Egyetlen módon lehet meghaladni Trianon sokkját, ha egy új közép-európai egységben „oldjuk fel ellentéteinket” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke Nagykanizsán, a helyi református egyházközség által szervezett fórumon.
Kövér László kiemelte, soha nem volt olyan reményteljes egy új közép-európai együttműködés indítása, mint most, 2020-ban. Ennek az a célja, hogy kölcsönösen „tekintettel legyünk egymás érdekeire, de segítsük is egymást” a nemzeti érdekek megvalósításában – tette hozzá.
A Hella Ferenc református tiszteletes és Balogh László (Fidesz-KDNP) polgármester részvételével zajló beszélgetésen a házelnök azt fejtegette: nem érdekünk az, hogy a mi megemlékezésünk a 100. évfordulón okot adjon mások számára a gyűlölködésre.
„Múlóban van” a trianoni döntés okozta trauma, ennek egyik oka, hogy az idő múlásával az új generációknak már nincsenek olyan személyes élményeik, amiket a nagyszüleik átéltek és elmeséltek volna nekik – mondta a házelnök, hozzátéve: „amikor megszűnik ez a személyes kapcsolat, akkor van baj”, ezért sokkal több hárul a politikára, a kultúrpolitikára, az oktatásra.
Erőfeszítéseket kell tenni, hogy ez a tudás, tapasztalat, élmény átadódjon, éppen ez a Nemzeti alaptantervről (Nat) szóló viták tétje is – közölte az Országgyűlés elnöke.
„Akik a Nat-ot bírálják, azoknak valójában az a bajuk, hogy ez nemzeti”, azt a célt tűzi ki, hogy Magyarországon a közoktatásból kikerülő minden gyereknek legyenek olyan ismeretei, élményei, „ami alapján magára ismer a határon túli magyarokban” is. Olyan kulturális örökséget kapjanak, „ami egy nemzetté tesz bennünket a következő száz évben is”– mondta Kövér László.
A házelnök közölte: szeretnék folytatni a nemzet határok feletti egyesítésének programját, hogy – függetlenül a határoktól – „úgy szőjük össze a szétvágott közösségeknek az életét a magunkéval, mintha egy határon belül élnénk”. Nagyon sok múlik azonban az utódállamok politikai elitjeinek hozzáállásán, ezért is vagyunk kényes helyzetben a 100. évforduló kapcsán.
Kitért arra: azok az államok, „amelyek részesültek a száz évvel ezelőtti koncból”, Ausztria és Románia kivételével ma már nem léteznek abban a formában, mint akkor.
„Ők már nem tudnak olyan teljes szívvel ünnepelni, mint ahogy mi gyászolunk”, és nem is szeretnénk kiprovokálni, hogy „újból belénk mélyesszék a karmaikat”, mert őszintén törekszünk az együttműködésre – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László arról is beszélt, hogy a határokon átnyúló nemzetegyesítési programhoz nincs szükség új jogszabályokra, ezeket – mint tíz éve a nemzeti összetartozásról szóló törvényt – már megalkották.
Ma a gazdasági kapcsolatok élénkítése van napirenden, ennek része, hogy szinte minden szomszédos országban folyik olyan gazdaságfejlesztési program, amely a határon túli magyarokat támogatja magyar költségvetési forrásból.
Kiemelte, intenzív a gazdasági kapcsolat Romániával és Szlovákiával, de Lengyelországgal is, a határokon túl pedig óvodák, iskolák, bölcsődék felújítása is zajlik, ami hihetetlenül fontos.
A szomszédos országokkal való szorosabb kapcsolat érdekében akár javasolni lehetne, hogy leginkább a határok közelében második idegen nyelvként a szomszéd ország nyelvét tanulják a diákok a nemzetek közötti megértés jegyében – jegyezte meg a házelnök.
A politikus szót ejtett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról, amelynek legközelebbi, márciusi ülésén a trianoni döntés évfordulója alkalmából szeretnék egy dokumentumban összefoglalni, hogy hová is jutottunk száz év alatt.
Ezzel azt a kezdeményezést kívánják támogatni, hogy az európai fórumokon tűzzék napirendre az őshonos kisebbségek jogainak témáját.
Kövér László arról is kifejtette a véleményét, hogy a Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók védelméért indított európai polgári kezdeményezést további direkt politikai eszközökkel már nem lehet segíteni.
Az Országgyűlés az ellenzéki pártok egyetértésével határozattal hívta fel a figyelmet arra, hogy minél többen támogassák ezt a polgári kezdeményezést, amelynek keretében május 7-ig hét országból egymillió aláírást kellene összegyűjteni.
