A lévai Hősök terének déli részén helyezkedik el a városháza impozáns háromszintes épülete. A városközpont jellegzetes tornyokkal ellátott épülete nem mindig volt kétemeletes. Az első Csehszlovák Köztársaság idején a húszas évek végén egyedi technikai bravúr alkalmazásával húzták fel az épület második emeletét.
A Bars vármegye területén lévő Léva városa a 18. század közepéig nem rendelkezett saját városházával. A városbírák hivatalos ügyeiket ebben az időben otthonaikban végezték a magisztrátusi ülésekkel egyetemben. A város 1754-ben vásárolta meg az első épületet a Malom utcában, amelyet városházaként használtak. Később a régi piactéren, a jelenlegi Hősök terén vásároltak egy további ingatlant. Ez az épület a jelenlegi városháza helyén állott. Az épület állaga a 19. század végére nagyon leromlott, ezért lebontották.
A városi tanács új, tágasabb és a kor követelményeinek megfelelő épület megtervezése és megépítése mellett döntött.
Az új városháza terveit Czibulka Rezső készítette el, a kivitelezést pedig Szauer Izidor és Mór építészeti cége vállalta. Az építkezés költségei meghaladták a 200 ezer koronát. A munkálatok megállás nélkül, a hét minden napján, látástól vakulásig folytak.
A kétszintes tágas épület a késő romanticizmus és a szecesszió jegyeit ötvözi. Az ünnepélyes átadásra 1902. szeptember 19-én, Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából került sor. A városháza előtti piacteret e jubileum kapcsán nevezték át Kossuth Lajos térre. A későbbiekben, a 1938-as visszacsatolást követően újra felvette Kossuth nevét a tér.
Az ünnepélyes átadás jelentős közösségi eseménynek számított Léva történetében. A történelmi egyházak vezetői ünnepi szentmiséket, istentiszteleteket tartottak ez alkalomból, a városháza nagytermében fogadást rendeztek.
Alig két évtizeddel később már szűkösnek bizonyult az épület. A magisztrátus pályázatot hirdetett a városháza átépítésére, új helyiségekkel való kibővítésére. Végül az épület tervezőjét bízták meg az átalakítással. Czibulka Rezső egy harmadik szint felhúzásával tervezte a helyszűke megoldását. Eredeti megoldást talált a tetőszerkezet épségben történő meghagyására is.
Átgondolt, precíz statikai számításokat követően a tetőszerkezetet alaposan aládúcolták. Az oszlopokat pontos számítások alapján helyezték el a tetőzet alatt.
A tetőszerkezetet ezt kövezően emelőkarok segítségével fokozatosan, negyedfordulatonként emelték egyre magasabbra.
A munkásoknak összehangoltan kellett dolgozniuk, hogy a tetőben ne essen kár. A főtéren gyakran lehetett hallani az emelőkarok irányításával megbízott munkások vezényszavait, valamint a szerkezet kattogását is. A munkálatokat Czibulka Rezső személyesen felügyelte.
A munkálatokban a lévai Szauer Izidor és Laufer Oszkár vállalata is részt vett. A precizitást és türelmet igénylő munka eredményeként 1927-ben felépült a városháza harmadik szintje. A második emeleten helyezték el a városi könyvtárat. Itt kapott helyet az adóhivatal, valamint a múzeum is.
Az épület földszinti helyiségeiben a csendőrség, a jegyzői hivatal, valamint több üzletek kapott helyet. Az épület bal alsó részében Láng Bernát zsidó kereskedő kávéházat üzemeltetett Láng Központi Kávéház néven. Napellenzővel felszerelt terasz is társult a kávézóhoz. A felújítást követően a kávézó helyén Vámos Mór zsidó kereskedő nyitotta meg üzletét. Mint sokan mondták: a kirakata és a bolt belseje a legszebb volt a városban. Kovács Sándor cipőüzletének is helyt adott.
A rendszerváltást követően felújításon esett át az épület. A lebontott vakolat alól előkerült a Láng-féle kávéház feliratának részlete. A főbejáraton 2017-ben végzett felújítás során a homlokzat burkolata alól a Schweihs és Trebitsch név bukkant elő, akik egykoron vegyeskereskedést üzemeltettek a földszinten. Az épület jobb oldali szárnyában volt Amstette Imre boltja, ahol minőségi bort és alkoholt árultak.
A városháza lévai építésze számos épületet tervezett meg, illetve felügyelte annak megépülését. Többek között a lévai városháza mellett lévő Kálvin-udvar épületét, a barsbaracskai református templomot, ám a lévai Szent Mihály arkangyal-templom homlokzatának átépítése is az ő nevéhez fűződik.
A Hősök terét is uraló impozáns épület ma is városházaként szolgálja a lévaiakat.
Felhasznált irodalom:
Novák Mezőlaky Margaréta: Léva, Madách Kiadó, 2018.
Tolnai Csaba: Levice na starých fotografiách stratené mesto, AGRIPA, 2015.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
