Vándorútja utolsó állomására érkezett a Himnusz táblakép, mielőtt elfoglalja végső helyét a magyar Országházban.
A Szőgyénben élő fafaragó, Smidt Róbert, Himnusz című monumentális alkotása egy egyedülálló műalkotás, amely hat éven át készült a művész műhelyében.
Ezzel párhuzamosan más művek, főleg kültéri alkotások is születtek a keze nyomán. A Himnusz című táblaképen lévő motívumok és témák közül néhány már külön alkotásban is megjelent, de most először foglalta egybe, bárki számára olvasható nyitott történelemkönyvvé.
Az öt méter hosszú és két méter magas, nyolc mázsa súlyú tölgyfából faragott táblakép a magyarság történelmét jeleníti meg a honfoglalás előtti időszaktól kezdődően. A középpontban a pozsonyi csata látható a történelem viharai által ostromolt életfával, a Szent Koronával, az alkotást jobbról és balról, hazánk őrangyalai, Gábriel és Mihály arkangyalok vigyázzák.
A Himnusz táblakép ősbemutatója Tatán volt 2017. tavaszán. Ezt követően bejárta az anyaország számos városát és Felvidéken is bemutatkozott. A huszonharmadik állomás helyszínén Szőgyénben, Méri Szabolcs polgármester köszöntötte a szépszámú közönséget, méltatta a művész munkáit, mindazokat, amelyek a szülőfalunak, a testvérvárosi Tatának és Felvidék különböző helységeinek ékességévé váltak.
Az ünnepi est szónoka Michl József, Tata polgármestere volt, aki méltatta Smidt Róbert munkásságát és a Himnusz című táblakép üzenetét.
„Száz év telt el az átkos Trianon óta, és mi mégis itt vagyunk és összetartozunk. A jövő rajtunk múlik, azon, hogy mit tudunk megtenni egyenként, a családunkban, a szülőföldünkön, és közösen összefogva megmaradásunkért, a nemzet jövőjéért. A Himnusz táblakép olyan, mint a templomokat díszítő bibliai panperum, amelyben az alkotó összefoglalta mindazt, ami nemzetünkkel megtörtént az elmúlt ezer év alatt. Az Isten-teremtette világhoz mindenkinek hozzá kell tennie a tőle telhető legjobbat, a saját világa másik felét, hogy így lehessen teljes és egész, az alkotó és a teremtett világ együtt. Így sokszorozható meg a Jóistentől számunkra ajándékozott talentumok másik fele”
– mondta Tata első embere, Szőgyén díszpolgára.
Végül a művész, Smidt Róbert bemutatta a monumentális művet, elmagyarázta a szimbólumok üzeneteit, és a történelmi korok, események fába vésett megjelenítéseit:
„…Az idei évben aktuális gyászos trianoni döntésre emlékeztet a drámai hatást keltő lánc, amelyet két kéz tart össze a kép közepén. Ez nem csak a szétszakítottságunkat, de az együvé tartozásunkat is jelképezi, úgy ahogyan az 1956-os eseményeket szimbolizálják a lánctalpak. A felvidéki Betlehemmel pedig arra utaltam, hogy egykor Jézus Krisztusnak is menekülnie kellett a családjával, akárcsak a felvidéki kitelepítetteknek a háborút követő években. A képen az ellenségnek csak a pozsonyi csata esetében van arca, hiszen arctalanok azok a személyek, akik a háttérből fondorlatos módon irányították a gonosz tettek megvalósítását az elmúlt évszázadok alatt.”
A kiállításon jelen volt a művész családja, barátai, a falubeliek, a környező község polgármesterei és tisztelői. Pilisszántóról Szőnyi József helytörténész, hajdani polgármester méltatta Smidt munkásságát, és ismertette a pilisszántói Csillagösvény hét történelmi alakot ábrázoló szobor megformálásának történetét, melyek szintén az ő alkotásai.
Az ünnepségen közreműködött: Méri Mátyás versmondó, Smidt Tamara furulyán, Smidt Nikolas gitáron.
Smidt Róbert Himnusz című táblaképe március 12-ig látható a szőgyéni kultúrház aulájában, majd végső helyére, a magyar Országházba kerül.
