Az elnökválasztást és a tisztújítást követően kulturális programokkal folytatódott a Szövetség a Közös Célokért Léván, a Reviczky Házban megtartott közgyűlése.
A közgyűlésen bejelentették a Pogány Erzsébet Emlékdíj tervezetét.
Mint Hideghéthy Andrea kifejtette: díjat szeretnének alapítani, emlékplakettet terveztetni Pogány Erzsébet emlékére és tiszteletére. Még a tavaly novemberi párkányi közgyűlésen, a Pogány Erzsébet -emlékkönyv bemutatásakor fogalmazódott meg az emlékdíj alapításának gondolata.
A díjra olyan személyeket lehet majd javasolni, akik legalább tíz éve részt vesznek a civil életben, akik közösségépítésben és szervezésben tevékenykednek.
Háttéremberek kitüntetése lenne ez, mint ahogy Pogány Erzsébet is mindig háttérembernek nevezte magát. A SZAKC Tanácsa, korábbi elnöksége és a héttagú kuratórium döntene majd a javaslatok alapján a díj odaítéléséről.
A tervezett emlékdíjat Pogány Erzsébet halálának évfordulóján, május első felében adnák át. A díj várhatóan kerámia- vagy bronzplakett lenne.
Esterházy János családok számára is követendő példájáról Duray Miklós tartott előadást. Kiemelte, hogy a Felvidék-szerte leghűségesebb tisztelője, kutatója, dr. Molnár Imre elkötelezett munkájának köszönhetően számtalan dokumentum, gyűjtemény került napvilágra, így van miből merítenie a ma élő nemzedéknek.
Felhívta a figyelmet arra is, miszerint tisztelői tábora is napról napra sokasodik. Prágától Kassáig emléktáblák, emlékjelek hirdetik templomokban, tereken, konferenciákon, megemlékezéseken eszmei, szellemi üzenetét.
Esterházy Jánosnak, Isten szolgájának eszmei világa, a hazai magyarságért hozott áldozata, hitvallása és jelszava: A MI JELÜNK A KERESZT talán soha nem volt annyira aktuális, mint napjainkban. Életének krédója: a hit, a család és a nemzete, népe szeretete. Az egykor elhangzott vagy leírt gondolatai most is üzenetként szolgálnak a ma élőknek, főleg az ifjú nemzedéknek
A délután folyamán bemutatták továbbá Oriskó Norbert A természet vadvirága című kötetét. A kiadványt Duray Miklós, a SZAKC tiszteletbeli elnöke ismertette.
Mint jelezte: Oriskó Norbert Petőfi-rajongóként és informatikusként kezdte a magyar költő életét kutatni. Többek között a hazaszeretet fontosságáról és a természetről, a felvidéki kötődésekről szól a kiadvány.
Duray előtérbe helyezte, hogy Oriskó Norbert felvázolja a költő teljes életútját, 1823-tól, a kiskőrösi anyakönyvezéstől egészen a segesvári ütközetig. Leírja a pozsonyi Petőfi-szobor történetét, amely Radnai Béla alkotása, 1911-ben készült el és kálváriája azt a szomorú történetet jelképezi, amely a felvidéki magyarságét is jellemzi, ide-odahelyezték, ledöntötték, többször megcsonkították, végül 2003-ban a Medikus-kertbe került. Bemutatja továbbá a Felvidéken látható többi Petőfi-szobrot is. Helyet kapott benne a Petőfihez oly közel álló két személy, Szendrey Júlia, a feleségek felesége és Bem József, aki fiaként szerette őt. A család, a nemzet példaképeként.
Esterházy János alakjának kültéri ábrázolásairól a köztéri alkotásokban Bese Bernadett, az Esterházy Akadémia hallgatója tartott előadást. A Felvidék szerte megtalálható Estreházy János tiszteletét erősítő emléktáblákat és szobrokat kronológiai sorrendben ismertette az előadó.
A konferencia utolsó előadójaként egy fiatal vállalkozó Iván Tamás szólt a résztvevőkhöz. A helyzet komolyságát jól érzékeltette, hogy a családok gazdálkodásának buktatóiról szólt. Hiszen a koronavírus okozta járványhelyzet első hulláma sok család jövedelmi helyzetét negatívan befolyásolta. Ezért a közgazdász hasznos tanácsokkal szolgált a családi költségvetés megtervezésének fontosságáról és arról, hogy ehhez következetesen ragaszkodni kell.
A programsorozatot a Kárpát-medencei Családszervezetek és a Családlánc felvidéki tagszervezeteinek bemutatkozása zárta.
