Fotó: Csókás F.

Ha nem is történelmi, de remélhetőleg jeles eseményként kerül be a falu krónikájába 2020. január 19-e, amikor is néhány egykori Csemadok-tag kitartó, szorgalmas munkájának eredményeként újjáalakult a Csemadok helyi alapszervezete Barton.

De mielőtt beszélnénk a jövőről és az újjáalakult Csemadok-alapszervezet terveiről, vessünk egy pillantást a múltra. A közösségek sorsának alakulásában nagy szerepe van annak, mennyire tartják fontosnak saját identitásukat. Ha egy nemzet vagy népcsoport nem ápolja hagyományait, nem foglalkozik a múltjával, nem tartja számon, hogy a jelenben kik tartoznak köreibe, menthetetlenül elvész, a túlélésre való esélye szinte egyenlő a nullával.

A Csemadok Barti Alapszervezete 1949. december 4-én alakult. A bartiak gyalog mentek Muzslára Pathó Károlyhoz (a Csemadok országos szervezőtitkárához), hogy bejegyeztessék az alapszervezetet (áll az akkori jegyzőkönyvben). Az alapszervezet tagsága 170 fő volt, a tagok nagy része a 12 és 80 év közötti korosztályból tevődött össze.  Fő tevékenységük a táncmulatságok rendezésén kívül a színjátszás volt, mely abban az időszakban a Csemadok egyik kiemelkedő tevékenységének számított.

A Csemadok Barti Alapszervezete több átszervezésen ment keresztül, először 1961 júniusában Mangult Béla akkori iskolaigazgató kezdeményezésére. A lakosság akkori számához mérten kevesen jelentek meg az összejövetelen. Ennek ellenére sikerült az alapszervezetet újjászervezni. 1963-ban az alapszervezet évzáró gyűlésén újabb toborzásra került sor, melynek köszönhetően 25-30 taggal bővült a tagság létszáma. 1965 márciusában ismét tagtoborzást tartottak. Ezen jelen voltak a Csemadok járási aktivistái is, aminek köszönhetően a barti alapszervezet taglétszáma száz fölé emelkedett.

A nagyobb létszámnak köszönhetően a falu kulturális élete is gyorsabban fejlődött. A hosszú őszi estéken minden évben új színdarabbal lepték meg a helyi közönséget. A rendszerváltást követően a kilencvenes években aztán generációváltás történt a szervezetben, mely ugyan a tagság csökkenését, de a szervezet tevékenységének a fellendülését hozta magával. A Csemadok továbbra is szerepet vállalt a helyi néphagyományok megőrzésében. A fiatalok is fontosnak tartották a helyi értékek mentését és aktívan részt vállaltak a közösség életében. Majd 2013-ban az alapszervezet működése különböző szubjektív és objektív okoknál fogva hirtelen, szinte észrevétlenül leállt.

Fotó: Csókás F.

A hét évig tartó szünet után egy felívelés veheti kezdetét az alapszervezet újjáalakuló tagsági gyűlése után. A tagsági gyűlésen, annak ellenére, hogy a falu lakosságának etnikai összetétele az elmúlt harminc évben kissé átrajzolódott, igen szép számban jelentek meg a közösségért tenni akaró régi és új tagok. A tagsági gyűlést a helyi nyugdíjasklub énekkara népdalcsokorral nyitotta meg. Majd ezt követően Bartal Mónika, az egykori Csemadok-alapszervezet vezetője köszöntötte az egybegyűlteket és vezette le a gyűlést.  A Csemadok-tagokon kívül jelen volt a község polgármestere is, aki szintén támogatásáról biztosította a taggyűlést. A Csemadok Érsekújvári Területi Választmányát Danczi József titkár képviselte. Danczi köszöntőjében hangsúlyozta a Csemadok fontosságát mindennapjainkban, valamint létünk és kultúránk megőrzésében. Majd egyhangúlag megválasztották az öttagú vezetőséget és elnöknek Csókás Friderikát.

Ezt követően az újonnan választott vezetőség ismertette terveit, elképzeléseit az alapszervezet működésével kapcsolatban. Terveik között szerepel elsősorban a taglétszám növelése, a mai tizen- és huszonéves fiatalok megnyerése, a település történelmi múltjának feltárása és megőrzése. És nem utolsósorban a nemzeti ünnepeinkről való megemlékezés, mely az utóbbi években igencsak kimaradt a közösség életéből. A jelenleg alig 600 lelket számláló településen az újjáalakuló taggyűlésen közel ötvenen léptek be az alapszervezetbe és többen jelezték csatlakozási szándékukat, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak jelen lenni. A taggyűlés végeztével a jelenlévő régi Csemadok-tagok is elégedetten távoztak, mivel ismét akadtak olyan tettre kész fiatalok, akik továbbviszik a kultúra fáklyáját és remélik, hogy ez a fáklya még sokáig megvilágítja a helyi közösség életét.