Állig felfegyverkezve várjuk a koronavírus-járvány második hullámát – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
A kormányfő kiemelte: okosabbak vagyunk, mint voltunk, mert van tapasztalat. „Márciusban csak néztünk, hogy miféle vírus ez, honnan jött (…). Most már azért sok hónapnyi tapasztalat is van a hátunk mögött, meg van egy nemzeti konzultációnk is” – mondta, hangsúlyozva: a védekezés sikere azon is múlik, hogy az emberek támogatják-e az intézkedéseket.
Közölte: 1,7-1,8 millió ember küldte vissza a konzultációs kérdőívet. „1,8 millió ember leül a konyhában az asszonnyal, vagy az emberrel, vagy a gyerekkel, maguk elé húzzák a kormány kérdőívét, és nem elküldik a fenébe, hanem azt mondják, nézzük, mégis miről van szó” – fogalmazott, hozzáfűzve: ez nagy erőt ad az országnak és a kormánynak is.
A miniszterelnök három feladatot jelölt ki: az életek mentését – a legfenyegetettebbek, az idősek védelmét –, az iskolák működtetéséhez szükséges feltételek megteremtését és a gazdaság felpörgetését, mert, ha megint le kell állni a gazdasággal, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülünk mindannyian.
Orbán Viktor egyúttal arra kérte a fiatalokat, tartsák be a szabályokat, mert a szülők, nagyszülők élete elsősorban az ő kezükben van, és ha fegyelmezetlenek, az idősebbek fejére hoznak nagy bajt. Arról is beszélt, hogy Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének és Pintér Sándor belügyminiszternek hálával tartozunk mindannyian, mert a járvány első hulláma felett aratott győzelem után nem ültek ölbe tett kézzel, hanem azonnal a második hullámra való felkészülést szorgalmazták, és egész nyáron ezzel foglalkoztak.
A kórházi kapacitásokról a kormányfő azt mondta: a magyar egészségügy tavasszal átment egy olyan gyakorlaton, hogy ma pontosan tudjuk, az elképzelhető legrosszabb helyzetben is mit kell tenni.
A miniszterelnök a tesztelés kérdésére is kitért, és azt közölte: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) protokollja szerint haladnak, és a tesztelést – ahogyan eddig – ezután is a nemzetközi sztenderdek szerint folytatják.
Kiemelte, egész Európában Magyarország védekezett a legsikeresebben, ezért óvatosnak kell lenni egy esetleges változtatásnál, nehogy rosszabb helyzetet idézzenek elő, mint amit eddig sikerült elérni. Magyarország a védekezés sikerét emberéletekben méri – folytatta –, és ott az első csatát megnyertük. A hasonló lélekszámú Svédországban tízszer annyian haltak meg, mint itt – jegyezte meg Orbán Viktor, aki ezért arra figyelmeztetett: Magyarországon nagyon kell vigyázni arra, hogy a kialakult és az eddig bevált kompakt védelmi rendszer melyik elemén változtatnak, nehogy épp ellenkező legyen a hatás.
Azzal kapcsolatban, hogy a bevezetett utazási korlátozások miatt az EU arra figyelmeztette Magyarországot, nem diszkriminálhatja az EU-tagállamok polgárait, a kormányfő így reagált:
a brüsszeli bürokratáknak meg kell érteniük, hogy a V4-ek között mély járványügyi együttműködés alakult ki, és Magyarország meglehetős biztonságban van a másik három visegrádi országban zajló védekezés felől. Ausztriával is sok az egyeztetés, de „azzal még várnék”
– tette hozzá.
A határzárat úgy kommentálta: a vírus már Magyarországon belül van, az itteni terjedését lassítani, fékezni kell, de az utánpótlásvonalakat is el kell vágni, ezért vezettek be utazási korlátozásokat, amelyben vannak ugyanakkor kivételek is. Jelezte egyúttal, hogy pénteken is kormányülést tartanak, és ezen a részleteket tovább finomítják, hogy minél inkább elérjék a lehető legnagyobb szabadságot az összes fontos, szükséges korlátozás mellett.
A határzárat érő uniós kritikákra Orbán Viktor egyébként úgy válaszolt:
mondhatnak most, amit akarnak, de majd néhány nap múlva azt fogják csinálni, amit mi, mert nem fogják tudni féken tartani a járványt ők sem, ha a határoknál nem vezetnek be új gyakorlatot. Így arra számít, követni fogják a magyar példát, és akkor az egész ügy lekerül majd a napirendről.
Végül a hét elején tartott bledi konferenciáról szólva a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a világban nagy változás megy végbe, ami arról szól, hol lesz a helye a Nyugatnak, Európának, azon belül Közép-Európának. Ő ezzel összefüggésben – látva a lengyel gazdaság eredményeit – arra számít, hogy 10 év múlva Lengyelország lesz Európa új Németországa.
