Zajlik a bíróságok reformja, ezen belül a bíróságok országos hálózatának átalakítása. A mellékelt térképeken látható a szembetűnő változás: a különleges jogállású bíróságok mellett eddig nyolc kerületi bíróság volt, amelyek száma a jövőben lecsökken négyre. Az eddig ötven járásbíróság helyett a jövőben harminc járásbíróság lesz.
Ha górcső alá vesszük a kerületi bíróságok hálózatának megváltoztatását, akarva-akaratlanul a készülő közigazgatási reformot juttatja eszünkbe, azon belül a megyei önkormányzatok határainak tervezett megváltoztatását.
Szakmai körökben fél éve arról beszélnek, hogy a megyék számát még a 2022-ben esedékes megyei önkormányzati választások előtt lecsökkentik a mai nyolcról négyre (3+1-re).
Játsszunk el a gondolattal, miért tennék ezt és mi lehet a következménye. A közigazgatási megyei hálózatot ezzel az EU statisztikai nagyrégiós szinthez, a NUTS2-höz igazítják és határait megváltoztatják. Az EU-források felhasználása szempontjából alakítják ki külön Pozsony megyét, mert gazdagságából, az ott élők magasabb életszínvonalából kifolyólag teljesen más struktúrában hívhatja le az EU-forrásokat, mint a vidéki megyék. Rajta kívül tehát létrejön Nyugat megye Nagyszombat székhellyel, Közép megye Besztercebánya székhellyel és Kelet megye Kassa székhellyel. Pozsony megye a mellékelt térképen leszűkül a pozsonyi járásokra, a megye eddigi vidéki járásait Nyugat megyéhez illesztik. A déli régiókra fókuszálva: a Lévai járást áthelyeznék Közép megyébe, a Nagykürtösi járást összekapcsolnák a Losonci járással, a Nagyrőcei járást összekapcsolnák a Rozsnyói járással és áthelyeznék Kelet megyébe. Legalábbis a bíróságok tervezett új hálózatából ez derül ki.
Kérdés, hogy a szülőföldünknek ez jó, vagy rossz? Elsősorban a felvázolt erőteljes központosítás (1996 és 2001 után a harmadik) szöges ellentétben áll az MKP programjába foglaltakkal, vagyis a természetes régiók által kialakított megyehatárok tervével.
Amit számos szlovák szakértő és önkormányzati tisztségviselő is támogat, hiszen általa létrejönne Árva, Liptó, Sáros, Zemplén, Felső-Nyitra, Hegyhát, Gömör és további természetes régiókat magába foglaló megyék. Számos érv emellett szól. Másodsorban, a 2022-es megyei választásokon, ha meg is maradnak az eddig megyei választási körzetek (legtöbb esetben ezek a járások voltak), abban az esetben is, ha a déli járásokban az eddigi létszámban választanának magyar képviselőket, érdekérvényesítő képességük jelentősen legyengülne, hiszen a jóval több járást magába foglaló megyei önkormányzatokban a számarányuk jelentősen csökkenne. E tényt alaposan erősíti majd a 2022 novemberében várható megyei választások új körülménye, miszerint azonos időben zajlik majd a helyi önkormányzati választásokkal. Vagyis, a megyei választásokon az eddigiekkel összehasonlítva jóval többen vesznek majd részt északon is, meg középen is.
A járásbíróságok számát lecsökkentik az eddigi ötvenről harmincra. E változást is jól szemléltetik a mellékelt térképek. Húsz eddigi járásbíróságot, és azok körzetét összevonják a szomszédos, nagyobb járások bíróságával és körzetével. Mivel ebben az esetben a járásbíróságok száma és határa nem egyezett meg az államigazgatási járások számával és határával (79 van belőlük), nem tudjuk, e területen megváltozik-e és ha igen, hogyan változik meg az államigazgatási járások hálózata. Mindenképpen kívánatos az 1996-ban, Mečiar által kialakított súlyos deformáció kiküszöbölése, amikor délen meghagyta a korábbi nagy járásokat – kevés járási székhellyel, vagyis kevés formális kistérségi központtal, fejlődési góccal – középen és északon pedig létrehozta a kis járásokat. Itt a mezővárosokból alakított ki járási székhelyeket.
Maradjunk a realitás talaján, ám a súlyos deformáció kiküszöbölésének egy ilyen reform megfelelő szakmai hátteret biztosítana. Feltéve, ha a mai kormányzat demokratikus elveket képvisel és valóban az egyszerű emberek pártján áll. Hamarosan kiderül.
A szerző az MKP szakmai alelnöke
