Alig pár nappal vagyunk hamvazószerda előtt, ez a farang utolsó hete. Ugyan a járványügyi helyzet alaposan átszabdalta a farsangi időszakot is, a gasztronómiai hagyományainkat az otthonunkban ülve is megtarthatjuk.
A néphagyomány a farsang utolsó hetét kövérhétnek is nevezi. A hét kövércsütörtökkel kezdődik (idén február 11-én volt), Palócföldön ez a nap a pogácsasütés idejének számított. A háziasszonyok főleg töpörtyűs pogácsát készítettek, s megkezdődött a készülődés a farsang utolsó napjaira.
Ezekben a napokban elődeink igyekeztek jó és bőséget ételeket készíteni. Az étkezőasztalra különféle húsos, nehéz étkek kerültek.
Kolbászleves, húsos káposzta kolbásszal megbolondítva. Emellett a palóc háztartásokban nem hiányozhatott a kocsonya sem. A rezgős különleges állagú étekkel kezdődött és végződött is a farsangi időszak. Gyakori volt a disznóölés is. A szegényebb házaknál a karácsonyi disznóöléskor félretett bőrökből, körmökből, disznólábakból készült a kocsonya.
A finom étkek fogyasztása mellett ez az örömtalálkozások és a mulatságok időszaka is volt. A rokonlátogatások mellett nagy mulatságokat szerveztek a faluhelyeken.
Az utolsó napok kedvelt édessége volt a pampuska (farsangi fánk). A századfordulón a Palócföld szinte valamennyi háztartásában készítettek ilyenkor pampuskát. A farsangi fánk mellett gyakori volt a herőke (herőce, csörögefánk) sütése. Ennek tésztája megegyezik a farsangi fánkéval, csupán keményebbre gyúrták és több tojást tettek bele.
Az utolsó három napot farsangfarkának is nevezték. E napok dologtiltó napoknak számítottak egykoron. A hiedelem szerint azok az emberek, akik ilyenkor dolgoznak, betegek lesznek. A farsangfarkának estéin mulatságokat tartottak. Legtöbbször a helyi kocsmák adták ehhez a helyet.
Vasárnap a litánia után dudaszóval kezdődött a mulatozás. Farsanghétfőn a falu legényei maskarába bújva, táncolva járták végig a települést. A mulatozás egészen kedd éjfélig tartott.
Húshagyókedden éjféli harangszókor fejeződött be a zenélés és a táncolás. Hamvazószerdával már a negyvennapos nagyböjti időszak veszi kezdetét.
Végezetül egy herőke (csörögefánk) recepttel kedveskedünk az Olvasóinknak:
Hozzávalók:
- 25 dkg búzaliszt
- 2 g porcukor
- 1 csipetnyi só
- 5 dkg vaj
- 3 db tojássárgája
- 1.5 dl tejföl
- olaj
- porcukor (a tálaláshoz)
Elkészítés:
- A porcukorral és sóval elkevert lisztet elmorzsoljuk a vajjal, majd hozzáadjuk egyenként a tojások sárgáját, végül a tejfölt, és lisztezett felületen jól kidolgozzuk a tésztát. Ezután becsomagoljuk és 10-15 percre a hűtőbe tesszük.
- Pihentetés után a megtisztított, lisztezett munkafelületen, sodrófával kb. 3 mm vastagságúra nyújtjuk a tésztát. Egy éles késsel a tésztát rombuszokra vágjuk, majd a közepükön egy hosszanti bemetszést ejtünk.
- A rombuszokat egyenként a kezünkbe vesszük, és az egyik sarkát áthúzzuk a bemetszésen. Így alakul ki a jellegzetes csöröge-forma.
- Ha mindegyiket megformáztuk, felforrósított olajban kis adagokban, egyszer forgatva aranyszínűre sütjük a fánkokat.
- A kisült csörögéket, még melegen megszórjuk porcukorral. Tálaláskor lekvárt kínálhatunk hozzá.
Felhasznált irodalom:
Lengyel Ágnes – Nagy Zsófia: Régi palóc konyha – étkezési szokások, receptek
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
