A Losoncra összehívott I. Országos Dal- és Táncünnepély nagy sikert aratott. Műsoraiban felvonultatta a Szlovákiához került magyar néprajzi tájegységek, a teljes magyar nemzetiségi népközösség tánc-, ének-, zene- és színjátszó hagyományos kultúráját. A kerületek szerinti egész napos versenybemutató után a zsűri javaslatára összeállított esti GÁLAMŰSOR igyekezett ennek gazdagságát a közönség elé tárni. Szerepeltek benne a hagyományokat eredeti formában bemutató csoportok, a hagyományos kultúra alapján alkotott, színpadra álmodott tánckoreográfiák, énekkarok részére feldolgozott népdal-kórusművek, uniszólóban előadott, illetve cigány és népi zenekarok által kísért népdalcsokrok, vers- és balladaszavalatok, még népi elbeszélés is.
Tartalmilag nagy hagyománykultúra gazdagságot tükrözött a műsor. Bizonyította többek között azt is, hogy a Csemadok központi vezetése helyesen javasolja a helyi szervezetei keretében működő amatőr művészeti csoportoknak a kulturális alkotói irányzatokat.
A színpadra állított műveken keresztül utat mutatott a saját hagyományos kultúra felkutatására, felgyűjtésére, feldolgozására, színpadra állítására.
A több száz év óta művelt és már mozgalommá kiszélesedett amatőr színjátszói, énekkari és zenekari tevékenység mellé besorolhatók a néptánc-csoportok is. Amint a népdal, a színjátszásszerű népi szokások ott élnek a falvak, a települések társadalmi életében, hasonlóképen ott élnek a tánchagyományok is. Ott vannak, csak „le kell hajolni“ értük – mondták a népélet nagy kutatói, a nagy íróink, zenészeink. Az országos ünnepély műsora pedig a közönség elé tárta a Felvidék gazdag magyar hagyománykultúrájából készült alkotásokat.. A nagy népi együttesek is – köztük a volt magyar együttesünk, a NÉPES is ezt tették, illetve a létezők ma is ezt teszik.
Azért, hogy a művészeti kollektíváink ezt válasszák alkotói munkájuk krédójává nagyon sokat tett a Csemadok és az állami népművészeti intézet: a Szlovákiai Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya, valamint a kerületi és járási szervezetei. Felfigyelt rá a társadalmi életünk elitje is. A bemutató után az Új Szó 1957. februári és márciusi számaiban nyolc személy – író, társadalmi pozíciót betöltő személyiségek, kulturális irányító pozícióban dolgozók szóltak hozzá a Dobos László író: Hogyan tovább? című cikkéhez. Az írások segítségével is társadalmi üggyé vált a népművészet felkarolása és mozgalommá kiszélesítése.
Minden írás kihangsúlyozta azt is, hogy a Csemadok a rendezvény további évjáratait a már létező csehszlovákiai fesztiválok mintájára lehetőleg szabadtérben valósítsa meg.
A Csemadok megfogadta a jó tanácsot és addig járta az országot, míg végre 1957 tavaszán megtalálta a megfelelő helyszínt. A II. Országos Dal- és Táncünnepély (ODT) megrendezésének lehetőségét az akkor még járási székhely, a Garam és az Ipoly menti községek központjának számító Zselíz gyönyörű kastélyparkja biztosította. A park és a teljesen ép kastély a gróf Esterházy család birtoka volt, ahol már állt a Csemadok helyi szervezete és a téglagyári munkások által épített szabadtéri színpad is. A park is hatalmas kiterjedésű volt, kétszerese a jelenleginek.
A kiválasztott hely a maga adottságaival ideális volt. Az épített színpad a fesztiváli főműsorok bemutatására kitűnő adottságokkal rendelkezett. A nézőtérnek a park közepén folyó patak felé lejtő lankás tisztást használták fel, a hátteret a kastély épülete adta, a színpad pedig a patak másik partján helyezkedett el. Ez a megoldás egyedi arculatot kölcsönzött a fesztivál helyszínének. A park színpad mögötti hátsó részében pedig a Csemadok további kis színpadot építtetett. Azon a színpadon folytak a kiegészítő és a gyerekműsorok.
A II. ODT-re 1957. augusztus 24-25-én gyönyörű időben került sor, reklámozására még postai képes levelezőlap is készült, melynek alkotója a Csemadok akkori országos elnöke Lőrincz Gyula festőművész volt.
Három két és félórás műsort állítottunk össze. Előadás volt szombaton este, vasárnap délelőtt és délután. Az előadásokat a Csemadok zselízi helyi szervezete krónikája szerint mintegy 14.000 személy tekintette meg.
Ez a Csemadok által létre hozott felvidéki országos méretű központi kulturális fórum is megtalálta a mindenkori társrendezőit és napjainkig él. Az 54. évfolyama Országos Népművészeti Fesztivál névvel 2020. augusztus 20-22-én valósul meg Zselízen a Schubert park szabadtéri színpadán. Tehát több mint fél évszázada szolgálja a kulturális életünket. Nem fulladt ki, mert mindig számosan voltak és ma is vannak, akik ápolták, ápolják a magyar hagyománykultúrát és igényelik az országos bemutatkozást és a megméretést is.
Remélem, hogy most is sokan, nagyon sokan találkozunk ott, a bemutatókon, a kirakodó vásár sátrainál, a kiállításon, és gazdag élményekkel gazdagodunk.
Folytatjuk
A szerző a MMA Köztestületi Tagja, Csemadok Életmű-díjas.
