Európai uniós jogba ütközik az olyan nemzeti jogszabályozás, amely a telekommunikációs és technológiai vállalatokat a személyes, egyebek mellett a helymeghatározási adatok „általános és válogatás nélküli továbbítására vagy megőrzésére” kötelezi a bűncselekmények elleni küzdelemre vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva – ítélkezett kedden az Európai Unió Bírósága.
A francia, a belga és a brit bíróságok kérése alapján indított, egyesített ügyekben hozott ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság hozzátette,
hogy csak súlyos bűncselekmények elleni küzdelem esetén, amikor egy tagállam a nemzetbiztonságára leselkedő súlyos fenyegetéssel szembesül, térhetnek el attól a kötelezettségtől, amely a hírközléssel kapcsolatos adatok titkosságának biztosítását írja elő.
Az ilyen veszélyek megelőzésére a tagállamok előírhatják a személyes adatok célzott megőrzését, valamint azok továbbítását is. Az alapjogokba való ilyen beavatkozásnak, az adatok általános és válogatás nélküli megőrzésének azonban az EU-bíróság szerint feltétlenül csak a szükséges időre kell korlátozódnia, valamint hatékony biztosítékokkal kell járnia, amelyet bíróságnak vagy független közigazgatási hatóságnak kell ellenőriznie.
Az internetes kommunikációs forrásokhoz rendelt IP-címek, illetve az elektronikus kommunikációs eszközök felhasználói identitására vonatkozó más adatok megőrzésére nem vonatkozik külön határidő – tette hozzá az uniós bíróság.
