December 11-én a Füleki Városi Hivatalban a petíciós bizottság tagjai ismertették a Novohrad-Nógrád UNESCO Geopark és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet területén található természeti örökség megvédésére irányuló tervezetüket. A petíció szerint a bányatevékenység veszélyezteti az egyedülálló Bénai-sziklákat.
Közös erővel léptek fel a geoparkunk fontos helyszínének megvédése érdekében. A szakemberek és az önkormányzatok képviselői petíciót indítottak, melyben a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet területén folytatott bányatevékenység leállítására szólítanak fel. A kezdeményező Balázs Attila entomológus, a bizottság további tagjai Drexler Szilárd dokumentarista, Gaál Lajos geológus, Marcinkó Zoltán, Béna község polgármestere, valamint Agócs Attila, Fülek polgármestere, aki egyben a geopark szlovák részén az elnöki tisztet is betölti. „Nemrég szereztünk tudomást róla, hogy a zsolnai PK Metrostav cég a csomai kőbánya bővítésére készül. Kérelmet nyújtottak be a bánya bővítését és kapacitásnövelését illetően a 2022-es évtől kezdődően a jelenlegi 98 ezerről évi 190 ezer tonnára. Ez által a kőfejtés elfogadhatatlanul megközelítené a Bénai-sziklák természeti emléket“ – magyarázta Agócs Attila a petíció szervezésének okait.
Amint azt Gaál Lajos geológus elmondta, a Bénai-sziklák olyan egyedülálló jelenségnek számítanak, melyet feltétlenül meg kell védeni. „Lávaár peremei láthatók itt, főleg bazaltoszlopok, melyek elválnak a gerinctől, és lassan lecsuszamlanak a lejtőn. Ritka alakzatok jönnek így létre, mint például a kialakuló félben lévő kőváros. Található itt bazaltbarlang, sárkányfog, különféle domborzati kisformák és egyéb különlegességek. A kőfejtés kibővítésével várható szeizmikus mozgások veszélyeztetik a bazalt oszlopos és pados elválását, és a hely egészének meglétét.“
Balázs Attila entomológus szerint az adott terület az élőlények egyedülálló fajainak is otthont ad. „Országos jelentőséggel bíró ritka fajok találhatók itt. Nem csupán természettudományi szempontból fontos ez, hanem a régiófejlesztés szempontjából is. Szaktanulmányok bizonyítják, hogy amennyiben csak egy százalékkal is sikerül növelnünk az élőlények faji diverzitását, úgy egytized százalékkal növeljük az idegenforgalmat. Ezért életképes és rentábilis a természeti turizmuson alapuló gazdaság, mivel az esetében nem fenyeget a források kimerülése“ – mondta, hozzátéve, hogy a 21. században a bányászatnak már nincs helye a védett területeken.
Agócs Attila elmondása szerint a petíciós bizottság nem a bányatevékenység teljes betiltását akarja elérni a régióban. „Létezik nálunk több bánya is, melyek jelenleg nincsenek kihasználva vagy csak minimálisan vannak kihasználva, például Korláton, Nagydarócban, Guszonán vagy Bolgáromban. Ugyanaz a nyersanyag probléma nélkül bányászható néhány kilométerrel távolabb, a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet területén kívül. Nem látunk ezért okot arra, hogy így hagyjuk veszni a természeti örökségünket“ – fejezte be.
Az érdeklődők a petíciót a régió községi és városi hivatalaiban vagy a www.peticie.com oldalon írhatják alá.
