Az Érsekújvári járás nagyközsége, Udvard határában található kálvária a falu egyik legjelentősebb egyházi, történelmi emléke, a felvidéki magyarság fontos zarándokhelye, melyet százhatvan évvel ezelőtt, 1860. szeptember 16-án, országos ünnepség keretében, 40 ezer zarándok jelenlétében szentelt fel Scitovszky János esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása, IX. Piusz pápa levélben küldött áldásával.
A felszentelés évfordulójára emlékeztek szeptember második hétvégéjén. A liget megtelt zarándokokkal, akik magyar és szlovák nyelvű keresztúti ájtatosságot végeztek. A kápolnadombon a fák árnyékában a lelkiatyák kiszolgáltatták a gyónás szentségét.
A szabadtéri szentmisét a Szent Márton-kápolna előtti téren Viliam Judák nyitrai megyéspüspök, Gyurcsó Zoltán püspöki helynök, Nagy András helyi plébános és paptestvérei mutatták be.
Az udvardi kálváriadomb környékén már a római korban a katonák számára épített castellum állt, a területén elterülő 7-8. századi avar temetőből pedig eddig közel száz sírt tártak fel.
A falu mellett fekvő Szent Márton-halmon, a Zsitva folyó közelében már a 11. században állt egy Szent Márton tiszteletére épült kápolna a királyi birtokon, amit 1554-ben a törökök sok más épülettel egyetemben leromboltak. (Az építmények romjai a 19. században még láthatóak voltak.) 1580-ban felépült Érsekújvár vára, ettől fogva még gyakoribbak lettek a harcok a vidéken. 1663-ban Érsekújvár ostromát Udvardról irányították, majd 1685-ben, Érsekújvár visszafoglalásakor Udvard is felszabadult a 113 éves török uralom alól.
A hajdani királyi birtok helyén épült fel a kálvária, Kesseleőkeői Majthényi Adolf, udvardi plébános, (kánonjogi doktor, kanonok, címzetes apát, a bécsi Pazmaneum igazgatója, sasvári főesperes) kezdeményezésére, aki az 1850-es évek elejétől volt a község lelkésze. Tevékeny résztvevője volt az 1848-49-es forradalomnak, ő irányította a nemzetőrség megszervezését Udvardon, elszántan szolgálta a szabadságot és a függetlenséget.
Az építkezés 1855. október 31-én kezdődött Dobák János és Weller Móricz tervei alapján, nagy összefogásnak és támogatásnak örvendett úgy egyházi, mint világi körökben, így öt év alatt felépült.
Ez alatt a dombra földet hordtak, mintegy hétezer facsemetét telepítettek, vízelvezető csatornát létesítettek a domb körül.
Ma, a kálváriához az Érsekújvár és Udvard közötti útról letérve, egy bekötőúton juthatunk el. A kapunál egy 2003-ban emelt fakereszt áll. A kapun belépve a domb tetejére vezető 5,7 méter széles, kőpárkánnyal szegélyezett díszlépcsősor lábához jutunk. A lépcső párkányára a Fájdalmas Szűz Mária, Szent János evangélista, Mária Magdolna, Mária, aki Kleofás felesége volt, és két angyal szobrát állították 224 cm magas vas lámpaoszlopokkal.
A Kálvária-dombra a lépcső mellett az egész dombot megkerülő keresztút vezet fel, melynek tizennégy stációja van. A keresztút állomásai neogótikus stílusban épültek égetett téglából, amit az érsekújvári érseki uradalom téglagyárában készítettek.
A domb tetején áll a nagykereszt, valamint Majthényi Adolf sírja. A nagykereszt mellett álló harangláb Udvard jelképévé vált, és a község címerében is szerepel. A domb keleti részén áll a neogótikus Szent Márton-kápolna, mely az esti harangozás bevezetését elrendelő 1309. évi egyházi tartományi zsinat emlékét is őrzi.
A történelmi emlékekkel gazdag kegyhelyet a jeles egyházi ünnepeken látogatják az udvardiak és a környékbeli hívek. A helyi alapiskola névadójául választotta Majthényi Adolfot, megalapították a Majthényi-díjat, melyet 2009-óta a Majthényi Adolf Alapiskola támogatói kapnak. Az iskola tanulói és a községben működő szervezetek őrzik a kálvária építőjének emlékét, évente megkoszorúzzák a kálváriadombon lévő sírját.
