A hétvégén, január 17-18-án, közel hatvan lelkes pedagógus részvételével valósult meg a felvidéki minitábor Búcson a néphagyomány, népi játékok, népdalok jegyében.

Az Így tedd rá! megálmodója, megvalósítója Balatoni Kata (programgazda, néptáncpedagógus, egyetemi oktató), aki szeretettel jár a Felvidékre és szorgosan ülteti a tulipánhagymákat kicsik és nagyok szívébe egyaránt.

A pedagógusképzés immáron harmadik ízben került megrendezésre Búcson. Kata jóvoltából a képzés ingyenes. Rábaközi, moldvai és nem utolsósorban felvidéki játékokkal, dalokkal, táncokkal ismerkedtek az érdeklődők.

A képzés nemcsak elméleti szinten valósult meg, de a gyakorlatba is átültettük a hallottakat, azaz lépegettünk, szaladtunk, másztunk, ugrottunk, guggoltunk, nevettünk, énekeltünk, játszottunk, fogócskáztunk, táncoltunk.

A módszer könnyen beilleszthető az óvodai és iskolai mindennapokba. Számos segédanyag, segédeszköz áll a rendelkezésünkre, mely segíti, színessé, élményszerűvé varázsolja a foglalkozásokat.

A népi játékok és néptánc oktatása alatt nem csupán a mozgás fejlesztése és az ismeretanyag átadása értendő, hanem komplex ismereteket is közvetítenek. Ezáltal fejlődik a beszédkészség, a mozgáskoordináció, kialakulnak a csoportos viselkedési formák, szabálytisztelet, önfegyelem, gyarapodik a szókincsük, fejlődik térbeli tájékozottságuk, számismeretük is. Megtapasztaltuk, kipróbáltuk, átéltük mi, felnőttek is.

Értékes, élményekben gazdag, tartalmas hétvégét töltöttünk együtt a kollégákkal. Mesebeli tarisznyánk újra csordultig tele lett játékokkal, dalokkal, vidámsággal, élményekkel, barátsággal. Megbeszéltük, hogy jövőre újra találkozunk.

A képzésvezető, Balatoni Kata a következő gondolatokat fogalmazta meg a hétvégi képzésről: „Az elmúlt két napot Búcson töltöttem, ahol több mint 50 felvidéki pedagógussal dolgoztunk és vigadoztunk. Újra átélhettem, hogy jótett helyébe jót várhatunk. Határtalan szeretetet, élményeket, leírhatatlan emberi kapcsolatokat kaphattam. Közösségé formálódtunk a játékokban, az elköteleződésekben, a kézfogásokban, dalokban. Ez a kulturális kincsünk ereje. Ennyi kell ahhoz is, hogy erős gyökerekkel, értékekkel bíró gyermekeket neveljünk mindennapjainkban Magyarországon és a határon túli közösségekben is. A két nap újra alázatra tanított és megajándékozott azzal a tisztelettel, melyet küldetésem iránt érzek.”