Az ünnepi taggyűlés résztvevői (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Szombaton tartotta ünnepi taggyűlését Komáromban a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete (MAMSZE), megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. A jeles évfordulón a tagság két kimagasló személyiségét, Duncsák Attilát és Szilva Józsefet munkásságuk elismerésének jeléül életműdíjban és nívódíjban részesítette a tagság.

Kopócs Tibor, a MAMSZE elnöke köszöntőjében visszaemlékezett a harminc évvel ezelőtti eseményekre is.

„1990 januárjában a magyar képzőművészek, iparművészek, fotóművészek, építészek több mint negyven fős csoportja gyűlt össze Pozsonyban, és megalakult a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, melynek jogutódjaként működik a 2014-ben megalakult MAMSZE”

– összegezte.

Kopócs Tibor, a MAMSZE elnöke (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

A Szlovákiában élő magyar képzőművészeket összefogó társaság 2014-es újraalakulását követő években új programmal aktív egyesületi életet él, kiállításokat rendez itthon és külföldön egyaránt – hangsúlyozta Kopócs Tibor. „Becsülettel végezzük a munkánk, elismeréseket is magunkénak tudhatunk” – húzta alá. Elmondta, a 47 fős egyesület 43 aktív taggal működik, emellett négy tiszteletbeli tagjuk is van.

Duncsák Attila, üveg-és festőművésznek képzőművészeti alkotótevékenységének elismeréséül az egyesület megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a MAMSZE elnöksége életműdíjat adományozott.

Duncsák Attila díjazott

A művészt Fecsó Kassay Yvett református tiszteletes asszony méltatta, aki elmondta, az 1940-ben, Ungváron született Duncsák Attila a II. világháború alatt és után megtapasztalta a közép-európai nyomorúságot: jegyrendszert, határzárat, munkanélküliséget, amely Ukrajnát különösen sújtotta a Sztálini diktatúra ideje alatt. Sorsát és életét megpecsételte az itt töltött időszak.

Iparos családból származott, először édesapja mellett tanulta a festészetet, aki a gulágról visszatérve templomok festésével, freskók felújításával foglalkozott.

Duncsák Attila a szentpétervári Iparművészeti Főiskolán üveg és kerámia szakon végzett 1967-ben. Mesterei Markov, Smirnov, Mitrofanov és Entelis voltak.

Az életműdíjat Gáspár Péter készítette

Bár a főiskola elvégzése után azonnal kapott munkalehetőséget, mégis úgy döntött, visszatér szülőföldjére, mert végtelenül magányosnak érezte magát magyarként a több milliós nagyvárosban. Működését Ungváron kezdte, majd 1982-ben áttelepült Kassára, ahol azóta is él. Kezdetben rajztanárként helyezkedett el, majd üvegablakokat tervezett és készített. Kassai működése során a festészet vált művészeti életében meghatározóvá. „Duncsák Attila életében és munkáiban nyilvánvaló az eleve elrendelő isteni akarat” – fogalmazott a méltatásban a református lelkész. Az átadásra kerülő díj Gáspár Péter szobrászművész alkotása.

A nívódíjat a MAMSZE elnöksége Szilva József festőművész jelentős, magas színvonalú művészi tevékenységéért, kiváló művész-pedagógusi munkásságáért, társadalmi szerepvállalásaiért ítélte oda.

Szilva József díjazott

Az 1945-ben Garamvezekényen született Szilva József a nyitrai egyetemen szerzett rajztanári diplomát 1967-ben. Azóta pedagógusként tevékenykedik, 1978 óta pedig a komáromi Művészeti Alapiskola képzőművészeti tagozatának vezető tanára – fogalmazott Gaál Ida művészettörténész a méltatásban.

Szakmai fejlődését a továbbképzésben látta, ezért 1980 és 1985 között elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskolát, ahol Bráda Tibor és Patay László voltak a mesterei.

„Ma leginkább festőművészként ismerjük, de munkássága nagy része grafikai jellegű, közel áll hozzá a tipográfia is”

– húzta alá a művészettörténész.

A nívódíj Kovács Csonga Anikó tervei alapján készült

Művészi tehetsége, pedagógiai érzéke, vonzó egyénisége révén nemcsak tanítványai körében vált közkedveltté, de bűvkörébe vonta saját két lányát is, akik nyomdokaiba lépve a képzőművészetet választották hivatásul. Számos tanítványa vált képzőművésszé, műépítésszé – hangzott el a róla szóló méltatásban. Az ünnepi taggyűlésen átadott nívódíj plakett-tervét Kovács Csonga Anikó képzőművész készítette.