(Fotó: pixabay.com)

Október 24-től az előtte legfeljebb ötven, majd csupán hat fő fizikai részvételével engedélyezett nyilvános szentmisék ismét teljes betiltására került sor Szlovákiában a járványhelyzet miatt. A szigorú előírások mindenszentek ünnepét is érintik, nem tarthatóak nyilvános szentmisék az ország templomaiban. Ebből az alkalomból szombaton, október 31-én, az ünnep vigíliáján, délután négykor magyar szentmisét közvetít a Lux szlovák katolikus televízió (http://www.tvlux.sk/nazivo/). Vasárnap, november elsején reggel nyolckor pedig a szlovák közszolgálati rádió nemzetiségi adója, a Pátria Rádió (https://patria.rtvs.sk/player) sugároz élő adásban magyar misét. Mindkettőt Molnár Tamás pozsonyi magyar lelkipásztor celebrálja. A misék az interneten is követhetők lesznek.

Az alábbiakban Tamás atya gondolatait olvashatják, melyek nyomtatott formában, teljes terjedelemben a Remény legfrissebb, mindenszentekre megjelenő számában jelentek meg.

Mindenszentek főünnepén Egyházunk egy közös ünnep által emlékezik meg az összes célba érkezettről. Az emlékezés és ünneplés mellett oltalomkérés is egyben. Mi, a zarándok Egyház tagjai kérjük a mennyei segítséget a magunk, valamint a még tisztuló Egyház tagjai számára.

Néhány héttel ezelőtt került sor Carlo Acutis boldoggá avatására. Egy fiatal fiú, aki súlyos betegsége miatt korán befejezte földi életét, egyértelmű üzenetet hagyott hátra nekünk: az Eucharisztia fontos szerepét az ember életében. „Az Eucharisztia az autópálya a mennybe” – vallotta. Egy másik hiteles tanúságtevő, a néhány éve oltárra emelt fiatal magyar lelkipásztor, Boldog Brenner János, akit „magyar Tarzíciuszként” is emlegetünk, az Oltáriszentség védelmezése közben szenvedett vértanúságot. S folytathatnák hosszasan a sort. További számos hős, szent, példás életű hívő élettörténetében világlik ki a szeretet szentségében köztünk maradt Úrral való mély kapcsolatuk, erőmerítésük éppen ebből a szentségből saját életszentségükhöz. Most, mindenszentek ünnepén, továbbra is készülve a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, a szentek közbenjárását kérve, hogy mi is az életszentség útján haladhassunk, csodálkozzunk rá ismételten az Oltáriszentségre, mint felbecsülhetetlen ajándékra.

Életszentség és Eucharisztia. Vegyük kézbe szívesen a „Szentek életét”, olvassunk erényeikről, s próbáljuk meg kiolvasni, akár kijegyzetelni, összegyűjteni, melyik szentnek hol és hogyan domborul ki életében az ő Eucharisztiával való kapcsolata. Lehet ez egy mindenszenteki jó elhatározásunk, ami lelki hasznot tud hozni. Boldog Batthyány-Strattmann László, a sokgyermekes családapa és áldozatkész szemorvos például napi áldozó volt. Kalkuttai Szent Teréz anya az Eucharisztia előtt időzve merített erőt ahhoz, hogy a társadalom peremére taszítottakban és hajléktalanokban Krisztust tudja meglátni és szeretettel ápolni, szolgálni. A két évvel ezelőtt Kassán boldoggá avatott Kolesár Anna, „a szent tisztaság áldozata” – ahogyan már a plébánia halottas anyakönyvébe közvetlenül az 1944. novemberében bekövetkezett vértanúhalála után írt megjegyzés nevezi –, a rendszeres szentmisén való részvételéből is merítette azt a lelkierőt, amellyel tudatosan védte erkölcsi tisztaságát. Sok példa, sok követésre méltó, minket is ösztönző szent életút.”

A rendkívüli körülmények ellenére is szívünk örömmel ünnepelje a már célba érkezetteket, mégpedig abban a reményben üljük meg az év ezen ünnepét, hogy egykor szeretteinkkel együtt mi is a mindenszentek társaságában fogjuk dicsőíteni örökre boldogan az Istent.