Jézus születésének örömhírét állítja középpontjába a Hagyományok Háza Örüljetek, örvendjetek című műsora vasárnap a budapesti Müpában.

A témát tekintve néptánc, népzene és örömhírről szóló előadás lesz. Olyan gálaműsort szerettem volna szerkeszteni, amelyben Jézus születésének örömhírét a különböző nemzetiségű emberek hazaviszik és elmondják saját népüknek szerte a Kárpát-medencében – mondta Pál István Szalonna népzenész, a műsor szerkesztője.

A műsor fellépőit is ennek alapján válogatta össze, így érkeznek a Galga mentéről szlovák palócok, bunyevácok, valamint Erdélyből, Kalotaszegről és Kibédről, a Kárpátalja Táncegyüttes Kárpátaljról, s az anyaországból az Fölszállott a páva első gyerekévadának győztesei. Az egészet mesével és énektanítással köti össze Berecz András, a legvégén pedig egy nagy közös mezőségi tánccal zárnak, ismertette a részleteket a muzsikus.

Kitért arra is, hogy az évköszöntő gálát immár hatodik éve rendezik meg közösen a Fölszállott a páva szervezőivel, a műsort a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap rögzíti. Az est minden évben más tartalmat kap, hiszen a műsor felkért szerkesztője minden esetben a saját ízlése szerint állítja össze a programot. A korábbi években mások mellett Sebő Ferenc, Berecz András és Kelemen László szerkesztette a műsort.

Az előadásban a Fölszállott a páva győztese, a Bartina Gyermektáncegyüttes saját szüreti szokásain keresztül mutatja be a várakozás és a megújulás szimbólumait, s a műsorban a kisebbségek hiedelemvilága is megjelenik a palóc szlovákság és a Mohács környéki szokásokban. Közreműködik a Bartina Néptánc Egyesület – Bartina Aprók, az Urban Verbunk, a Kárpátalja Néptáncegyüttes, a Kolo zenekar, Pál Eszter, Guessous Majda Mária, Takács Éva, Agod Alíz, a Kibédi Hagyományőrző Együttes, kalotaszegi hagyományőrző táncosok, a Vajdakamarási Hagyományőrző Néptánccsoport, a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, valamint a Fölszállott a páva korábbi évadainak versenyzői. Az est fővédnöke Áder János köztársasági elnök.

Az ünnepeket a családjával Kárpátalján töltő Pál István Szalonna elmondta, hogy a szülőfalujában még mindig élnek a hagyományok, bár a korábbi hideg teleket nagyon hiányolja. Az istentisztelet után hazamennek, több szólamban énekelnek, kántálnak és végigjárják a rokonságot. A csoport folyamatosan bővül, hiszen akiknél jártak, csatlakoznak hozzájuk. Az énekek szólamai egyébként apáról fiúra hagyományozódnak.

Kitért arra is, hogy az ünnep az ételeket tekintve is sajátos, az édesanyja például krumplis gombócot szokott készíteni. Az ünnepi hagyományokhoz tartozik az is, hogy a görögkatolikus romák betlehemezni járnak, minden családnak saját betlehemes játéka van – fűzte hozzá.