve.
A díszbemutatóra december 12-én, csütörtökön 19.00 ória kezdettel kerül sor a kassai Thália Sznházban.
