A kormány kedden, február 8-án újabb határozatot fogadott el az Isztambuli Egyezménnyel kapcsolatban. Ebben azt javasolja az SZK Nemzeti Tanácsának, hogy az elutasító állásfoglalás helyett adja hozzájárulását az Isztambuli Egyezmény (az Európa Tanács Egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról) ratifikálásához.
A kormány emellett azt javasolja, hogy a parlamenti határozatot egészítsék ki egy mondattal, amelyben leszögeznék, hogy egy nemzetközi szerződésről van szó, amely az SZK Alkotmánya szerint előnyben részesítendő a törvényekkel szemben.
A kormány múlt héten elutasító határozatot fogadott el az Isztambuli Egyezménnyel kapcsolatban, és ugyanezt javasolta a parlamentnek is. A kabinet végleg le akarta zárni az egyezmény elutasításának folyamatát.
Hétfőn (február 17.) több jogász is felhívta a figyelmet, hogy az SZK Alkotmánya értelmében a kormány egy nemzetközi szerződést csak jóváhagyásra terjeszthet a parlament elé.
Marián Giba, a Pozsonyi Komenský Egyetem Jogi Kara Alkotmányjogi Tanszékének vezetője szerint a kormány korábbi határozatával az a legfőbb gond, hogy a parlamentnek nem ad lehetőséget arra, hogy hozzájárulhasson az egyezmény ratifikálásához. Az egyetlen felkínált lehetőség az elutasító álláspont. A jogász szerint ráadásul ilyesféle eljárást az alkotmány nem ismer, így a parlament bárhogy is határozna, annak nem lenne jogi relevenciája.
Belügy: Tavaly 1406 családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetet regisztráltak
A rendőrség tavaly 1406 családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetet regisztrált. A legtöbb áldozat az elkövető felesége vagy élettársa volt.
Michaela Paulenová, a belügyminisztérium szóvivője elmondta: a családon belüli erőszakkal szembeni hatékonyabb védelem érdekében a közelmúltban több intézkedést is bevezettek. A belügyi tárca emellett tavaly júliusban indított egy kampányt is Holnaptól címmel, melynek célja szintén a családon belüli erőszak elleni hatékonyabb küzdelem. A szóvivő szerint a rendőrség fokozott figyelmet fordít a családon belüli erőszakra, minden bejelentett esetet külön-külön kivizsgálnak. A rendőröket felhatalmazták, hogy az erőszakos személyt tíz napra kitiltsák a közös lakásból. Ez idő alatt az illetőnek legalább tíz méteres távolságot kell tartania a veszélyeztetett személytől. Januártól hatályba lépett az igazságügyi minisztérium által kidolgozott új jogszabály is, melynek értelmében a bíróságnak kötelessége tájékoztatni a büntetés-végrehajtási intézetet abban az esetben, ha családon belüli erőszak miatt ítélnek el valakit. Az elkövető szabadlábra helyezése esetén a rendőrök így időben intézkedhetnek a veszélyeztetett személyek védelméről.
„A tapasztalataink szerint ugyanis az erőszakos férfi elkülönítése a partnerétől, illetve esetleges megbüntetése még nem jelenti azt, hogy nem fog újra erőszakoskodni a szabadlábra helyezése után” – fűzte hozzá Paulenová.
A családon belüli erőszak áldozatai a bűncselekmények áldozatai számára fenntartott nyolc tájékoztatási irodában is kérhetnek segítséget. A megyeszékhelyeken található irodákat felkereső személyek 14,8%-a már most is családon belüli erőszak áldozata.
A belügyi tárca indítványozta az Állami Lakásfejlesztési Alapról szóló törvény módosítását is. A cél az, hogy azok a kérvényezők, akik bizonyítottan családon belüli erőszak áldozatai, előnyt élvezzenek. Folyamatban van egy új mobilalkalmazás („Pomáham chrániť”) tesztelése is. Az alkalmazás részét fogja képezni egy ún. pánikgomb, amelynek megnyomása esetén a rendőrség azonnal megkapja a segítséget kérő személy tartózkodási helyének GPS-adatait. Ez az alkalmazás olyan helyzetekben segíthet, amikor az elkövető elől bujkáló áldozatnak veszélyes lenne telefonon hívnia a rendőrséget.
