Az Esterházy János gróf emlékére tartott idei ünnepségek tartalmán és hangulatán érezhető volt a mártír politikus nem túl távoli boldoggá avatásának reménye: a politikus helyett ezúttal a szent életű ember állt a középpontban.
A boldoggá avatásért mondott szentmisét az emlékünnepséget megelőzően, március 7-én, szombat délután a pesti Ferenciek téri templomban Cserháti Ferenc római katolikus püspök mellett Pawel Cebula lengyel minorita szerzetes, a boldoggá avatási per posztulátora, valamint František Lízna csehországi jezsuita szerzetes, az idei Esterházy-díj egyik kitüntetettje koncelebrált.
A külföldi magyar lelkipásztori szolgálatért felelős Cserháti püspök beszédében szólt arról, hogy Esterházy János már a gulágon fogolytársai szemében a magyarság szenvedő Krisztusává magasztosult, s az utóbbi években gyakran mondták a hívek, hogy nem érte kell imádkozni, hanem hozzá.
A boldoggá avatásig azonban érte szólt az ima magyarul és lengyelül, amelynek magyar szövegét Esterházy János fényképével és rövid életrajzával a szentmise résztvevői és a parlamenti ünnepség vendégei megkapták.
(Fotó: Kiss Márton/Felvidék.ma)
A templomtól mintegy száz méternyire, a Szép utcában folytatódott a megemlékezés, ahol Esterházy János utolsó magyarországi lakhelyének falára 1992-ben emléktáblát helyezett el a Rákóczi Szövetség, és a keretében megalakult Esterházy Emlékbizottság. A koszorúzási ünnepségen Martényi Árpád, az emlékbizottság elnöke mondott beszédet, amelyben szólt a helyről, a tábla történetéről, de nem hagyta említetlenül az egy hete lezajlott szlovákiai választási eredményt sem.
A SZAKC és a MÁNCSE képviseletében Pásztor Csaba koszorúzott (Fotó: Kiss Márton/Felvidék.ma)
Esterházy János halálának évfordulóján, március 8-án az Országházban folytatódott a megemlékezés, és – a hagyományok szerint – átadták az Esterházy-díjat.
Az emlékülést Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg. A mártírok halála súlyt ad az életnek, mondta bevezetőjében. Felidézte, hogyan változtatta meg az ötezer holdas nagybirtokos várható életútját Trianon, hogyan vállalta kisebbségbe került nemzete sorsát, és épült köré szellemi erőtér fiatalokból is. Mindig látta – hangsúlyozta a miniszter – hogy a magyarság nem önmagában áll, hanem ezer szállal kapcsolódik az itt élő népekhez.
(Fotó: Kiss Márton/Felvidék.ma)
Öröksége egyetemes és nemzeti érték, egyetemes mindazoknak, akiknek érték a szabadság, és nemzeti érték itt, ahol minden életutat meghatároztak Trianon következményei és óriási áldozatokat kell hoznunk, hogy legyenek, akik magyarul énekelnek és imádkoznak, amikor már a negyedik nemzedék él kisebbségben.
Az emberi méltóság mellett mindig kiálló, ártatlan szentként tartjuk számon Esterházy Jánost, bízunk benne, hogy boldoggá avatása első lépés lesz hivatalos rehabilitációjához is, amellyel cseh és szlovák barátaink Esterházy János emlékének, az igazságnak és önmaguknak is tartoznak.
Az elmúlt évtized megmutatta azt is, hogy közösen újra erőt tudunk adni Közép-Európának, képesek vagyunk összeadni az erőnket, hogy a nemzetközi tárgyalóasztaloknál érvényesíteni tudjuk érdekeinket, és meg tudjuk védeni mindazt, amit jogosnak és nemzeti érdeknek gondolunk – mondta Gulyás Gergely miniszter.
A Rákóczi Szövetség 1991 óta adományoz Esterházy-díjat olyan személyeknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösségek szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, illetve a mártír sorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és megismertetéséért példamutató munkát végeztek.
Az idei emlékünnepségen Bíró László római katolikus püspök és František Lízna csehországi jezsuita szerzetes pap részesült a kitüntetésben.
Frantisek Lízna (Fotó: Kiss Márton/Felvidék.ma)
Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár méltatta a súlyos betegsége miatt kórházban fekvő Bíró László tevékenységét A Szekszárdon 1950-ben született, 1974-ben pappá szentelt és 1994-ben püspökké kinevezett főpap szívügye mindig az ifjúság és a család volt. Elsőként emelte fel szavát a gender ideológia ellen. 2009-ben nevezte ki XVI. Benedek pápa katolikus tábori püspökké, szolgálatában a honvédség lelki megújulását segítette és helyőrségi kápolnák építését szorgalmazta. Sokat munkálkodik Esterházy János boldoggá avatásáért. A mártír politikus újratemetésén 2017-ben Alsóbodokon, amely az államtitkár szavai szerint közös lengyel, cseh, szlovák és magyar ünnep volt, Bíró László mondott beszédet.
František Lízna csehországi jezsuita szerzetest Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a Párbeszéd Háza igazgatója méltatta. Elmondta, hogy 79 esztendős cseh rendtársa öt alkalommal volt börtönben, többek között a Charta 77 aláírásáért is. A hajléktalanok és a romák szolgálata mellett kötelezte el magát, annyira, hogy 1992 óta önmagát roma nemzetiségűnek vallja. Börtönlelkészként találkozott Esterházy János nevével, és a mirovi börtönben olyan rabokkal, akiknek személyes élményeik voltak a szent életű mártírról. Lizna atyáért is imádkoztak hívei Esterházyhoz, amikor a szerzetesnél a rák legsúlyosabb fokozatát állapították meg orvosai. Legyengült állapotban ukrajnai zarándokútra indult, amit Esterházy Jánosért ajánlott fel, és 1600 km megtétele után gyógyultan ért haza. Ő a tanúságtevő a boldoggá avatási perben. A méltatás befejezéseként Sajgó Szabolcs felolvasta az említett imát, míg a teremben ülők közül sokan csatlakoztak hozzá. A díj átadását felállva, vastapssal kísérte a közönség.
František Lizna atya tolmács segítségével köszönte meg a díjat, közvetlen, derűs epizódokat elevenített fel életéből, de fő mondanivalója az antikommunizmus volt. Boldog, hogy megérte a kommunizmus végét, és kérte a magyarokat, hogy továbbra is álljanak ellen az asszimilációnak. Végül mosolyogva figyelmeztette Pawel Cebula posztulátort, hogy igyekezzenek a munkával, mert szeretné megérni Esterházy János boldoggá avatását.
Őry Péter, Bárdos Gyula (Fotó: Kiss Márton/Felvidék.ma)
Az ünnepség záróbeszédét Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke mondta Esterházyról, a lengyel anyától született magyar mártírról, akinek szívügye a szlovák testvériség volt, és halála utáni csodatétele Csehországhoz kötődik. A szentté avatás az egyház belügye, mi civilek az eredményt várjuk, és azt, hogy működik-e a szlovák és magyar keresztyének között a testvéri kapocs ebben az új helyzetben, hogy a magyar képviselet egy hete a szlovák parlamentben szó szerint minimálisra csökkent.
Szemléletváltás kell. Lengyelek, csehek, szlovákok, magyarok – Visegrád népei összekapcsolódnak Esterházy János történetében, de Visegrádnak nemcsak politikai tartalma van, hanem lelki is. Erre emlékeztessen minden évben az Esterházy-díj.
