A hívő értelem és szív leleményességét sok minden bizonyítja, napjaink koronavírusos járványidőszakában pedig kiváltképpen az a svájci kezdeményezés, ami a legnehezebb pandémiás hónapokban létrehozta a „Korona-Bibliát”, vagy Covid-Bibliát. A zseniálisan egyszerű, de nagyszerű ötlet gazdája Uwe Habenicht svájci református lelkipásztor. Ötlete nyomán már a Biblia 1189 fejezetének 80%-a kéziratmásolatban készen áll. Ezt a Szent Galleni Korona-Bibliának nevezett kézírásos Bibliát átadták a híres Biblia Múzeumnak, a reménység és a kötelező elzártság ellenére is az összetartozás kordomkumentumaként.
Csak nézem a különféle kézírásokat, s nem győzök csodálkozni: szabadság és fegyelmező tartalom szép egysége
Több méternyi iratrendező doboz a St. Galleni írásmúzeum asztalán, benne sok-sok ember értékes keze munkája: gyermekeké, felnőtteké, időseké, archaikus germán betűírással, vagy éppen más nyelven. Gyermekek illusztrációival, felnőttek gyönyörű, gondosan megrajzolt kódexiniciálés oldalaival, aranybetűkkel az Exodus fejezet címeivel, népművészeti motívummal a Lukács 12, röplapszerű vagy plakátszerű stilizált oldalon a 138. zsoltár versei vagy a Máté 8. Ükapáink szőlőinda motívumos, virágmintás Bibliáinak jellegzetességeivel másolt oldalak a 2 Krónikából, ugyanígy színesben az Ézsaiás 12-ből. Latinul a Zsidókhoz írt levél 5. fejezte.
Egyszerűen lenyűgöző látni, hogy ahány ember, annyi stílus. Érzékelni a másolók szabad választását, de jókedvét, örömét is a gondosságban. Ugyanakkor a szabadságban is a fegyelmező tartalom, Istenünk drága Igéje tiszteletével.
Zseniális közösségi vállalkozás, ami kifejezi a templomba járás világjárvány okozta korlátozása feletti talán még erőteljesebb összetartozás minőségét: az Ige az az aranyfonál, ami egybefűzi a testvérlelkeket – világszerte, és a mi kis környezetünkben.
Gyönyörű! Legyen áldott a Szentlelke inspirációját adó Szentháromság Isten, aki ilyen cselekvő fantáziával áldotta meg a református lelkészt, s azokat a százakat, ezreket, akik kezdeményezésére nekibuzdultak sok-sok 21. századi világi kódexmásoló presbiterként, gyülekezeti tagként, fiatalként és idősebbként, katolikusként, protestánsként, szabadegyházasként, férfiként és nőként ennek a nemes, lelki és mentális önsegélyező szolgálatnak.
Hogyan indult a Korona-Biblia története? A lehetőség mindenkinek kéznél volt…
Az Istentől kapott gondolat nyomán Uwe Habenicht nagytiszteletű úr úgy gondolta, meghirdeti a bibliamásolásra vonatkozó elgondolását előbb a Szent Gallen-i református és katolikus gyülekezetekben, majd a kantonban. E-mail kezdeményezésére azonban csakhamar egész Svájcból, majd külföldről is érkeztek pozitív válaszok.
Mindenki vállalkozott arra, hogy egy-egy fejezetet lemásol a Bibliájából. Nagy visszhangja és népszerűsége lett a kezdeményezésnek csakhamar, hiszen az izolációt, a kényszerpihenőt, és a bizonytalanságot ennek révén sikerült olyan tevékenységgel áthidalni, ami valójában mindenkinek mindig kéznél van.
Hiszen mindenkinek van Bibliája, még ha az esetleg nincs is a keze ügyében naponta, hanem éppen a könyvespolcon. Jöttek a jelentkezők e-mailjei a saját kantonján kívülről, sokan Bernből, a fővárosból írtak, mások Zürichből, aztán Németországból, Ausztriából, Lichtensteinből, sőt az USA-ból is. Egyetlen általános feltétel a kézírásos bibliamásolás volt. És beindultak a dolgos kezek a lelkes szívek ösztönzésére…
Ritmus és bibliaismeret, átgondolás, többszörös emelkedettség
Nagyon fontos szempont volt kezdettől fogva, s ennek a tiszteletes úr minden esetben hangot is adott, hogy a másolók lassan, aprólékosan, átgondolva másolják a szöveget, nem kapkodva. Mintegy elmélkedve is azon, amit másolnak. Egyfajta lelki ritmus is követte a másolást, ráhangolódás a Biblia szövegére és az üzenetre. Fantasztikusan ügyes bibliaiskola!
Annak ellenére, hogy a másolók a saját egyéni kézírásos stílusukkal másoltak, tehát megőrizve és a betűformálással beleadva egyéniségüket, személyiségük sajátos lenyomatát, egyben a másolás kiemelte őket az egyéni problémavilágból, individualizmusból, a bezártságból.
Hiszen amit másoltak, az többszörösen is a rajtuk kívül álló szférába emelte át őket: egyrészt az előttük fekvő, nyitott Biblia, a másolandó szöveggel, aztán maga a szöveg, az Ige, ami további történelmi, sajátos helyzetekbe, korokba, párbeszédekbe vagy történeti leírásokba, költői és bölcseleti szférákba, vagy megváltástörténeti eseményekbe emelte tovább őket.
Többszörös emelkedettség született meg így, önfelülmúlás, sajátos egyéni exodus kinek-kinek a maga „Egyiptomából” valósult meg, s ez is hatalmas élmény volt a bezártságban! Sőt, a bibliai múlt, és a jövőbetekintés éppúgy benne volt pozitív lehetőségként önkéntes munkájukban, hívásként és kínálatként a másolás aktusában, mint a jelen értelmezése nem szubjektív gondolatok, hanem az Ige, a kijelentés, a Biblia szent Igéjével.
Igazi lelki felfedezőút – Covid-Biblia digitális formátumban is
Habenicht lelkész többször is elmondta: nem csak fejezetmásolatokat kapott az emberektől, a sok száz fős nemzetközi másoló csapattól, hanem vallomásokat is arról, milyen élményeik voltak a fejezetmásolás közben. Valóságos bibliai felfedezőutakról, belső önismereti felismerésekről is szólnak a levelek. Van olyan fiatal nő, aki úgy belelendült a bibliaismeret gyűjtésébe, meg annyira beleélte magát a régi történetekbe, hogy egy lendületből Mózes öt könyve egyik teljes könyvét lemásolta.
Mivel a másolatok olykor valamilyen nyelv ilyen-olyan dialektusában, tájnyelvén is létrejöttek, vagy éppen más nyelveken, örményül, etiópul vagy arabul, a lelkész elhatározta, elkészítik ennek a fantasztikus vállalkozásnak a digitalizált változatát, amiben a Szent Gallen-i kantonális könyvtár felajánlotta segítségét.
Mi juthat még minderről eszünkbe? Maga Isten Igéje, ami nélkül ez a nagyszerű ötlet sem születhetett és valósulhatott volna meg, valamint az, hogy Őt és a Bibliát nem lehet karanténba zárni, Ő szabad és inspiráló, a mélységekben is magasságokba emelő Úr:
„Ímé, áldásul volt nékem a nagy keserűség…”(Ézsaiás 38,17 – Károli)
„Bizony, javamra vált a nagy keserűség…” (Ézsaiás 38,17 – RÚF)
