A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek Szlovákiában standard feletti jogokat élveznek. Ezért a külügyminisztérium szerint nincs szükség külön kisebbségi törvényre, hiszen ezt a területet már több létező törvény is szabályozza, amelyek teljes mértékben összhangban vannak az SZK nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
A külügyi tárca a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt megelőző jogalkotási szándéknyilatkozatra reagált, melynek elkészítését a kisebbségi kormánybiztos hivatala koordinálta.
A tárca állásfoglalásában rámutat, hogy az alkotmány nem írja elő egy kisebbségekkel foglalkozó egységes jogszabály létrehozását. Ha erre mégis sor kerülne, Juraj Tomaga, a külügyminisztérium szóvivője szerint a törvény előkészítését széles körű szakmai diskurzusnak kellene megelőznie.
A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogalkotási javaslatban szereplő, „nemzeti kisebbségek jogai” kifejezés nincs összhangban az Európa Tanács, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által használt terminológiával, ahogy a szlovák alkotmánnyal sem, amely a „nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok jogairól” beszél.
A fenti tényekre hivatkozva a minisztérium nem ajánlja a kisebbségi kormánybiztos által bemutatott jogalkotási szándéknyilatkozattal összefüggésben a további eljárást.
A Nemzeti Kisebbségekért és Etnikai Csoportokért Felelős Bizottság tagjai január 23-ai ülésükön annak ellenére is jóváhagyták a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt megelőző jogalkotási szándéknyilatkozatot, hogy a külügyi tárca képviselője a javaslat ellen foglalt állást. A bizottság egyben indítványozta, hogy a kormány emberi jogokért, nemzeti kisebbségekért és a nemek közötti egyenlőségért felelős tanácsa az említett jogalkotási szándéknyilatkozatot terjessze a kormány elé.
A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt megelőző jogalkotási szándéknyilatkozatot egy kisebbségi szakértőkből és a kormánybiztosi hivatal munkatársaiból álló munkacsoport dolgozta ki. 2019 áprilisa óta dolgoztak a javaslaton, melyet különféle kisebbségi szervezetek is véleményezhettek.
Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos szerint az új kisebbségi törvény egységesítené a jelenlegi, széttöredezett jogi szabályozást, és a lehető legátfogóbban határozná meg a kisebbségi jogokat az alkotmánnyal, valamint az elfogadott nemzetközi kötelezettségekkel és ajánlásokkal összhangban.
„A jogalkotási szándéknyilatkozat végső formája a jövőbeni kormány támpontja lehet majd a kormányprogram és a következő időszakra vonatkozó jogalkotási terv kidolgozásakor” – fűzte hozzá a kormánybiztos.
