Ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Szlovákiai Magyar Iskolák XX. Országos Tanévnyitó Ünnepsége Szepsiben. A Szentlélek-templomban Mons. Gábor Bertalan római katolikus esperesplébános, Molnár Árpád református lelkész és Gočík József görögkatolikus parókus szolgált. Mindhárman Szepsiben működnek. Gábor közölte, ha vétettünk embertársaink, nyelvünk, kultúránk ellen, ezért bocsánatot kell kérnünk és Isten irgalmára kell hagyatkoznunk. Molnár azt az üzenetet közvetítette, hogy az igazság mindig a nyugalmat és a biztonságot szolgálja, ehhez társul a béke. A bibliai békesség mélyebb értelmű. Kiegyensúlyozottságot, összhangot jelent, aminek három összetevője van. Az élő Istennel, önmagammal és embertársaimmal kell harmóniában élnem. Ez minden igyekezet ellenére sem sikerülhet önerőből, csak Isten segítségével.
Mi az igazság? – tette föl a kérdést Pilátus. Jézus válasza: Én vagyok az igazság! Ez a viszonyítási alap. Aki életét adta érettünk, hirdeti a normalitást. Meg kell vizsgálnunk az életünket, hogy hol deformálódott. Az embert érdekelje a család, a nemzet és az egész világ, hogy helyt tudjon állni. Hogy dolgozhassunk, Krisztustól kell tanulnunk, gyermekeinknek a sok fontos tudnivalót csak így tudjuk átadni. Kikre emlékezünk pedagógusaink közül? Akik emberségre tanítottak minket. Végezetül azt kívánta, hogy az igazságot békében szolgáljuk.
Góčik azért fohászkodott, habár Teremtőnk szabad akarattal látott el bennünket, adja meg a bölcsesség értelmét, hogy elfogadjuk Isten akaratát és így teljesítsük elvárásait életünk minden napján. Őt dicsőítsük életünk folyamán örökkön örökké. Majd azért imádkozott, hogy a fiatalok folytassák ezt a nemes küldetést.
A tanévnyitót a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) szervezte az SZMPSZ Kassai Területi Választmányával, a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközponttal és a helyi alapiskolával, Szepsi város önkormányzatával, mely a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságával, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-vel együtt szerepel a támogatók között.
Hanesz Angelika, az SZMPSZ Kassai Területi Választmányának elnöke megnyitójában üdvözölte a vendégeket: Filip Mónikát, a SzK Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma nemzetiségi és inkluzív oktatásért felelős államtitkárát, Gajdács Mónikát, az említett testület főigazgatóját, Kocskovics Gabriellát, e minisztérium Nemzeti Kisebbségek Főosztálya vezetőjét, Hetey Ágota magyar főkonzult, Balázs Attilát, az Emberi Erőforrások Minisztériuma főosztályvezetőjét, Csáky Csongort, a Rákóczi Szövetség elnökét és munkatársát, Juhász Györgyöt, a komáromi Selye János Egyetem rektorát és Albert Sándor oktatáspolitikust, az elébb említett intézmény alapító rektorát, Bárczi Zsófiát, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánját, Fodor Attila oktatási szakértőt, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatóját, valamint Mézes Rudolfot, a Szülői Szövetség országos elnökét és az elnökségi tagokat, továbbá Bárdos Gyulát, a Csemadok országos elnökét, Leczkési Zoltánt, a Diákhálózat elnökét és a megjelent egyetemi hallgatókat, végezetül Slavomír Borovskýt, Szepsi polgármesterét.
Tanévnyitó ünnepi beszédet Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke mondott, aki Eötvös József gondolatával indított. „Az élet viharaival szemben olyan légy, mint a madár, amely, ha a fát kivágják alóla, nem a mélybe zuhan, hanem a magasba száll.”
Két évtizede hagyomány, hogy az SZMPSZ mindig más régióban keres méltó helyszínt a rendezvénynek. „Idén a keleti végek kapuját, Szepsit választottuk, melynek címerében a kiterjesztett szárnyú galamb, a Szentlélek, a tisztaság és a béke jelképe emlékezteti a földi halandókat az egyetemes emberi mércére.”
Egy tanévnyitó alkalmával nem szokás a múltba tekinteni, de az iskola az elmúlt időszakban átköltözött a digitális térbe, ami számos kihívással járt. Ez pedig kikényszerítette a segítségnyújtás szükségességét, melyben az SZMPSZ részt vállalt.
Öröm, hogy a jubileumi tanévnyitónak a Szentlélek tiszteletére felszentelt gótikus templom ad ünnepi keretet.
Habár az ember képes arra, hogy megerősödve oldja meg a krízishelyzeteket, ám egyre több iskolánkban nem ülnek elsősök az iskolapadba. Sőt vannak iskoláink, ahol végleg elcsitul a gyermekzsivaj. Erről nem beszélni kell, hanem helyben kell tenni ellene!
„A szlovákiai magyarságnak az a küldetése, hogy kisebbségben is helytálljon, önazonosságát, anyanyelvét, kultúráját, hagyományait megőrizze és továbbadja az utódoknak.”
Ehhez Magyarország minden tekintetben segítséget nyújt. Az SzK Oktatásügyi Minisztériumában beállott kedvező változások pedig pozitív hatást gyakorolhatnak.
Végezetül a nyugalomba vonuló pedagógusoknak azt kívánta, hogy a derű, az életöröm és nyugalom legyen osztályrészük. A pályakezdő kollégáknak és most induló diákoknak olyan iskolát kívánt, amely nemcsak nevel, de van humora és játszani is enged, ahová jó reggel megérkezni, amiről jó valamit otthon is elmesélni. Ezzel az új tanévet ünnepélyesen megnyitotta.
A magyar iskolába induló elsős gyermekek bemutatkozásának és megáldásának megható pillanata következett. Öröm volt a csillogó, nyílt tekintetű csöppségeket látni. Vajon milyen sors vár rájuk? Helyt tudnak majd állni? Fél évszázad múlva miről fognak majd beszámolni? Jól sáfárkodtak a talentumaikkal? Ezek a kérdések óriási súllyal nehezednek ránk.
Ünnepi köszöntőt Filip Mónika államtitkár mondott az Oktatási Minisztérium nevében. Az anyanyelv ápolását hangsúlyozta, mely kincsünk, ugyanúgy mint hagyományaink. Köszönetet mondott a szülőknek és pedagógusoknak helytállásukért.
Kodály Zoltán Ave Mariáját Lukács Katalin, a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont óvónője énekelte.
Ünnepi köszöntőt Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára mondott volna, azonban ő nem tudott személyesen megjelenni, így gondolatait Hack László, az SZMPSZ alelnöke tolmácsolta. Különös tanévet kezdünk – üzente az államtitkár, majd Orbán Viktor miniszterelnököt idézte.
„Határuk csak az országoknak van, a nemzeteknek nincs, ezért egyetlen magyar sincs egyedül.”
Leszögezte: „Nincs olyan települése, közössége nemzetünknek, amelyhez az elmúlt tíz évben valamilyen módon az anyaország ne jutott volna el.”
„2020. augusztus 20-án avattuk fel a budapesti Kossuth téren az Összetartozás emlékhelyét, melynek falán valamennyiünk településneve őrzi, hogy magyarok vagyunk, összetartozunk, a bennünket összekötő szálak elszakíthatatlanok.”
Azzal fejezte be rövid beszédét, hogy „legyünk segítői és támaszai egymásnak”, majd megköszönte a helytállásunkat.
„Az oktatás, a nevelés szíve a pedagógus” – mondta Hanesz Angelika. „Ő az, aki megszólítja a gyermeki lelket, akire rábízzuk legféltettebb kincsünket, gyermekeinket. Birtokában van a lehetőség: átadni az értékeket, közvetíteni a hagyományokat, az emberséget, a helyes viselkedésmintát és tudást. A kíváncsiság, a szorgalom, a kitartás leckéjét is tőle kapjuk, mert kaput nyit a világra, bátorít és eligazít.”
Több évtizedes pedagógiai tevékenységük elismeréseként 2020-ban munkahelyük kezdeményezésére és az SZMPSz javaslatára az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adományozott köznevelési díjban, a Pedagógus Szolgálati Emlékéremben részesültek a következő személyek: Anda Mária , a Felsőpatonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola vezető nevelője, Bábi Tibor, a dunamocsi alapiskola fizika szakos pedagógusa, egykori iskolaigazgató, Béreš Margit, a Kaposkelecsényi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusa, Bodnár Ibolya, a királyhelmeci Kossuth Lajos utcai Óvoda pedagógusa, Bopkó László, az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium szlovák nyelv és irodalom szakos tanára, Császár Magdolna , a zsigárdi alapiskola szlovák–zene szakos tanára, Csobo Zsuzsanna, a feledi Szombathy Viktor Alapiskola alsó tagozatos tanítója, Fodor Valéria, a köbölkúti Stampay János Alapiskola szlovák nyelv és irodalom–polgári nevelés szakos pedagógusa, Gulyás Júlia, az elébb említett iskola német-orosz szakos pedagógusa, Halász Mária, a diószegi Petőfi Sándor Alapiskola és Óvoda német szakos pedagógusa, igazgató, Holka Gizella, a naszvadi alapiskola alsó tagozatos tanítónője, Kanócz Katalin, a királyhelmeci Kossuth Lajos utcai óvoda pedagógusa, Pelle Irén, a feledi Szombathy Viktor Alapiskola alsó tagozatos pedagógusa. Rákai Erzsébet, a kassai Zsizska utcai Magyar Tanítási Nyelvű Óvoda igazgatóhelyettese, Sýkora Ilona szepsi iskolaigazgató, Szénássy Melinda, a bátorkeszi Kováts József Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola magyar nyelv és irodalom–német szakos tanára, Takács Zsuzsanna, a nyárasdi alapiskola matematika-kémia szakos tanára és iskolaigazgatója, Zahorán Judit, az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola matematika-fizika szakos pedagógusa.
Az emlékérmeket Balázs Attila főosztályvezető és Fekete Irén elnök adta át, miközben Szaniszló Mária Kodály-műveket zongorázott.
Kilenc díjazott nem tudott jelen lenni, név szerint a következők: Balázs Klára, a nagymácsédi Mészáros Dávid Alapiskola és Óvoda pedagógusa, Blázsovits Judit és Rózsár Mária, a komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusai, Csiba Katalin, a diósförgepatonyi Móricz Zsigmond Alapiskola óvodapedagógusa, egykori igazgatóhelyettese, Csomor János, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskola tanára, Deák Irén, Szabó Endre, Szénássy Edit, Szinek Judit, mindannyian a komáromi Selye János Gimnázium pedagógusai, Hodossy Piroska, a Nagymadi Magyar Tannyelvű Óvoda pedagógusa, egykori igazgatója, Kováts Márta, a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium tanára, Liszka Éva, az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola pedagógusa, Nagyvendégi Olga, a Nyárasdi Magyar Tannyelvű Óvoda óvónője és Szabó Mária, a bátorkeszi Kováts József Alapiskola tanítónője.
„A pedagóguskollégáknak hálásan köszönjük a hivatástudatot, a magyar gyermekek, fiatalok érdekében anyanyelven végzett áldozatos, odaadó munkát – mondta Hanesz Angelika. – Szívünkből kívánjuk, hogy nyugdíjas éveik teljenek örömben, egészségben, szeretetben, és hivatásuk sok szép emlékét őrizzék meg szívükben!”
A szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont ének- és zenekarának műsora felemelő élményt jelentett. A pályakezdő pedagógusokat Hack László, az SZMPSZ alelnöke mutatta be.
„Útravaló” üzenettel a pályakezdő pedagógusokhoz Sýkora Ilona, a Szepsi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium nyugalmazott igazgatója szólt. „Az előttetek álló tanév a hosszú tanulásnak szentelt éveitek megkoronázása. Tele vagytok célokkal, tervekkel, ötletekkel, vágyakkal, mindent új fény világít be.” De óriási a felelősségük, hiszen ők nyitják a csemeték előtt a világot. „Vajon azt mutatják kívánatosnak, ami igazán szép, ami valóban jó, ami tényleg igaz?”
A jó pedagógus felfedezi tanítványa adottságait, tehetségét. „Ennek felfedezése a legcsodálatosabb pedagógiai kaland. Igazából ezért érdemes tanárnak, nevelőnek lenni.
Bízzatok a diákokban, és bízzatok magatokban, lehetetlen feladatot nem ad az Isten!”
A pedagógus egy olyan emberibb világ munkatársa, amelyben az egyén békében a közösségért él. „Másra nem vállalkozhatunk, csak arra, hogy öntözzük azt, amit a szülők elvetettek.” Az iskolának az ismereteken kívül élményt és örömöt is adnia kell. Ez erősíti a diákok összetartozás-érzését, identitástudatát. Ahogy Mécs László mondta: „Ki a betyár? Ki a szent?/ Magyarhonban ki a szent?/ Ha a Mérték tönkrement,/ Senki, semmi meg nem ment.” (Bakonyi látomás, részlet)
Az iskola dolga megerősíteni a fiatalt abban, hogy tudatosítsa, „hová tartozik, honnan jött, hová kell mennie, hol áll, hol vannak a gyökerei, mik a hagyományai, s akkor egy tisztességes, jellemes, nemzetben gondolkodó és dolgozó ember lehet a végeredmény.”
A tanévnyitó résztvevőinek üzenetét a magyar diákokhoz, pedagógusokhoz és szülőkhöz Kozsár Julianna, a kassai Szakkay József Szakközépiskola nyugalmazott pedagógusa olvasta fel. A fiataloknak hangsúlyozta, nem minden a számítógép. Miért kell ennyi felesleges dolgot megtanulnom? – teszik fel gyakorta a kérdést. „Az bizonyos, hogy tanulással pallérozott lesz az elmétek, látóvá válik a szemetek és ettől egyre szebbek lesztek, mert a szépség a látó szemében rejlik. Vajon baj-e, ha eszedbe jut egy-egy szép verssor a pillanat hangulatában? Baj-e, ha érted a természet fizikai, biológiai törvényeit, ha előre tudod, hogy mennyit fogsz fizetni a pénztárnál? Baj-e, ha megtanulsz előrelátó lenni, ha megtanulod megérteni a világot? A számítógép, az okostelefon fontos dolog, de tud-e friss cipót sütni, meg tudja-e javítani az ajtózárat, a vízcsapot, ültet-e paradicsomot vagy gyümölcsfát?
Lássátok a világot, a teremtő kezeket, tanuljatok meg különbséget tenni hasznos és haszontalan elfoglaltság között. Legyetek büszkék arra, hogy ismeritek Petőfit, Adyt, Márait, Kodályt, Bartókot. Szeressétek anyanyelvi kultúrátokat, mert az a megtartó erő, amire szükségetek lehet.”
Majd kollégáihoz szólt. Élete során ügyes, szorgos, dolgos, ám anyagiakban nem nagyon dúskáló embereket ismerhetett meg, de olyanokat is, akik ügyeskedtek, becstelenül viselték magukat, élősködtek, anyagi gazdagságukkal hivalkodtak. Sajnos ma ez utóbbi a követendő példa. „A legtöbb fiatal álma a minden erőfeszítés nélküli gyors meggazdagodás lehetősége. Tudom, nehéz a helyes értékrendet elültetni a fejükben, mégis nap mint nap meg kell küzdeni érte. A nevelés hatékonysága legtöbbször csak évek, néha évtizedek múltán válik láthatóvá. Ezért legyetek türelmesek és ne feledjétek, hogy a gyermekek később azok iránt viseltetnek hálával, akik megérintették a lelküket. Az emberi melegség létfeltétele a sarjadó léleknek. Szeretettel neveljétek őket! Adjatok nekik tartást, kapjanak iránytűt a helyes útra és érezzék szívetek segítő szándékát.”
A szülők következtek. Azzal, hogy magyar iskolába adták a gyermekeiket, a legjobbat cselekedték velük, hiszen „az anyanyelv kapaszkodó, biztos menedék, kapocs a családban. Csakis édesanyánk nyelvén érezzük igazán a szó ízét. A gyermek szellemi fejlődésének záloga az anyanyelv és a kultúránk, amitől mi mások, többek vagyunk, még ha kisebbségben is. Ne féltsék a gyermekeiket, jó kezekben lesznek. Megvédik magukat és megtalálják helyüket a nap alatt. Legyenek sikeresek, elégedettek és boldogok.”
Az ünnepség közreműködői között találjuk a kassai Csermely Kórust, a szepsi Vox Columbella vegyes kart, a helyi alapiskola legnagyobb elismerést érdemlő énekkarát és zenekarát, a Savorenget. Vezényelt Havasi József, Velkey Mária, Lukács Katalin és ifj. Nagy Imre. Fuvolán Gablyasz Edina Lilla közreműködött, a szólisták a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont diákjai, Nagy Júlia, Nagy Gabriella és Kovács Lili voltak. Zongorán Kaputa Alica kísérte őket, orgonán Bányász Emőke kántor és Havasi József játszott.
A tanévnyitót fogadás zárta, mely keretében Fekete Irén megköszönte a szervezést és közreműködést. Az érintetteknek ajándékot és oklevelet adott át.
Lélekemelő, méltó ünnepség zajlott Szepsiben, aminek szeptember elsején részesei lehetnek a Pátria Rádió hallgatói is.
