2017 márciusában Czibula Ádám lett a Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) Zrt. felvidéki leányvállalatának igazgatója. Akkor látványosabb és hatékonyabb működést ígért az ügyvezető igazgató, akit négy év elteltével arról kérdeztünk, megvalósultak-e a kitűzött célok, milyen változásokon esett át az iroda és hogyan befolyásolja a járvány a támogatások elosztását.
A legszembetűnőbb változás az elmúlt évekhez képest, hogy az iroda megváltoztatta a nevét. Miért volt erre szükség?
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának támogatásait kezelő BGA Zrt. még 2012-ben hozta létre a felvidéki leányvállalatát, amely az első években BGA Komárom Kft.-ként működött. Erdélyi Rudolf Zalán vezérigazgató úr 2016 őszén került a BGA Zrt. élére, jómagam pedig 2017-től vagyok a csapat tagja, a felvidéki iroda vezetőjeként. Gyakorlatilag 2016 végéig a felvidéki iroda egy ügyvezetővel és egy alkalmazottal tevékenykedett. Fő tevékenysége javarészt a regionális pályázatok kezelésében és elszámolásának előkészítésében nyilvánult meg.
2017-től azonban újabb feladatok kerültek hozzánk, amelyek nagyobb felelősséggel, nagyobb feladatmennyiséggel és jelentősebb állománynövekedéssel is jártak. A tevékenységünk ezáltal láthatóbbá vált és az egész Felvidékre is aktívan kiterjedt már, így indokoltnak láttuk a névváltoztatást is, amely ezáltal sokkal kifejezőbb és nem utolsósorban merészebb is lett, hiszen büszkén vállaltuk a szlovákiai jogi környezetben is a Felvidék szót a hivatalos nevünkben. Így változott a nevünk 2018. január 1-től BGA Felvidék Kft.-re.
Milyen egyéb, jelentősebb változáson ment keresztül az iroda?
Az említett névváltozás mellett irodát is váltottunk, de ugyanabban az irodaépületben maradtunk. A korábbi két főből álló felvidéki leányvállalat pedig jelenleg már hat fővel tevékenykedik, másrészt profilt is bővítettünk és sokkal aktívabbak, láthatóbbak lettünk.
A plusz tevékenységek közül kiemelném az egyik legjelentősebbet, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program felvidéki pályázatkezelését. Trianon óta ez az egyik legjelentősebb, a magyar kormány által meghirdetett külhoni fejlesztési és támogatási program, amelynek a felvidéki pályázati kezelését mi láttuk el.
A sikeres beruházások után pedig több mint 100 óvodaátadón vehettem részt, amely nagyon sok pozitív energiát adott a munkánk folytatásához. Úgy vélem, ezzel a programmal történelmet írt Magyarország Kormánya és ennek köszönhetően mi is – természetesen a kedvezményezett önkormányzatokkal és a magyar óvodát választó szülőkkel együtt. A program sikeressége egy rendkívüli összefogás eredménye volt, hiszen a programban szakmai partner volt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ), illetve stratégiai partner volt a Magyar Közösség Pártja is. Az ő munkájuk nélkül nem lett volna ennyire sikeres ez a program.
Van kevésbé látványos, de nagy erőfeszítéseket igénylő munka is az irodában?
A tevékenységünk ezen túlmenően is több feladattal bővült – többek között a regionális pályázatokon túl a felvidéki vonatkozású központi, illetve ifjúsági pályázati kiírás elszámolásai, vagy a 2019-es Gyerekbarát pályázati kiírás felvidéki vonatkozású pályázati feldolgozása és elszámolásának ellenőrzése is hozzánk tartozik. Emellett monitoring tevékenységet is folytatunk, amely a lezárt elszámolások helyszíni ellenőrzését jelenti.
2020-tól pedig a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a BGA által támogatott felvidéki nagyberuházások helyszíni szemléit, továbbá ezen projektek előrehaladási jelentéseinek feldolgozását is mi végezzük – természetesen az anyavállalatunk, iránymutatása és felügyelete mellett.
Az évente megjelenő pályázati felhívásainkról pedig tájékoztató körutat szervezünk, ahol a pályázóinknak interaktívan bemutatjuk az aktuális pályázati kiírásokat és természetesen kérdezhetnek is tőlünk, valamint pályázói tapasztalataikat is szívesen meghallgatjuk – ezáltal is élő kapcsolatot tartva a pályázóinkkal.
Az OTP Bank szlovákiai kivonulásával a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának „Szülőföldön magyarul” programjába is bekapcsolódott a leányvállalatunk. A 2020-as támogatások kifizetése már rajtunk keresztül történik, ahol a munka érdemi részét – a pályázatok feldolgozását, kezelését – a Felvidéken továbbra is a SZMPSZ végzi, mi a pénzügyi teljesítést vállaltuk át. Megreformáltuk, hogy az embereknek ne kelljen kígyózó sorokban állni a kifizetésekért a bankfiókok előtt. 2020-tól már bármilyen bankban vezetett számlára biztosítani tudjuk a támogatás kifizetését.
Az elmúlt évek igazgatói tapasztalata alapján mit tud elmondani a BGA Felvidék eredményességéről, a kitűzött célok eléréséről?
A BGA Felvidék az elmúlt négy évben nagyon jelentős változáson ment keresztül, ezzel együtt pedig az eredményessége is nőtt. Ezekhez a sikerekhez elengedhetetlen volt az anyavállalat részéről Erdélyi Rudolf Zalán vezérigazgató úrtól, valamint a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága részéről, Potápi Árpád János államtitkár úrtól és a Felvidéki Főosztály vezetőjétől, Czimbalmosné Molnár Éva főosztályvezető asszonytól kapott bizalom és korrekt partnerség. Legalább ennyire fontos volt az eddigi sikereink eléréséhez az elszánt, és a céljaink iránt elkötelezett, elképesztő munka- és teherbírású kollégák közreműködése!
Sikerült elérnünk, hogy a növekvő támogatási volumen mellett a felvidéki iroda beágyazottsága és helyi tevékenysége, valamint a köztudatban levősége erősödjön. Ez különösen fontos most, a világjárvány alatt, hiszen országonként eltérő előírások, korlátozások, intézkedések, határzárak vannak.
Ilyen időszakban ismét bizonyítja nélkülözhetetlenségét egy helyi, országos központ, ahova szabadon fordulhatnak tanácsokért a pályázók, illetve a Felvidék-specifikus pályázatok, elszámolások, ellenőrzések kapcsán is eredményesek tudunk maradni, és többet tudunk segíteni a pályázóiknak is.
Amin mindenképpen szeretnénk javítani még, az a „Szülőföldön magyarul” programmal kapcsolatos információk helyretétele a fejekben, mert azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok szülő nem tudja, hogy ez a támogatás mire és honnan érkezik.
A támogatások összegét tekintve növekedett a BGA Felvidéken keresztül érkező támogatások összege Felvidékre? Hány szervezetet sikerült támogatni és átlagosan mekkora összeggel?
Itt kiemelném azt, hogy a felvidéki iroda nem rendelkezik semmilyen támogatási büdzsével, vagy ilyen irányú költségvetéssel. A döntések sem nálunk születnek. Ez korábban is így volt, de sokan nem tudják. A támogatásokat, amelyekkel dolgozunk, a Bethlen Gábor Alap Bizottsága hozza meg, amely döntés előkészítésénél és forrás biztosításánál a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága játszik döntő szerepet. A döntés végrehajtását pedig a Bethlen Gábor Alapkezelő végzi. Utóbbi munkában vállalunk szerepet a feltett kérdéssel összefüggésben. Bármilyen kifizetést csak az idei évtől végzünk, ez pedig kizárólag csak a „Szülőföldön magyarul” programmal kapcsolatos, amely munkát a korábbiakhoz képest az OTP Bank helyett végezzük az új pénzügyi partneren, azaz a ČSOB Bankon keresztül. Az általunk kezelt támogatások pályázati felhívás szerinti keretösszege és a pályázható összege is legutóbb épp a 2020-as pályázati kiírások esetében növekedett (92 millió forintról 250 millió forintra). A támogatási keretösszegről és a pályázatok elbírálásáról nem a felvidéki iroda dönt.
A világjárvány már egy éve korlátozza a civil szervezetek működését is, a rendezvények a legtöbb esetben nem valósulhattak meg. Hogyan reagál erre a pályázati rendszer?
A 2020-as pályázati kiírásokra vonatkozó döntés már akkor született meg, amikor látható volt, hogy a járvány sajnos sokáig velünk marad – sokkal tovább, mint azt az elején, optimistán reméltük volna. Potápi Árpád János államtitkár úr az eredmények megjelenése kapcsán tartott sajtótájékoztatóján el is mondta, hogy a rendezvényekre irányuló pályázatokat (ahol azt ki lehetett szűrni) nem támogatták 2020 március derekától, a vírus kirobbanásától és a korlátozások bevezetésétől. Ebből adódóan, a bölcs döntésnek köszönhetően nem kellett visszafizetni a támogatásokat. Voltak olyan, még futó pályázataink, amelyek futamidejének vége beleesett a járványba. Ezen pályázatok esetében a BGA rugalmasan kezelte a helyzetet, a pályázatok futamideje automatikusan meghosszabbodott, tehát akinek nem volt lehetősége a vírushelyzet miatt megvalósítani a rendezvényt, annak a későbbiekben erre lehetőséget biztosítunk, amikor a járványügyi helyzet lehetővé teszi. Aki pedig a járványhelyzet miatt esetleg nem tudta az eredeti elképzelések, illetve a projektterv szerint megvalósítani a pályázatát, annak egy kérelem benyújtása és elbírálása után lehetősége volt és van módosítani azon – így volt rá példa, hogy valami végül az online térben, virtuálisan valósult meg.
A tapasztalat viszont az, hogy leginkább a személyes jelenléttel szervezett programoknak van igazán közösségerősítő erejük, így személy szerint bízom abban, hogy amikor a vírushelyzet javul, és a korlátozások feloldódnak, akkor a személyes jelenléttel működő programok veszik majd át újra a központi szerepet a programok és rendezvények esetében.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
