Szőgyén Község Önkormányzatának gondozásában látott napvilágot Vércse Miklós Párkányban élő nyugalmazott pedagógus tanulmánya, a Muzslán született és Szőgyénben eltemetett Pató (Pathó) Pálról, mely több évtizednyi pihenés után került ki a tanár úr íróasztalának fiókjából. A Pató Pál úr nyomában címet viselő, 37 oldalas, fényképekkel ellátott füzetet szeptember derekán mutatta be a szerző és Nágel Dezső szőgyéni helytörténész, a község egykori polgármestere a szőgyéni kultúrház színháztermében.
Vércse Miklós a kiadvány elején így szólítja meg az olvasót: „Az évek folyamán az anyag mindig újabb adatokkal bővült, gazdagodott. További kutatásomra koromnál és egészségi állapotomnál fogva nem látok esélyt. Hagyom hát az utókorra, hátha akad majd valaki, aki újabb adatokra bukkan, vagy más szemszögből vizsgálja, egészíti ki az itt elmondottakat. Nem törekedtem teljességre, az ugyanis hiú ábránd. Azt tárom a tisztelt olvasó elé, amit sikerült a téma kapcsán összeböngésznem több mint fél évszázad folyamán. Lehetőleg tárgyilagosan, olvasmányosan.”
Vércse Miklós Petőfi Sándor Pató Pál úr című verse nyomán fogott kutatásba, eredt a Pató név nyomába. Vajon a költő csupán a nemesség kigúnyolására írta, vagy ismerte a szőgyéni Pató Pál urat? Netán a szatmári Patók közül mintázta a szatirikus költemény főszereplőjét? – merülhet fel a kérdés az olvasóban.
A tanár úr kutatásai során előkerültek az írásos emlékek, sárguló okmányok az esztergomi levéltárból. Ezekben Pató Pál megnevezéssel szerepel a muzslai jegyző neve.
Az 1999-es esztendőben a Szőgyénből elszármazott Király Mária Nicefora nővér adományaként szobrot avattak a község főterén. „Általában jeles uralkodóknak, történelmet formáló személyeknek, vagy híres művészeknek, íróknak, költőknek szoktak szobrot emelni. Nicefora nővér a szülőhelye iránti tisztelete és ragaszkodása jeléül állíttatta Tekintetes Pathó Pál úrnak, a falu több mint másfél évszázaddal ezelőtti hites jegyzőjének” – olvasható a bevezetőben.
Vércse Miklós tanulmánya a kiadás előtt kibővült azzal az anyaggal, melyet Nágel Dezső helytörténész talált kutatásai során. Mindazt, amit Pató Pál életútjáról a tanár úr összegyűjtött, a helytörténész kiegészítette a meglepően új színekben feltüntetett egykori jegyzőről fellelt anyaggal.
A kiadvány többek között tartalmazza Pathó Pál szerepét az 1848-49-es szabadságharc idején, az öregkorát és az utódokat. Tartalmazza Nicefora nővér adománylevelét, akinek meggyőződése volt, hogy Pathó Páll jegyző úr nem azonos Petőfi versének modelljével. Tartalmazza Bartalos Mária írásszakértő és személyiségelemző véleményét, mely kizártnak tartja azt, hogy a kéziratból megállapított személy azonos lenne a Petőfi versében szereplő alakkal.
A legújabb kutatások alapján tartalmazza Nágel Dezső kiegészítő adatait és azt a függeléket, melyből megismerhető a szőgyéni Pathó Páll két házassága és annak bőséges gyermekáldása is. Pathó Pál megszólításai és titulusai is a kutatások nyomán láttak napvilágot, mi szerint: Notarius nobilis, Nemes jegyző, Egyházi és állami jogtudor (Dr.), Jegyző és iskolamester, Úti biztos úr, Esztergom vármegye esküdtje, Nemes vármegye szolga bírája titulusokkal szerepel az anyakönyvekben.
A Szőgyén főterén álló szobrot Nagy János véste kőbe. Mellette látható az a márványtábla, mellyel Nicefora nővér, (a község díszpolgára) üzen az utókor számára:
„Isten megteremtette a világot. Te pedig építsd tudással, megértő szeretettel. Ha ezt megtartod, boldog leszel. Más is. Isten s ember nevében adományozom Király Mária Nicefora nővér, svéd–magyar állampolgár, Budapest 1999. II. 17.”
Pathó Pál és második felesége, Vargha Erzsébet sírja a magyarszőgyéni temetőben található. A községben hagyományteremtő szándékkal emlékeznek Pathó Pállra, a falu jegyzőjére. Róla kapta nevét a falu egyik utcája és étterme is, ahol nemcsak a Pató Pál-tál, de a PatoPaleAle nevet viselő, Szőgyénben előállított kézműves sör is megkóstolható.
A Pató Pál úr nyomában című tanulmány megvásárolható a Szőgyéni Községi Hivatalban és a Szőgyéni Könyvtár és Galéria épületében.
