Ipolyság, illetve a hajdani Hont vármegye legrégibb csoportosulásai közé tartozott a nagy jelentőségű, igen komoly szakmai tevékenységet kifejtett gazdasági egyesület. Említést tesz róla a híres Borovszky-féle monográfia is, ahol azt írják, hogy „A vármegye gazdaközönségének egyesületi életében a Hont vármegyei Gazdasági Egyesületnek van nagy jelentősége. 1882-ben Chorinsky Igó elnöklete alatt kezdte meg áldásos működését./…/ Az egyesület jelenleg (1905-ben – Cs. K. megj.) Ivánka István elnöklete alatt működik, és az 1905. év végén 262 tagot számlált.”
Nyomban hozzá kell fűznünk a fentiekhez, hogy az 1882-es esztendő az egyesület újraindulásának (másodszori alakulásának) az éve, mivel
ipolysági székhellyel már közel fél évszázaddal az említett dátum előtt, 1838-ban megalakult az országos hálózat részeként a Honti Fiók Gazdasági Egylet,
mely egyes források szerint „1846-ig működött sikeresen”. (A forrásokban a megnevezés különféle alakban bukkan fel, mint például a Honti Fiók Gazdasági (Fiókgazdasági) Egylet (Egyesület), Hontmegyei (Hont vármegyei) Gazdasági Egyesület. Mi mindig az idézett helynek megfelelően használjuk a nevet.)
A gazdálkodók alakulatáról Salkovszky Jenő ügyvéd, egykori képviselő is megemlékezett 1927-es várostörténeti kéziratában, ahol az alábbiakat írta: „Már 1838-ban megalakult a Hontmegyei Gazdasági Egyesület, melynek első elnöke Nedeczky László, titkára (jegyzője) Gyürky Antal volt. Ezen egyesület társadalmi úton dolgozott a mezőgazdaság fellendítésén, és 1848-ig működött.”
Kicsit részletesebben is kell foglalkoznunk Gyürky Antallal, akit erős szálak fűztek az egykori Hont megye székhelyéhez, Ipolysághoz is. Egyéb érdemeiről már e honlapon is szóltunk, itt most csak a gazdasági tevékenységét érintjük.
Gyürky, az országos hírű borász és gazdasági szakember több tudományos egyesületnek volt tagja, szülőmegyéjében pedig 1838-ban ő volt a fő szervezője a Honti Fiókgazdasági Egyesületnek.
Ezt a központi magyar gazdasági egyesület mintájára hozta létre, s célul tűzte ki, hogy a mezőgazdaság valamennyi ágát „minél jövedelmezőbb és virágzóbb lábra” állítsák, a művelődést és a „világosságot” terjesszék; pártolják és elősegítsék a kereskedelmet. Az egylet alakulása kapcsán maga írta 1840-ben az Ismertető című lapban, hogy bár a nép „birja a kincset, a boldogság forrását, a földet: de mégsem tudja érlelni annak gyümölcsét voltaképpen, mert a tudatlanság, az élőítélet és a régihez való ragaszkodás tespesztik munkával terhes életét.”
Az egyesület nem öncélú szervezkedés volt hát, hiszen már a megalakuláskor tervezték, hogy egy minta szőlő- és gyümölcsiskolát létesítenek; „pártfogás alá veszik” a felsőrakoncai evangélikus lelkész (Matuska) selyemhernyó-tenyésztési mintaiskoláját, támogatják a nagymarosi epreskert fenntartását, a „méhtenyésztésre jutalmat tűznek ki”; tervet készítenek az Ipoly-szabályozás s az „öntözőcsatorna-hálózat tárgyában” stb.
Gyürkyt Ipolyságon ma is tisztelet övezi. 1995-ben például az általa kialakított Park utca (ma II. Rákóczy Ferenc utca) egyik épületén (a volt Iparos Kör és Katolikus Legényegylet székházán) emléktáblát lepleztek le tiszteletére.
Rajta ez a szöveg olvasható: „Gyürky Antal (1817-1890) a Honti Gazdasági Egyesület igazgatója /mezőgazdasági szakíró és helytörténész/ emlékére/ Ipoly mente mezőgazdasági szövetkezetei”. (Az emléktábláról nemrég közöltünk fotót honlapunkon.)
Sajnos, mint olvashatjuk: „Az 1848 előtt oly szépen működött gazdasági egyesület a forradalom alatt megszűnt, az abszolutizmus alatt sem sikerült az újjáalakítás, mert a hatalom még a polgárok gazdasági jellegű mozgalmát sem tűrte, abban összeesküvést gyanított. 30 évnek kellett eltelnie, még az egyesület újból megalakulhatott, amiben nagy érdeme volt Gerhardt György lapjának, a Honti Gazdának is.” (Salkovszky)
Czobor László, az egyesület kiváló gazdasági szakembere. Értesítő, 1910. Az egyesület lapja. Csáky Károly repr.
Az említett „magánzó és hírlapíró” Gerhárt József dacsókeszi földbirtokos fia volt. Szerepel Szinnyei József nagy lexikonjában is Királyfalvai Gerhárt György néven. A Bach-korszakban magánmérnökként tagosítási munkákat végzett, majd visszatért apja gazdaságába, illetve megyei hivatalba lépett. Volt aljegyző és a borászati szakosztály elnöke; „a mezőgazdasági mozgalmakban élénken részt vett”. 1875-től 1885-ig Ipolyságon szerkesztette a Honti Gazdát, melybe cikksorozatot írt a borászatról, a háziiparról és a gazdasági mellékiparágakról.
Látjuk tehát, hogy a Honti Gazdasági Egyesület köré megannyi kiváló szakember csoportosult. Az 1882-es magalakulást illetően nagy érdemei voltak a palásti földbirtokosnak, Ivánka Istvánnak, valamint a megye egyik legsikeresebb nagybirtokosának, a felsőszemrédi gróf Chorinszky Igónak is.
Feltétlenül szólnunk kell még Czobor László országos hírű pomológusról, aki a megye északi részén, a Korpona környéki szlovákság körében végzett elévülhetetlen felvilágosító munkát, fellendítve az ottani gyümölcstermesztést is. Czoborral együtt Chorinsky Igó is kivette a részét az északi részeken végzett felvilágosító munkából, többek között például a Felsőhontmegyei Gyümölcs és Fatenyésztő Egyesület megalakításából is. De jól működött a gazdasági egyesület ösztönzésével a Nagymarosi Gyümölcs és Szőlészeti Egyesület is.
Rangsorolás és a teljességre való törekvés nélkül említhetők még sokan mások is, akik kivették részüket a honti gazdaságokat élénkítő munkából, köztük az olyan személyiségek, mint Berczeller Lajos, Berkó István, Czompó Ede, Grosszmann Miksa, Halász Ferenc, Kinszky József, dr. Landauer Béla, Link Miksa, Marek Károly, Neumann Jakab, Pályi Pál, Popper Mór, Somogyi Béla, Winter Sándor Ipolyságról, vagy Kondor József Ipolykesziről, Luczenbacher Pál Szobról, gróf Obenrndorf Hugó Királyfiáról, gróf Wilczek Vilmos Felsőszemerédről, Szokolyi Alajos Bernecéről stb.
Elmondható hát, hogy
a Honti Gazdasági Egyesület munkálkodása nagy hatással volt az egész vármegye gazdasági életének fellendülésére, korszerűsítésére. Számos új állatfajta bemutatójával és díjazásával járó vásárt, terménykiállítást szervezett a különféle szakosztállyal rendelkező szervezet; felhívta a gazdálkodók figyelmét az új és korszerű gépekre, a hatékonyabb növényi magvakra, gyümölcs- és szőlőfajtákra stb.
Jelen voltak tagjai az 1910-es nagy ipolysági gazdasági kiállítás szervezésénél; 1905-től kiadták a Neumann Nyomdában Ipolyságon A Hontvármegyei Gazdasági Egyesület Évkönyveit. Az I. kötet szerkesztője Pályi Pál volt, s a kiadványba olyan jeles személyiségek írtak beszámolókat, szakcikkeket, mint Ivánka István, Gálffy István vagy az ismert deméndi birtokos és gazdálkodó szakember, Toldy Zsigmond.
1904-től 1918-ig Értesítő címmel havonként megjelent a Hontvármegyei Gazdasági Egyesület Hivatalos Közlönye is, melyet Bolgár István egyesületi titkár szerkesztett, s ugyancsak Ipolyságon adták ki Polgár Ignác nyomdájában. Sajnos, az első világháború eme lendületes tevékenységnek is véget vetett.
