A megnyitó (Fotó: RT)

December 13-án Léván a Lévai Magyar Asszonyok Ligája, a Lévai Szent László Kör és a Reviczky Társulás szervezésében valósult meg a karácsonyi könyvvásár zárónapja a Reviczky Házban, mely alkalomból bemutatásra kerültek Puss Sándor jezsuita szerzetes könyvei a szerző jelenlétében. Beszélgetőpartnere id. Ševeček Judit volt.

Az estet Kosztolányi Magdolna, a Lévai Magyar Asszonyok Ligájának elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a vendégeket és a hallgatóságot. Rövid köszöntője után átadta a szót id. Ševeček Juditnak és Puss Sándornak.

A beszélgetés egy rövid bemutatkozással kezdődött, melynek során megismerhettük Sándor atyát közelebbről, mesélt az útról, ami a szerzetességhez vezetett, a munkájáról és a mindennapjairól. A könyvbemutató alkalmával megjelent könyveinek mindegyikéről megtudhatott a hallgatóság valami érdekeset.

Először a csallóközi útikönyvéről esett szó. A publikációban olyan személyekről, helyekről, eseményekről emlékezik meg, amelyeket kötelező lenne ismerni, ám az internet böngészőjén keresztül nem találunk rájuk. Puss Sándor számára fontos szülőhelyének történelme. A Nárai György és krónikája című kötet egy 1677-es írás. „Egy olyan dologra bukkantam, ami egyedi, a legrégebbi forrása Csallóköz történetének. Nagyon felkeltette a figyelmemet. A középkori latin nyelven lejegyzett 150 oldalból sikerült százat lefordítani és megjelenteni” – mondta a szerzetes.

A közönség (Fotó: Reviczky Társulás)

A Nőciklopédia című könyv tízévi gyűjtőmunka eredménye. Van benne egy kis csavar is, mivel a második rész hamarabb jelent meg, mint az első. A könyv igazából egy hónapok szerinti névtár. „Első körben olyan nők után kutattam, akik az alkohol és a drog áldozatai lettek. Majd a listát kibővítettem olyan fiatalon meggyilkolt lányokkal, akiket az egyház tisztel és számontart. Többségük nemi erőszak áldozata volt. Árulkodó, hogy míg régen a gyermekágyi láz tizedelte a fiatal nőket, ma az öngyilkosságok száma növekedett meg.”

Id. Ševeček Judit rákérdezett, kinek ajánlja a könyvet és hogyan is kellene olvasni e művet. „Könyvem nem egy regény, éppen ezért nem is úgy kell olvasni. Mindennap kinyithatjuk, és elmélkedhetünk az aznapi sorsokon. Gyújthatunk gyertyát az elhunytakért, esetleg egy imával is megemlékezhetünk róluk.”

Az atya honosította meg az olasz Cenacolo közösség, azaz a szenvedélybetegek közösségének modelljét és hatékonyan foglalkozik a problémás fiatalokkal. A Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat számán az önkéntesek magyar nyelven fogadják a hívást. Az ő számukra készítette a hallgatlak.sk című szótárat.

A beszélgetés a következő idézettel zárult: „Akivel csak találkozol, mindenki harcol a saját problémáival. Légy szelíd velük! Nincs nálad a megoldás, de jóságod bátoríthatná őket, hogy ne adják fel. Jóságod lehet csoda számukra, hiszen arra várnak. Anélkül, hogy tudnád, tudsz csodákat tenni… December az a hónap, amikor újra gyermekek lehetünk, az a hónap, amely megfagyasztja kezünket, de az is, amelyik megmelegíti szívünket.”
(Eugenia C)