Az ukrán határőrök nem engedték be kedden az országba Grezsa István miniszteri biztost, arra hivatkozva, hogy a magyar kormány október végén beleavatkozott az ukrajnai önkormányzati választásokba – jelentette a Jevropejszka Pravda hírportál, és ezt később az ukrán külügyminisztérium is megerősítette.
Az ukrán hírportál információja szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos a Beregsurány-Luzsanka határátkelőnél próbált belépni Ukrajnába,
ahol az ukrán határőrök tájékoztatták arról, hogy számára tiltott a beutazás, és nem engedték át a határon.
A hírportál értesülése szerint az ukrán fél tudott a miniszteri biztos tervezett látogatásáról, ugyanis Budapest előző nap diplomáciai jegyzékben tájékoztatta erről. Magyarországon viszont nem hivatalos forrásokból tudták, hogy Grezsának megtiltották az Ukrajnába való beutazást, így a magyar fél feltételezhette, hogy nem fogják átengedni a határon – tette hozzá a Jevropejszka Pravda. A hírportál szerint a miniszteri biztos körülbelül egyórás várakozás után visszatért a határról Magyarországra.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivői irodája később kiadott közleményében arról tájékoztatott, hogy Grezsa István esetében „olyan tényeket rögzítettek”, amelyek alapján megsértette azon ukrán jogszabályokat, amelyek tiltják, hogy külföldi személy agitációt folytasson bármely ukrajnai politikai erő (ez esetben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, KMKSZ) mellett.
„Az elfogadott határozat nem érinti az államközi kapcsolatokat. A beutazási tilalom kizárólag egy adott állampolgár azon cselekedeteihez kapcsolódnak, amelyek bűncselekményre utalnak” – szögezte le a külügyi szóvivő. Hozzátette, hogy a kialakult eljárásnak megfelelően az Ukrajnába való beutazás tilalmáról szóló határozatot az államhatáron lévő ellenőrző ponton közlik a külföldi állampolgárral, azaz Ukrajna jogszabályai nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy előzetesen tájékoztassák az illetőt az ellene hozott beutazási tilalomról.
Az ukrán külügyminiszter október 26-án az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva jelentette be, hogy Ukrajna megtiltotta a beutazást területére két – általa nem megnevezett – magas rangú magyar tisztségviselőnek az ukrajnai helyhatósági választások alatt folytatott kárpátaljai agitációjuk miatt.
Egy október végi sajtótájékoztatóján kijelentette: Ukrajna ennek ellenére készen áll a konstruktív együttműködés folytatására Magyarországgal. Hozzátette, hogy bármely más országgal szemben ugyanilyen kemény válaszreakciójuk lett volna hasonló esetben.
Szijjártó bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét
Kedden bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) Ukrajna budapesti nagykövetét, miután Grezsa István miniszteri biztost nem engedték be Ukrajnába – közölte a külgazdasági és külügyminiszter kedden a Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter videonyilatkozatában elmondta: a történteket kikérték maguknak és a nagykövetnek átadták tiltakozásukat.
Úgy fogalmazott: „derült égből villámcsapásként” érte őket a hír, hogy Grezsa Istvánt nem csak nem engedték be Ukrajnába, hanem arról tájékoztatták, hogy – mint a magyar kormány egyik magas rangú tisztségviselőjét – három évre kitiltották Ukrajna területéről.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy két és fél héttel ezelőtt telefonon beszélt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és abban maradtak, hogy maguk mögött hagyják az ukrán helyhatósági választások után előállt feszültségeket és a pozitív ügyekre, a közös sikertörténet alapjainak lerakására koncentrálnak. Ehhez képest Grezsa István kitiltása nem a barátkozás, nem a barátság, nem a közös sikerek keresésének szándékára utal – jegyezte meg.
Szijjártó Péter azt mondta:
ezt azért is sajnálja, mert a magyar kormány mindig is jószomszédi kapcsolatokra törekedett Ukrajnával, mivel a kárpátaljai magyaroknak is az a jó, ha a két ország jóban van egymással.
Emlékeztetett: a feszültségek akkor kezdődtek, amikor az előző ukrán elnök hivatali ideje alatt elvették a kárpátaljai magyaroktól az anyanyelven való tanulás és boldogulás jogát és lehetőségét. A magyar kormány abban bízott, hogy az új ukrán elnök hivatali ideje alatt ezeket az elvett jogokat visszakapják a magyarok. Bár ez mostanáig nem történt meg, a magyar kormány mégis folyamatosan nyitottságot mutatott és mutat az együttműködésre.
Felidézte azt is, hogy ukrán kollégája azt mondta: „Kárpátalját egy közös sikertörténetté kell tenni”. Szijjártó Péter ennek kapcsán megjegyezte: ehhez a sikertörténethez azok a magyar fejlesztési programok vezetnek, amelyeket több tízmilliárd forint értékben hajtottak végre Kárpátalján: óvodákat, iskolákat, kulturális intézményeket újítottak fel, kórházak működéséhez járultak hozzá, környezetvédelmi beruházásokat finanszíroztak. Ezek vezetnek a közös sikertörténethez, nem a kitiltások – emelte ki Szijjártó Péter.
A miniszter azt mondta: remélik, hogy Ukrajna egyszer valóban visszatér majd a közös sikertörténetek kereséséhez és a közös tiszteleten alapuló együttműködéshez. „Mi készen állunk rá” – fogalmazott Szijjártó Péter.
