Ismeretterjesztő, magyarságunkban megerősítő előadást tartott Bíró András Zsolt Gömörpéterfalán. A február 8-i összejövetel érdeklődői még inkább büszkévé váltak magyar kultúrájukra és származásukra.
Bíró András Zsolt anyai nagyszülei a Garam-vidékről származnak. A Magyar-Turán Alapítvány elnökeként és a Kurultaj, a Magyar Törzsi Gyűlés főszervezőjeként ismerhetjük. Antropológusként dolgozik a budapesti Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol a világ leggazdagabb gyűjteménye található. Több mint 40 ezer csontvázlelet van itt összegyűjtve a legkülönbözőbb korokból, a Kárpát-medence egész területéről.
Érdeklődők (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Előadásában kiemelte, a magyarság őstörténetével kapcsolatban nagyon heves vita dúl legalább fél évszázada, különböző történelmi magyarázatok vannak. Minden nemzet próbálja bizonyítani a saját sikereit, s minden nemzet keresi az eredetét.
Mára a modern antropológia kimutatta és a genetika is megerősítette az uráli elmélet hamisságát. A történeti források és az etnográfiai kutatások a hun-türk tudatot bizonyítják.
A nyelv változása nagyon gyors
Kifejtette, hogy a magyar nyelv természetes úton alakult ki, nem illeszthető be semmilyen európai nyelvcsaládba, nem hasonlít a körülöttünk lévő szláv nyelvekre sem.
A nyelvi átvételek nagyon gyorsak. A nevek is cserélődhetnek kulturálisan nagyon gyorsan. Erre számos példa látható, akár itt a Felvidéken is. Rávilágított, hogy a valódi magyar neveknél azt látjuk feltüntetve, hogy török eredetűek.
„Helyesen úgy fogalmazhatunk, hogy ősi magyar nevekről van szó, ami a türköknél is megmarad. Ilyenek a törzsneveink is” – hangsúlyozta Bíró András Zsolt.
A legendákat és a mondákat nem lehet szó szerint venni, viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni. A magyar nemzet hisz abban, hogy a hunokkal rokon, s ezek a népi legendák fontosak a magyarság számára.
Az ősmagyarok vándorlása (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A honfoglalás korának jellemzői
A honfoglalás kori leletekben megvannak a nyomai, amikor elődeink a hazát, a Kárpát-medencét újra birtokba vették. A nomád szó életformát jelent. A harcos az egész életét az övén hordta, s a fémdíszítés, a szíjvégek veretei rangjelzők. Kifinomult ötvösművészetük volt, saját maguk készítették a lószerszámokat, a fegyvereket.
A honfoglaló magyarok nagyon fejlettek voltak. Építészeti szempontból a jurta is ezt bizonyítja. Egészségügy terén pedig a kumisz, azaz az erjesztett lótej ennek a jó példája. A lovas életmód új harcmodort, mobilitást hozott. Óriási tudásuk volt, államalkotó készséggel rendelkeztek.
Szemléltető rajzokon mutatta be a díszes viseletet, a köntöst, a tarsolyt, a bőrcsizmát. Megismerkedhettünk a lovas íjásszal, aki 5-6 fegyvert tudott váltani a lóháton. A csaták többségét lándzsákkal vívták, a közelharcot pedig a fokosokkal, szablyával.
Szemléltető rajzok a honfoglalókról (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A honfoglalás korában saját temetkezési szokásforma jelenik meg, a jelképes lovas temetkezés, amikor csak a lószerszámokat teszik be a sírba. A sírok tájolásának is jelentősége van, a fej mindig nyugaton van, a láb keletre néz. A táltos pontos csillagászati ismeretetekkel rendelkezett. Ismert, hogy a magyar síroknál feláldozták a lovat, pányvázták a sír fölött, hogy a lónak is ideje legyen felkészülni a túlvilágra.
A magyar mitológiában a legnagyobb szimbólum a turul, azaz a sólyom, mely a fenti és a lenti világ összeköttetője. Ezt igazolja a rakamazi turul, a női mellkorong dísz, az életfa ábrázolások, hogy hármas osztatú világot élünk: földi, a középső – az aktív élet, és a fenti szintet. A magyar előkelőknek, kagánoknak a származását Álmost is a turultól, de a törökök is Ertugrultól eredeteztetik.
Őseink az orvoslásban is nagyon fejlettek voltak. A koponyalékelések 1100 évvel ezelőtt nagyon komoly műtétek voltak, amit a sámán végzett. Az előkerült koponyákból kiderült, hogy az esetek nagy része, közel 80%-a gyógyult. Ehhez nagyon nagy tudásra, komoly ismeretre volt szükség.
Gyógyítás koponyalékeléssel (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A magyarok gyökerei keletre vezetnek
A honfoglalás korából már 800 koponyát tudtak összehasonlítani. A vizsgálatnál az adatbázisba bekerült az i. e 500 – i.u. 1200 időszakból 22 ezer csontváz adata. A modern számítógépes összehasonlítás azt eredményezte, hogy megtalálták azt a népességet, amely a leginkább hasonlít a honfoglaló magyarokéhoz, s ezek a szarmata kori nomádok, a második népcsoport pedig a türk.
Az antropológiában a fejméretetek, az arcszerkezet a meghatározóak, mert az több száz géncsoport együtthatásával alakul ki. Kimutatható az ősi migráció iránya és ideje, 5-7 ezer évvel ezelőtti adatokhoz is hozzá lehet vele jutni.
Az antropológiai modellek révén a dinamika is modellizálható. Az európai népek közül a bolgárok, a moldvai besenyők vonultak együtt a honfoglaló magyarokkal. Aztán egyezés már csak keletebbre található, például a krími és a volgai tatárokkal, baskíriai területen és Kazahisztánban.
Bíró András Zsolt (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A legnagyobb hasonlóság a mai Oroszország területén egy kazár birodalmi leletnél mutatható ki, akik ugyanolyan tengri hitűek voltak, mint a honfoglaló magyarok. A Kazár Kagatanátus törzsszövetségben benne vannak a magyarok.
A mai magyarok adatbázisa
Szólt az Y-kromoszóma, az apai felmenők vizsgálatáról, amelyen a mintázat egyedi.
Még a mai magyarság is őrzi genetikájában, hogy a szálak az Altáj-vidékre, Közép-Ázsiába és a Kaukázus előterébe vezetnek. A rekonstruált honfoglalás kori arc festménye is nagyban hasonlít a mai magyarokra. Hozzá kell tenni, hogy a gének nem mindig mutatkoznak meg a kinézeten.
A genetikát és az antropológiát csak tudományos modellekben lehet értelmezni.
A magyar történelem térben is szerteágazó. A sajátos származásra nagyon büszkék lehetünk, különösképpen, hogy máig megőriztük ősi hagyományainkat. Ezek megélésére hivatott a Kurultaj, a Magyar Törzsi Gyűlés, melyet 2008-tól rendeznek meg. Idén augusztusban is találkozhatnak Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényén, ahol erősítik a lovas nomád múlttal rendelkező népek összetartozását.
Kopecsni Gábor (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A nagyon lebilincselő, két és félórás előadás a Magyar Közösségi Ház programjának keretében, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a támogatásával valósult meg. Az egybegyűlteket Kopecsni Gábor, a Felföldi Dalia Iskola vezetője köszöntötte, aki örömének adott hangot, hogy Bíró András Zsolt elfogadta a meghívást, s a gömöriekben is erősítette az összetartozás élményét.
