Fotó: Méry János/Felvidék.ma

Portálunkon két hete megjelent egy cikk arról, hogy a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BROZ), egy jól átgondolt és kidolgozott petíciót indított azért, hogy a Felvidék területén található szárazföldi Duna-delta utolsó épségben lévő maradványainak megfelelő védelmet biztosítson.

Akkor az ügy mellé sok-sok csallóközi magyar felsorakozott, de mint kiderült, nemcsak a polgárok, hanem több vezető is úgy döntött, csatlakozik a kezdeményezéshez, melyet Somorja város polgármestere indított el, s további 21, zömében felső-csallóközi település vezetője csatlakozott.

A községek vezetői egy közös levélben szorgalmazzák az ökológiai egyensúly területi rendszerének helyreállítását. A dokumentum a Dunaszerdahelyi járás területére vonatkozik, melyet pár napja továbbítottak véleményezésre a járási hivatal környezetvédelmi szakosztályához.

Legyen a Kis-Csallóközből újra vízzel és élettel teli Aranykert!

Somorja város polgármestere az általa megfogalmazott kezdeményezésben arra hívja fel a figyelmet, hogy az említett anyag (RÚSES – Regionálny územný systém ekologickej stability okresu Dunajská Streda) kidolgozója csak és kizárólag a bősi vízerőmű felvízcsatornájának pozitív hatásaival számol, mely egy hamis állítás, ugyanis nem vesz figyelembe több környezetromboló tényezőt.

Ezek közé tartozik a megnövekedett hajóforgalom, az, hogy a töltés koronáját egyre nagyobb mértékben használják ki rekreációs célokra, hogy a felszín alatti vizek szintje és áramlási dinamikája folyamatosan változik, hogy változások történtek a csatorna medrének szigetelésében, hogy a felszín alatti víz minőségét több tényező is befolyásolja rossz irányba, hogy az energetikai szempontokat előtérbe helyezik a környezetvédelmi szempontokkal szemben, vagy az, milyen mértékű a Duna medrének eróziója a bősi vízerőmű alatti szakaszon. A nyilatkozatban szó van az ártéri erdők kiszáradásáról, az árterületeken zajló illegális építkezésekről, a nagytáblás mezőgazdasági termelés negatív hatásairól, de ami fontos, hogy a tervezet megoldási javaslatokat is felvet.

Fotó: Méry János/Felvidék.ma

Bővíteni kell a mesterséges csatornahálózatot a Csallóköz középső és felső részében, ami szavatolná az egykori vizes élőhelyek, mocsarak, lápok túlélését.

„Volt sportolóként és természetjáró emberként látom, milyen állapotban van a Duna szárazföldi deltája és környéke, látom az erdők kiszáradását, ami miatt csökken a természetes élőhelyek nagysága. Reagálnunk kellett a dokumentumra, mivel úgy láttuk, hogy az abban foglaltak nem felelnek meg teljesen a valóságnak. A vízerőmű megépítésével a talajvíz egy-másfél méterrel került lejjebb, ennek köszönhető, hogy szülőföldünk, a Csallóköz egyre rosszabb állapotban van. Ezért volt fontos, hogy megfogalmazzuk véleményünket ezzel kapcsolatban.”

– mondta portálunknak Orosz Csaba polgármester.

Fotó: Méry János/Felvidék.ma

Somorján kívül a következő települések csatlakoztak a kezdeményezéshez:

Úszor, Nagyszarva, Vajka, Bacsfa, Olgya, Vörösmajor, Lúcs, Macháza, Felsőpatony, Nagybodak, Sárosfa, Nagypaka, Szentmihályfa, Csallóköztárnok, Béke, Illésháza, Egyházkarcsa, Kisfalud, Nagymagyar, Felbár és Pozsonycsákány.

A települések polgármesterei azt javasolják, folytassanak nyilvános vitát az „ökológiai egyensúly területi rendszerének tervezetéről”.