Földváry Terézia, Sárosfa község polgármestere a Magyar Közösségi Összefogás listáján indul a február végén esedékes választásokon. Legalább annyian ismerhetik a Csemadok rendezvényeiről is, mint szervezőt és aktivistát. A Felvidék.ma-nak a közművelődési szervezet tevékenységéről és annak közösségformáló erejéről is vallott.
Miként került a Csemadokba és hogy alakult ki a kultúraszervezés iránti kötődése?
Már a gyerekkoromat áthatotta a kultúra, főleg azért, mert Sárosfán a hetvenes években pezsgett az élet. Édesanyámnak köszönhetően én is sok rendezvényen részt vettem már iskolásként és gimnazistaként. Kezdetben énekeltem az énekkarban és rendezvényeken szerepeltem, később szervezőként is számítottak rám.
Mennyire lehetett mindezt összeegyeztetni a munkával és a családdal?
A Csemadokba húszévesen, 1987-ben léptem be. Amikor megszülettek a gyerekeim, kicsit háttérbe vonultam, egyszerű résztvevőként mentem el a színházlátogatásokra, nótaestekre. Amint azonban felszabadult egy kis energiám, ismét aktívvá váltam és az elköteleződésem a kétezres évek elejére tovább erősödött.
Miért akkor?
A Csemadok abban az időszakban válságos időszakot élt át Sárosfán, emiatt szinte az alapoktól kellett kezdeniük a szervezet újjáépítését. Szerencsére nem voltam egyedül, mások is tenni akartak valamit a helyzet javításáért. Horváth Rozáliával közösen házról házra járva beszélgettünk az emberekkel a Csemadok értékeiről és a szervezet fontosságáról. Úgy érzem, sikerrel jártunk, hiszen 2004-ben újraindult a szervezet, százhuszonhárman léptek be. Ez a lendület a mai napig töretlennek mondható.
Konkrét eredmények is kötődnek ehhez az időszakhoz?
Úgy érzem, van látszata annak, hogy a szabadidőnket feláldozva szervezünk. Tizenöt éve zajlanak a Mikulás-napi ünnepségek, rendszeressé váltak a március 15-ei megemlékezések, melyek kapcsán megerősítettük a kapcsolatot a Sárosfa történetében meghatározó Bittó család örököseivel, rendszeresen járunk a győri színházba, kibővült a Felső Csallóközi Nótaénekesek Találkozója, honismereti kirándulásokat szervezünk. Évi közel húsz rendezvény zajlik, köztük olyan akciók, mint a réteshúzó tanfolyam vagy a Nagyanyáink Titkai elnevezésű gasztronómiai seregszemle, sárosfaiakkal bővült a Cimbora Népdalkör. Emellett az elmúlt években olyan ismert előadók látogattak el Sárosfára, mint Szvorák Katalin és Kudlik Júlia, Vujity Tvrtko, Szomolai Tibor vagy a Hazajárók stábja.
Lehet tudni, hogy mit tervez a Csemadok az idén?
Folytatódnak a színházlátogatások, ismét megrendezzük a húsvétvárót és a Süssünk együtt! pogácsa- és rétessütési alkalmat, folytatódik a nótaénekesek találkozója, ismét lesz 1848/49-es megemlékezés és Mikulás-napi ünnepség, a Csemadok pedig minden bizonnyal Ópusztaszerre, Gyulára, Szarvasra látogat el.
Új kezdeményezések is tervben vannak?
Évente új kezdeményezésekkel szeretnénk kibővíteni a hagyományos rendezvényeink körét. Idén elindítjuk a „Magyar Pozsony“ névre hallgató városvezető sétáinkat, ezeken egy idegenvezető segítségével járjuk be a főváros nevezetességeit, hogy jobban megismerhessük a történelmünket. Külön alkalmakon szeretnénk így eljutni a belvárosba és a dévényi vár környékére is. Vujity Tvrtko ismételt meghívása is esedékes a nőnap alkalmából, valamint mesemondás is lesz a felnőttek részére magyar népi tréfákkal és anekdotákkal.
A szervezkedés meg is kezdődött, hiszen január 18-án a hetvenedik születésnapját ünnepelte a szervezet. Mi történt az évfordulón?
Nagyon örülök annak, hogy a hetvenedik évfordulóról is sikerült méltóképpen megemlékezni. Ellátogatott hozzánk Szörényi Levente, Hűségért emléklappal jutalmaztuk legrégebbi tagjainkat, köztük Mayer Tamást, aki alapszervezetünk egyedüli élő alapító tagja. Szintén meg kell említeni Mayer Miklóst és Sárosfai Júliát, akik az 1950 években működő tánccsoportunk tagjai voltak. Pár nappal később pedig a nyárasdi TeátRum amatőr színház adta elő az E´se kutya! kabarét. Az évforduló alkalmával egyébként betanultunk egy vidám jelenetet, a Rátóti asszonyok esete az interneten is elérhető. Felléptek az óvodásaink, iskolásaink, valamint a Cimbora Népdalkör, de hallhattunk saját szerzeményű verset is.
Van jövője a Csemadoknak Sárosfán?
Szerintem minden bizonnyal. Nagy örömömre a sárosfaiak szeretik a kultúrát, szép számban látogatják rendezvényeinket. Minden negyedik helyi lakos Csemadok-tag, megszólítunk több generációt is és nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk, ami további munkára ösztönöz bennünket.
