A Kisebbségi Jogvédő Intézet adta ki a fenti címmel terjedelmes tanulmánykötetét. A több mint háromszáz oldalas kiadvány a határon túli magyarok jogvédelmének aktuális kérdéseit és problematikáját járja körbe.   

Mint az előszóban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kifejtette: „A világ különböző részein élő magyar közösségek megmaradásáért folytatott küzdelem sokrétű. A magyar kormány 2010 óta minden korábbinál erőteljesebben támogatja ebben a küzdelemben az érintett közösségeket. A külhoni magyarság identitásának megőrzése, Magyarországhoz való kötődésének megerősítése, valamint anyagi gyarapodása mellett az anyaországi támogatások célja a jogvédelem is.”

Mint kiemelte:

Fontos, hogy ha valaki bárhol a világban magyarsága miatt hátrányos helyzetbe kerül, ne érezze magát egyedül, hanem tudja, hogy a magyar kormány ott áll mögötte, és kész segítséget nyújtani. Ehhez persze kellenek az olyan szakemberek és intézetek, melyek a jogvédelem tudományos hátterét megalapozzák.

„A Kisebbségi Jogvédő Intézet nem csupán a jogérvényesítés terén nyújt segítséget, hanem a megfelelő elméleti háttér biztosításával, tudományos eszközökkel támogatja a kisebbségvédelem hatékonyságát. Jelen kötet ezt a célt szolgálja: értékes és hasznos ismereteket nyújt a külhoniak anyanyelvhasználati jogairól, magyar nyelven való továbbtanulási lehetőségeiről, elkobzott javainak visszaszerzéséről, a vagyon-visszaszármaztatásról, valamint az állampolgársági kérdés jogi kereteiről. A külhoni magyarság megmaradásáért és gyarapodásáért folytatott küzdelemhez erre a tudásra nagy szükség van!” – olvasható az előszóban.

A kiadvány első fejezete foglalkozik a határon túli magyar közösségek aktuális kérdéseivel. Többek között beszámolnak az ukrán nyelvpolitika fejlődéséről és átalakulásáról, a csángók örökségéről, az Ukrajnában tapasztalható kisebbségi jogfosztásról, valamint az oktatásban fellelhető kisebbségi jogokról.

Fiala-Butora János Kettős állampolgárság Szlovákiában: a változás szele és a nemzetközi jogi szempontok című tanulmányában taglalja a kettős állampolgárság kérdéskörét. Mint írja: „Ez a tanulmány a szlovák állampolgársági szabályozást mutatja be, különös tekintettel arra a kérdésre, hogy a kettős állampolgárságra vonatkozó szabályok összhangban vannak-e a nemzetközi joggal, és milyen jogorvoslati lehetőségek merülnek fel abban az esetben, ha ez nincs így.”

Kitér az elmúlt évek fejleményeire, különös tekintettel a strasbourgi bíróság előtti eljárásokra. Továbbá részletesen ismerteti a Beneš-dekrétumokkal, az államnyelvről szóló törvénnyel foglalkozó eljárást, valamint azt az ügyet, mely az állampolgársági törvény egyes rendelkezéseit kifogásolta.

Gyeney Laura a szlovák állampolgársági szabályozásáról szól az Európai Unió Bíróságának uniós polgárságra vonatkozó gyakorlata tükrében.

A tartalmas kiadvány második fejezete a Kisebbségi Jogvédő Intézet és partnereinek beszámolóit tartalmazza. Itt olvashatunk mások mellett a jogvédő intézet 2019-es évi tevékenységéről, valamint a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás munkájáról is.

Mint Baranyai Zsolt a felvidéki civil szervezetről megjegyezte: „A Szövetség a Közös Célokért társulás hálózata 2016. október elseje óta kapcsolódik be a Kisebbségi Jogvédő Intézet munkájába és a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat működtetésébe a Felvidéken.

Az állandó jogsegélyszolgálat célja a határon túli magyarságot ért jogsérelmek orvoslása, a felvidéki magyarok jogtudatosságának erősítése, továbbá hatékony és szakszerű fellépés a kisebbségvédelem területén.

Társulásunk mindent megtesz annak érdekében, hogy a polgárok javát szolgálja, a polgárok érdekében cselekedjen. A SZAKC állandó jogsegélyszolgálati tevékenységét három területen biztosítjuk: a szakc.sk honlapon, a Felvidék.ma hírportálon és a SZAKC egész Felvidéken elérhető irodahálózatán keresztül.”  Felvázolja továbbá a kiemelt témákat a felvidéki magyarok jogvédelmének erősítése területén (például a himnusztörtvényt).

„Úgy tapasztaljuk, hogy a felvidéki magyarok jogtudatossága felvilágosító és tájékoztató munkánknak köszönhetően (is) javuló tendenciát mutat. Egyre többen és bátrabban fordulnak sérelmeikkel a Szövetség irodáihoz, keresik fel munkatársainkat, akik mindig készségesen állnak rendelkezésükre” – fogalmazott a tanulmányban.

Tokár Géza a Fórum Intézet és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegély tavalyi évi munkásságát vázolja fel. Mint írta: „A 2019-es év során is több olyan ügyben volt aktív, mely érintette mind a kisebbségi vonzatú problémákat, mind az általános jogi szabályozatlanság témakörét. Több esetben konkrét jogsértések tekintetében is eljártunk.”

Emellett vajdasági, erdélyi, valamint kárpátaljai partnerek beszámolói is bekerültek a kötetbe.

A Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében 2019 című kötet elektronikus formában ITT érhető el.