A gútai képviselő-testület február 10-i ülésén a 17 képviselő részéről egyhangú döntés született a város- és területfejlesztési terv módosításáról, és egyben arról, hogy nincs lehetőség az állatfarmok kapacitásának bővítésére. Ezzel úgy tűnik, hogy a nagymegyeri Dan-Slovakia Agrar Rt. Gútához tartozó Stagnócán tervezett sertésfarmjának a megépítése meghiúsult. A dán sertésfarm ügyével kapcsolatban kérdeztük Samu István helyi önkormányzati képviselőt.
A beszélgetés során kiderült, hogy a képviselő előtt egyáltalán nem ismeretlen a dánok „áldásos” tevékenysége, hiszen ő már a 2014 és 2015 közötti időszakban testközelből is tapasztalta ezt a Nagykeszin létesített sertéstelep kapcsán. Mivel családi kötelékek is fűzik az említett községhez, így nagyon érzékenyen érintette, hogy egyesek úgy vélik, bármit megtehetnek és a gazdasági érdekeiket előtérbe helyezhetik a környezetszennyezés árán is. Samu István elmondta, hogy
amióta a dánok betették a lábukat Nagykeszi határába, azóta rohamosan visszaesett a falu fejlődése, s többen elköltöztek az állandó bűz miatt.
„A legutóbbi önkormányzati ülésen megváltoztattuk a város területfejlesztési tervét. Ezt nemcsak a dán sertésfarm megépítése elleni küzdelem jegyében tettük, hanem Gúta városának jövőbeli elképzeléseivel kapcsolatban is. A módosítással együtt a dánoknak még van lehetőségük és valószínűleg élni is fognak vele, hogy pereljenek bennünket, de felkészültünk rá. Szeretnénk a turizmust erősíteni.
A dánok által kiszemelt területtől nem messze termálvízforrás található. Nem kell nagy szakértőnek lenni ahhoz, hogy belássuk: egy ipari sertésfarm felépülése esetén a talajvízkészlet erős szennyeződésnek lenne kitéve, ezt megengedni pedig megbocsáthatatlan bűn”
– jelentette ki Samu István.
A gútai eset kapcsán megjegyezte, hogy nem kis munka van abban, hogy a dánokkal folytatott harcban idáig jutottak, hiszen több frontról is folyt a küzdelem a sertéstelep megépítése ellen. Aláírásokat gyűjtöttek, az Új Egység Mozgalom az Iniciatíva poľnohospodárov szervezettel együtt pedig levelet intézett Sólymos László akkori környezetvédelmi miniszterhez, melyben kérték, akadályozza meg a dánok újabb ámokfutását. Tiltakozó megmozdulás megszervezését is kilátásba helyezték Pozsonyban. Elmondása szerint a minisztérium a gútai polgárok részéről kifejtett ellenállás hatására végül beadta a derekát, és kinyilvánította szándékát a probléma megoldására. „Ha azonban ez ügyben a jövőben bármikor is a lakosság számára kedvezőtlen fejleményeket tapasztalunk, újból akcióba lendülünk” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogyan lehet megakadályozni a dán sertésfarmok létesítését más településeken, Samu a saját példáját hozta fel. Már az MKP országos elnökségének tagjaként többedmagával felkereste Sólymos László akkori környezetvédelmi minisztert, és tolmácsolta a déli régiókból érkező negatív visszajelzéseket, majd egy 1970-es évekbeli törvényi szabályozást mutatott a miniszternek, amely a felszín alatti vízkészletek védelméről szól.
„Gyakorlatilag a szocializmusban jobban védték a felszín alatti vízkészletet, mint most.
Akkor azt tanácsoltuk Sólymos úrnak, hogy a régi törvényi szabályozást életbe kéne léptetni, mivel néhányan vettük a fáradságot, és aktualizáltuk azt. Át is adtuk, valahol ott lapul az azóta leköszönt miniszter fiókjában. Nem tudni, foglalkozott-e vele, ezt nem áll módunkban ellenőrizni” – tette hozzá Samu István.
Végezetül még megjegyezte, hogy
a felvidéki magyarok által lakott területeket már így is kifosztották, nem hiányzik, hogy az egész déli régiót egy hatalmas disznóteleppé züllesszék.
Sokkal észszerűbbnek tartaná, ha a természet adta kincsek megóvása lebegne mindenki szeme előtt és egyes nagyvállalkozók a bizniszt a már meglévő sertéstelepek felújításában keresnék, nem pedig a környezetszennyező multik terveihez asszisztálnának.
