Bécsben jelenik meg a Bécsi Napló folyóirat, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének gondozásában, de a világ magyarságához szól, eljut bolygónk minden pontjára, ahol magyarok élnek Európától Ausztráliáig és Észak- illetve Dél-Amerikáig, sőt még Afrikába is.
Az immár negyvenéves múlttal rendelkező, idén 41. évfolyamába lépett kéthavonta megjelenő folyóirat idei első, januári-februári száma 12 oldalán változatos, széles skálán mozgó írásokat kínál az olvasóknak.
A címoldal vezércikkében Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeinen Zeitung újságírója Nemzeti érdekek és európai arányok címmel foglalja össze Európa jelenlegi legfontosabb politikai törekvéseit, köztük a Magyarországra és a magyar kormányra váró feladatokat a trianoni békediktátum évfordulója évében.
Erhard Busek egykori osztrák alkancellár Hol van ma Közép-Európa? című írásában Közép-Európa közelmúltját veszi górcső alá és számos ajánlást fogalmaz meg, amelyeket meg kellene fogadniuk az államoknak, kormányoknak sikeres létünk, védelmünk és jövőnk érdekében. Martos Péter pedig a nemrég összeállt osztrák koalíciós kormány céljait taglalja, kiemelve Sebastian Kurz kancellár fő elképzeléseit az ország irányultságával összefüggésben.
Száz évvel Trianon után című cikkében Kató Zoltán ezt írja: „Trianon az egyik legtragikusabb esemény a magyarság történelmében.” Majd összefogásra szólít fel értékes, de törékeny eredményeink megvédésére a százéves évforduló kapcsán.
A Nemzetközi sajtószemle többek között olyan témákkal foglalkozik, mint az élő sejtekből álló robot, a Japánban felépülő jövő városának prototípusa, az Agar art nemzetközi versenyben elért magyar sikerek. A Grenoble-ban élő és dolgozó Reményi György a klímaváltozás okairól, az üvegházhatásról, a Föld felmelegedésének káros következményeiről ír.
A Nagy Istvánnal, Magyarország agrárminiszterével készült részletes interjúban a tárcavezető felvázolja a hazai mezőgazdasági termelés előtt álló feladatokat, az agrártámogatás szükségességét, az agrárpolitika reformjának megvalósítását és azt az előkészítés előtt álló stratégiai tervet, amelyet a mezőgazdaság sikeres működése érdekében az Európai Bizottsággal szeretnének elfogadtatni.
Deák Ernő főszerkesztő „Felelősséggel Ausztriáért” – és a népcsoportokért is? című írásában az Ausztriában élő népcsoportok támogatásának, tevékenységük elismertetésének kapcsán sorolja fel az új osztrák kormány részéről elvárandó intézkedéseket. A nemzeti régiók kiemelt támogatásáért indított, egymillió polgár aláírását igénylő Európai Polgári Kezdeményezés eddigi eredményeiről szól Dabis Attila beszámolója azzal az igénnyel, hogy tegyünk meg mindent azért, hogy a kezdeményezés elindításához szükséges egymillió aláírás 2020. május 7-ig összegyűljön.
A Szlovákia előtt álló parlamenti választásokról írt Varga Sándor cikkében, Fehér Márta a legújabb szerbiai fejleményeket taglalta, Paládi Renáta pedig Ukrajna politikáját foglalta össze a politikai rendezés ügyétől a Teheránból Kijevbe tartó, rakétatámadást szenvedett repülőgép tragédiájáig.
Bari Károly költő Magyar Örökség-díjban részesült, ehhez kapcsolódva ismerteti alkotói tevékenységét Szakolczay Lajos és a Bécsi Napló jelenlegi számát is a képzőművészként kevésbé ismert Bari Károly elismerésre ugyancsak érdemes színes rajzai illusztrálják. Ádám Ágnes könyvrestaurátor Szirmai János munkásságát mutatja be. A sokoldalú professzor, akit akadémiai szaktanácsadóként, művészeti alkotóként tartanak számon, még egy különleges területen, a könyvkészítés technikatörténetének feldolgozásában is nagyot alkotott. Közülünk azonban talán kevesebben tudják, hogy 1925-ben a Felvidéken, Érsekkétyen született, innen indult, majd Pozsonyon, Budapesten keresztül ért Hollandiáig, ahol kiteljesítette szakmai életét és egyedülálló munkát végzett könyvkötőművészként, könyvmuzeológus-történészként, könyvrestaurátorként.
Érett férfikorba lépett a Bécsi Napló címmel Duray Miklós írt emlékező cikket a lap megjelenésének 40. évfordulója alkalmából.
„A Bécsi Napló nem eszmeiséget, azaz ideológiát képviselő lap, hanem szellemiséget, azaz gondolkodásmódot megjelenítő újság”
– írja a szerző. Majd a következőkkel summázza: „Ugyanakkor mondjuk ki, hogy ez az egyetlen olyan magyar nyelven megjelenő, klasszikus sajtótermék, amely az egész nemzetet megszólítja, tekintet nélkül pártállásra”.
Ezért lenne örvendetes, ha még sokáig, évtizedek múltán is kezünkbe vehetnénk, olvashatnánk. A Bécsi Napló elektronikus formában is elérhető a www.becsinaplo.eu weboldalon, ahová a folyóirat anyagai a nyomdai megjelenést követő napokban-hetekben felkerülnek. Az évente hatszor megjelenő lap következő száma április elején kerül az olvasók elé.
