Gombaszögi Közéleti Piknik (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Az Összefogás mozgalom július 30-án Közéleti Pikniket szervezett Gombaszögön, melyre a dél-szlovákiai települések magyar polgármesterei és képviselői mellett a hazai intézmények vezetőit hívta meg. A felvont felvidéki zászló alatt gyűltek össze az érdeklődők, a MKP, az Összefogás, a Most-Híd és a Magyar Fórum tagjai és szimpatizánsai.

A szervezők szerint a piknik legfőbb célja az volt, hogy platformot biztosítsanak a szereplők találkozására és a kötetlen eszmecserére.

A pálos monostor tövében felállított sátrakban helyet foglalókat Bokor Réka, a rendezvény háziasszonya üdvözölte, s külön köszöntötte Hetey Ágotát, Magyarország kassai főkonzulátusának főkonzulját, aki a rendezvény egész ideje alatt jelen volt munkatársaival a fórumokon.

Gombaszögi Közéleti Piknik (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Orosz Örs főszervező köszöntőjében elmondta, Gombaszögön a pálos monostor környéke olyan hely, mely az elmúlt időben a teljes pusztulás irányába mozdult el.

„Ez a hely szép példája annak, hogy felkarolva egy ügyet, mire vagyunk képesek. Világos cél kell” – szögezte le.

Elmondta, az elmúlt járványos időszakban 76 fát ültettek itt el, aminek az árnyékát és a park szépségét a gyermekeink, unokáink fogják majd élvezni. Szólt az itt megtartott trianoni megemlékezésről, a Felvidék földjének a zászlótartóba való helyezéséről.

Orosz Örs (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

„Jelképesen itt 600 településnek a földjén állunk, aminek az érdekképviseletét kötelességünk felvállalni. Itt nem arról kell szólni, hogy hogyan egyeznek majd meg a pártok, hanem a közösségünkhöz kell hűnek lennünk, hogy abból a gödörből, amiből már lejjebb nem lehet esni, ki tudjunk mászni” – mondta Orosz Örs.

Kotiers Róza, a Diákhálózat elnöke az Összefogás aláírásgyűjtésének egyik kezdeményezője volt. Köszöntőjében kérte, érveket, válaszokat adjanak a fiataloknak, hogy egy világos üzenettel tudjanak eléjük állni.

„Vissza kell adni a fiatalok hitét, hogy itthon maradjanak, s ők is részt tudjanak vállalni a közügyekben” – nyilatkozta.

Kotiers Róza (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A rendezvényen három panelbeszélgetésre került sor, kettőben politikusok, az egyikben elemzők-szakértők beszélgetettek a magyar egységhez vezető lehetőségekről.

Egység, de milyen és hogyan? – kerekasztalbeszélgetés az MKP, az Összefogás és a Híd fiatal politikusaival

Résztvevők: Agócs Attila (Fülek polgármestere, a Híd alelnöke), Bauer Ildikó (városi képviselő, az Összefogás alelnöke), Cziprusz Zoltán (megyei képviselő, az MKP alelnöke), Rigó Konrád (a Híd alelnöke), Orosz Örs (megyei képviselő, az Összefogás alelnöke), Varga Tibor (Kaposkelecsény polgármestere, az MKP elnökségi tagja)
Moderátor: Czímer Gábor, az Új Szó belpolitikai rovatának a munkatársa.

Cziprusz Zoltán kifejtette, hogy az egységes magyar politikai erőt már jóval a választások előtt kell létrehozni. Szerinte a célokban könnyű megegyezni, de úgy gondolja, hogy a formán van a hangsúly.

„Az MKP a platformok mellett egyezne meg. A mi esetükben arra kell törekedni, hogy visszahozzuk azokat a szavazókat, akik szlovák pártokra szavaztak. Hiszem, hogy akik csalódtak a politikában, visszatérnek” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy a platformok olyan felhajtó erők lehetnek, ahol arculatvesztés nélkül egyeznek meg a pártok. Jogilag fúzióról is lehet beszélni.

Véleménye szerint korrekt kapcsolatot kell ápolni a szlovák jobboldali és jobbközép pártokkal. A mindenkori magyar kormánnyal szintén törekedni kell a stratégiai jó viszonyra.

„El kell érni, hogy helyben tudjanak a fiatalok boldogulni” – szögezte le Cziprusz Zoltán.

Fiatal politikusok vitája (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Varga Tibor azt hangsúlyozta, hogy beszélni kell egymással, nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a választópolgárok véleményével. Kezdeményezte egy felmérés elkészítését, ahol kifejthetik a véleményüket.

„A fő cél a magyar közösség megmaradása, fejlődése, ebben mindannyian meg tudunk egyezni. Vallom, hogy ebbe a kommunikációba minden szubjektumot be kell vonni. Jó próbája lesz ennek az előttünk álló népszámlálás” – mondta.

Állítása szerint a szubjektumok szeretnék megőrizni a saját arculatukat. A tömörítés alapja a platformosítás lehetne.

Varga Tibor, Rigó Konrád, Bauer Ildikó (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Mint mondta, az irányokban meg kell egyezni, s ezekből nem lehet engedni. A szükséges partneri kapcsolatot is meg kell határozni, hogy ezt a félmilliós magyar képviseletet megfelelően tudjuk vállalni.

Azon kell dolgozni, hogy a szülőföldünkön megmaradjanak a fiatalok, ne üresedjenek ki a falvak. „A magyarországi támogatások mind azt segítik, hogy a szülőföldünkön maradhassunk. Ezért hálásak vagyunk. Közös felelősségünk, hogy a fiataloknak legyen miért hazajönniük” – szögezte le.

Agócs Attila szerint kerülni kell a zűrzavart, egyszerű gondolatokat kell megfogalmazni. „Azt gondolom, ha a célokat meg tudjuk fogalmazni, akkor a forma mellékes”– szögezte le.

Czímer Gábor, Agócs Attila, Cziprusz Zoltán (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

„Meg kell tanulnunk tisztelettel elfogadni a mások eltérő véleményét, s nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy egymással civakodjunk” – mondta.

„A széles összefogás nem jelenthet párttalanságot. A szélsőjobbaldali elemeket nem látnám szívesen, viszont akiket szívesen látnék, azok a roma közösségek” – nyilatkozta Agócs Attila.

Kifejtette, a Most-Híd a szlovák pártokkal jó kapcsolatot ápol. Viszont nem túl jó a viszonya az OĽANO-val. Az új szlovák kormányt elmarasztalta, véleménye szerint nagyon sok minden leállt, megszűnt a Duna busz, felfüggesztették a szoroskai építkezést, az önkormányzatok nem kapják azt meg, amit vártak.

Kritikával élt Budapest felé is. „Borúsan látom a helyzetet. A mindenkori magyar kormány masszív agyelszívást folytat. Az értelmiségünk jelentős része Magyarországra költözik. A szülőföldön való megmaradás csak egy szólam. Nem szabad hagynunk, hogy Budapest mondja meg, hogy mi a jó nekünk” – fejtette ki Agócs Attila.

Gombaszögi Közéleti Piknik résztvevői (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Rigó Konrád úgy véli, hogy konkrét témák mentén meg lehet egyezni. „Ez a közös érdekünk. Az ellentétekre és feszültségre van most a legkisebb szükségünk. Nagyon fontos, hogy lássuk, amit el akarunk érni, s mindenki őszintén fel tudja azt vállalni” – mondta.

Pragmatikus alapú érdekképviseletet vázolt fel. Ha a formáció sikeres lesz, akkor meg lehet egyezni a legszélesebb politikai pártokkal is.

„Nagyon fontos, hogy partneri kapcsolatot ápoljunk Magyarországgal. Ugyanakkor mi tudjuk, hogy mire van szükségünk, s ha ebben támogatni tud minket a magyar kormány, az nagyon jó. Nem értek mindenben egyet a Fidesz politikájával, de keresni kell az együttműködést” – nyilatkozta Rigó Konrád.

Kifejtette, Szlovákiában a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozása egy harmincéves deficitet töltött ki. Nincs még egy olyan intézmény, amely alulról jövő döntéseket hozna. „Azt gondolom, hogy a KKA a szlovákiai magyar kultúra igényeihez van igazítva. Nagyfokú önállúságot tanúsít, komoly segítséget ad a kulturális piacnak. Természetesen tovább kell menni, s további intézményeket létrehozni” – vázolta.

Fórum a felvidéki zászló alatt (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Bauer Ildikó kiemelte, hogy egy pártra van szükség, s az Összefogás pontosan ezért jött létre.

„Technikailag tarthatunk előválasztást. A platformokat én szakmai és regionális szinten alakítanám meg, a problémákra helyben kell megoldást tartani. Az egységben ne a pozíciókért folyjék a verseny. Fel kell számolni a családokban, a közösségekben, a testületekben a megosztottságot” – mondta.

Véleménye szerint a mindenkori magyar kormánnyal az egységnek hatékonyan kell kommunikálnia. S azt kell elérni, hogy hangunk legyen, s felhívjuk a figyelmet a negatív diszkriminációra.

Orosz Örs is hangsúlyozta, hogy az emberek azt várják, hogy egy közös pártunk legyen.

Cziprusz Zoltán, Orosz Örs (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

„Ezt kell építeni. Figyelembe kell venni a demográfiai mutatókat, a készülő önkormányzati reformokat. Most mindenki viharvert, mindenki padlón van. El kell felejteni, hogy ki honnan jön. Ne pártidentitásokhoz legyünk hűek, olyan formáció jöjjön létre, amely a magyar közösség politikai identitásait fogja össze” – mondta Orosz Örs.

Úgy gondolja, határidőket, mérföldköveket kell kitűzni. Meg kell hagyni a kisebb részhalmazokat. Fel kell állítani mihamarabb azt a formációt, ahol alsó szinten van mozgástér, de megyei szinttől feljebb egység van.

„Példát kell mutatni a fiatalabb nemzedéknek” – szögezte le Orosz Örs.

A mindenkori magyar és szlovák kormányokkal a partnerséget kell keresni. Leszögezte, ha Magyarország nem segítené az intézményeinket, akkor nem tudnának működni. „A magyar kormány segítő kezét nem szabad összekeverni a fejőstehén tőgyével. Ugyanakkor nem lehet egyirányú ez a viszony, partnerségben kell lenni a magyar nemzetpolitikával” – mondta.

A Magyar Fórum képviselői a Gombaszögi Közéleti Pikniken a közönség soraiban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Az összefogás megteremtésének lehetséges keretei és feltételei – szakértői panelbeszélgetés

Résztvevők: Fiala-Butora János (jogász, közgazdász, egyetemi oktató), Horony Ákos (jogász), Petőcz Kálmán (diplomata, emberjogi szakértő)
Moderátor: Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának vezetője

Horony Ákos rávilágított, hogy eddig a szlovák pártokban nem merült fel, hogy a dél-szlovákiaiakat képviseljék az országos törvényhozásban. A magyarlakta régió nincs megfelelő súllyal képviselve, ha nincs a parlamentben saját képviselete.

„A mi specifikus érdekeinket kell a parlamentben a megfelelő hatékonysággal érvényesíteni.
Az állam berendezkedése nem multietnikus, kollektív szemléletet alkalmaznak a szlováksággal. A kisebbségeket egyénenként kezeli, s nem biztosítja a képviseletüket” – mondta.

Szakértői fórum (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Az ötszázalékos küszöb a kisebbséggel szemben méltánytalan – emlékeztetett arra, hogy legutóbb Igor Matovič szlovák miniszterelnök is kifejtette már ezt.

Az állam közigazgatási rendszerében is meg kellene jelennie a kisebbségi képviseltnek, intézményesítve. Politikai súlyunk csak akkor van, ha jelen vagyunk a parlamentben. Példaként hozta fel a magyarországi és a szerbiai parlament működését, ahol működik az kisebbségi önkormányzás, a magyar parlamentben nemzetiségi csoportok dolgoznak.

„Arra kell koncentrálni, ami közös. A minimumtól többet kell megcélozni, a politikai elitnek kell ezt megfogalmaznia. Kisebbségi közösségként a szlovák politikát és a közvéleményt kell meggyőznünk az igazunkról. Ha a magyarokkal kapcsolatos előítéletre erősítünk rá, az hosszú távon nem jó stratégia” – mutatott rá Horony Ákos.

Petőcz Kálmán (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Petőcz Kálmán arra hívta fel a figyelmet, hogy az etnikai pártot úgy kell építeni, hogy tudjuk, kik a szövetségeseink. Nem mindegy, hogy milyen országban élünk, s hogy a jogállamiság alapelveit tiszteletben tartja-e az adott parlamenti képviselet –

„Egyezség van abban, hogy összefogás kell, de az már kérdéses, hogy mit jelent az egység” – vélekedett.

A demokrácia azon alapul, hogy legyen vita, a nézetkülönbségek ütköztetése által haladunk előre. Hangsúlyozta, az egyenlőség etnikai viszonylatban az egyéni jogokon alapszik. Ugyanakkor kiemelte, hogy a felvidéki magyarok sem mindig szolidárisak a kisebbségekkel.

„Elvárjuk a szolidaritást, de mi sem vagyunk empatikusak, pedig ez is a jogállamiság ismérve. Mindent politikai síkra akarunk terelni, s nem gondolkodunk az általános emberi méltóság szintjén” – mondta.

Fiala-Butora János (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Szlovákia esetében a nyelviség, az intézményfenntartás terén sem beszélhetünk egységen alapuló államról. Pedig ez az egyetlen cél, amit ki kell tűzni – szögezte le Fiala-Butora János.

Az etnikai párt egyik legfontosabb céljának kell lennie, hogy egyenlőként kezelje polgárait, s erre alapuljon a regionális fejlesztés, s ehhez kell javaslatokat tenni. A lakosságot meg kell győzni, hogy a helyzetén csak ez változtathat.

„A szlovákiai magyarok között konszenzust nem mindenben lehet elérni. Akkor van értelme egy közös etnikai pártnak, ha az képes tolerálni a különböző véleményeket” – mondta Fiala.

A megosztó kérdéseket is meg kell tanulni tolerálni az egységes pártnak. Nyugat-Európában a jól működő etnikai pártok ezt le tudják fedni, s a kisebbségen belül ott vannak a kisebbségek is, mert tudják, hogy nélkülük nincs parlamenti képviselet.

Ha elnyomjuk az eltérő véleményeket, az antidemokratikus kultúrához és a párt széteséséhez vezet – figyelmeztetett.

Mózes Szabolcs (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Mi van akkor, ha nem lesz megegyezés?

Fiala-Butora János emlékeztetett, hogy minden egyes választás sorsdöntő volt.

„Szerintem mindig van lejjebb. Továbbra is alternatíva, hogy nem lesz magyar képviselet a parlamentben. Részben már meg is jelent, hogy szlovák pártok vállalják fel a magyarok érdekeit. Ez önmagában nem rossz dolog, s elkerülhetetlen. A szlovák pártok is kilépnek az etnikai szerepből, s lesznek magyar választóik. Az is lehet, hogy a mostani magyar pártok is valamelyik szlovák párttal találják meg a jövőjüket, s becsatornázódnak. A közösségi víziót elfelejthetjük, ott nem tart a szlovák politika. A közgondolkodásban is óriási a szakadék. A létező magyar pártok közül egyik sem elég erős, hogy egyedül bejusson a parlamentbe” – nyilatkozta Fiala.

Petőcz Kálmán szerint el kellene érni, hogy a választási küszöböt levigyék 3%-ra. Amikor ezt eltörölték, azt akarták elérni, hogy szélsőséges pártok ne jussanak be a parlamentbe, illetve ne jusson be túl sok párt. Mindkét kifogás megdőlt.

„Igazából nincs alternatívája a magyar összefogásnak. Sokat forgok szlovákok között, s tudom, hogy nem értik a magyar probléma lényegét. Ezért nem járható út a magyar platform a szlovák pártok mellett, mert nincs valódi magyar programjuk” – véli Petőcz.

Horony Ákos rávilágított, hogy a matematika valóban nem enged. Ha nem egy magyar lista lesz, akkor az 5%-ot nem lehet elérni. A politikai szereplőinknek kell a megoldást megvitatniuk, megtalálniuk. Számolni kell azzal, hogy a szlovák pártok továbbra is számítanak a magyarok szavazataikra.

Pártelnöki vita (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Útban az egység felé – pártelnöki vita

Résztvevők: Forró Krisztián (MKP), Mózes Szabolcs (Összefogás), Solymos László (Híd)
Moderátor: Öllös László, a Fórum Intézet elnöke

Forró Krisztián kifejtette, a választók csalódása abból fakad, hogy megérezték, hogy az egó került előtérbe. A pártbeli szakadás beágyazódott a társadalmunkba.

Most már mindenki egységért kiált, mert mindenki szeretné, hogy ismét tényezővé váljon a felvidéki magyarság.

Négy sátor telt meg (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

„Az egység csak eszköz lehet, a megmaradás a cél. Az egységnek ezt a megmaradást kell szolgálnia” – mondta az MKP elnöke.

Leszögezte, már nem kell egymásra mutogatni, hogy ki volt a hibás, a holnapra kell összpontosítani. A szándéknak őszintének kell lennie – jelentette ki, amit megtapsolt a közönség.

Az MKP elnökségén döntés született, hogy a tárgyalásokat mielőbb el kell kezdeni. A jövő hétre meghívta a pártelnököket egyeztetésre.

„Látni kell, hogy a partnerek hogyan látják a helyzetet. Én úgy képzeltem el, hogy előbb az Összefogással kezdjük a tárgyalásokat. Látjuk, hogy arra van igény, hogy a Most-Híddal is kell tárgyalnunk. Meg kell találnunk a közösségünk számára fontos kérdéseket, s ezekre kell keresni a választ” – mondta Forró.

A Honismereti Kerékpártúra résztvevői is meghallgatták a fórumot (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Új dolgokat nem kell kitalálni, hiszen vannak már alapok – szögezte le az MKP elnöke.

Mózes Szabolcs elmondta, az elmúlt tizenegy évet a megosztottság és nem a konstruktív vita határozta meg. Nemcsak a kabátot kell újragondolni, hanem új kabátot kell venni. Olyan pártra van szükség, amire a szlovákiai magyarok büszkék lehetnek.

Hiszem, hogy azok, akik eddig a szlovák pártokra szavaztak, kiábrándulnak azokból. Frisset, újat kell mutatnunk, be kell temetni az árkokat. Az elmúlt tíz év a veszekedésről, vitákról szólt.

Öllös leszögezte, hogy az Összefogásból nem lett összefogás. Mózes rávilágított, hogy azóta a két pártnál személyi megújulások is történtek, ha ezekre korábban sor került volna, lehet, hogy másképpen alakulnak a választások.

Csoportképre készülve (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

„Jól kidolgozott program és stratégia kell. Hiszek a magyar etnikai politizálásban. Egységes magyar érdekképviseletet kell létrehozni. Azt szeretném, hogy egy év múlva világos célok mentén ülhessünk le. A felmerülő problémákra választ kell adni. Nemcsak reaktívan kell reagálni egy problémára, hanem kész tervekkel kell előállni. Tudni kell, hogyan tudjuk elérni, hogy pl. az iskolahálózatunk megmaradjon. Ehhez felkészült szakemberek kellenek. Mindenkit be kell vonni, akinek releváns véleménye van a szakterületeken.
Olyan társadalmi programot kell alkotni, amivel alakítani tudjuk a saját ügyeinket, hogy ne az események után szaladjunk. Ehhez mélyebb tudás kell, s szükség van a civil és társadalmi kapcsolatrendszerre” – fejtette ki Mózes.

Solymos László elmondta, hogy aki dolgozik, az hibázik is. „Mindent nem lehet elérni. Az a dolgunk, hogy minél kevesebb felróható dolog legyen” – mondta. Azt is elárulta, hogy a saját programjukat sem ismeri teljesen. Öllös rávilágított, hogy a Most-Híd programjában szlovák–magyar megbékélés is szerepel, de nincs alátámasztva. A pártelnök sem tudott ebben a kérdésben állást foglalni.

Papp Sándor (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Solymos hangsúlyozta viszont, hogy a pártnak kormányon kell lennie ahhoz, hogy helyzetbe kerüljön, s eredményeket érjen el. Szeretné, ha jövőben az MKP és a Híd együttműködne, mert a választók ezt akarják, ezzel tudják őket újra megszólítani.

„Olyan társadalomban jó élni, ahol elfogadjuk a másikat. Feszültségben egymás ellen nagyon nehéz valamit elérni. Ehhez az kell, hogy olyanok legyünk, akikkel szlovák részről is tudnak együttműködni. El kell fogadtatni a szlováksággal azokat a dolgokat, amelyek nekünk fontosak” – nyilatkozta.

„Örülök ennek a mai találkozónak. Komoly üzenetet kell küldenünk a választók felé. Komáromban, augusztus 20-án adjunk ki egy közös szándéknyilatkozatot, hogy meg fogjuk teremteni ezt az egységet” – javasolta Solymos.

Forró Krisztián (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Forró Krisztián kifejtette, hogy a szándéknyilatkozat ötlete egy szimbólum is lenne. „Biztos vagyok benne, hogy István királyunk odafentről ezt pozitívan fogja értékelni” – mondta.

Kapcsolódó cikkek