A Balogvölgyi Tájegységi Értéktár Bizottság és partnerszervezetei 2016-től szervezetten is értékmegőrző tevékenységet folytatnak a gömöri településeken. Legelőrehaladottabban Nemesradnóton állnak a helyi egyházközség sikeres pályázatainak köszönhetően. Legutóbb az egykori oskolamesterek, lelkészek és gondnokok emléktábláját avatták fel.
A Nemesradnóti Református Egyházközség minden évben olyan pályázatot dolgoz ki a Besztercebányai Megyei Önkormányzathoz, amely a közösségépítő rendezvényei mellett maradandót is alkot.
Így sikerült már 2012-ben Nt. Pósa Lajos lelkipásztor és Bodon Lajos kántor-tanító emléktábláját elhelyezni a templomban, 2016-ban felújítani és 2017-ben megjelölni a „ túróscsuszás pap”, Nt. Pethő Dániel lelkipásztor sírját, s ezzel egyetemben újra felfedezni a túrós sült tészta, azaz a kálvinista mennyország ma ismert legősibb receptjét.
Szintén megyei támogatással 2017-ben hangosítást szereltek be a templomba, melyet először a világhírű Pál István Szalonna és bandája próbált ki. 2018-ban új könyvszekrényt vettek a gyülekezeti terembe, 2019-ben egyházi kiadványokat vásároltak.
2020-ban a koronavírusjárvány első hullámának elmúltával, augusztus 30-án még megünnepelhették az önálló egyház fennállásának 300. évfordulóját. S ugyanezen projekt része volt, hogy elkészítik az egykori oskolamesterek, lelkészek, gondnokok emléktábláját.
Az emléksarok átadását március 20-ra időzítették, de a járványügyi óvintézkedések csak szűk körben tehették lehetővé az avatást.
Március 20-a Kossuth Lajos emléknapja. Nemesradnóton 2019-től próbálnak a megemlékezési napból hagyományt teremteni.
Két éve a helyi Csemadok tagjai meglátogatták Kossuth Lajos sírját, majd március 20-án megrendezték az első hagyományteremtő összejövetelüket azzal a céllal, hogy minden évben ekkor emlékeznek meg a szabadságharc és mindennapok hőseiről.
Tavaly a koronavírus-járvány már megakadályozta a közösségi akciót, így meghirdették az Egy virágot Kossuthnak fotógyűjtést. Idén pedig szintén a járvány miatt nem tudtak találkozni, de az emlékezés nem maradhatott el. Csendes koszorúzást tartottak az emléksarok szűk körű átadását követően.
Pósa Dénes, az egyházközség gondnoka nagyon aprólékos munkával, ügybuzgóan több hónapig tartó kutatással írta össze a személyek neveit és szolgálati idejüket.
Az egyházi jegyzőkönyvekből, lelkészi és gondnoki naplókból, az anyakönyvekből dolgozott.
Meg kell jegyezni, hogy Radnót 1848 után Kossuth-párti település volt, s a forradalmat követően is az ő szellemiségében cselekedtek. Így az időzítés az átadásra nem volt véletlen.
A 2019-ben átadott huszárszobor, mely a gyülekezeti teremben került elhelyezésre immár egységet alkot a faluközösség hétköznapi hőseivel, akik a maguk módján szintén szabadságharcot vívnak/vívtak, s a haza és a magyar reformátusság megmaradása érdekében szolgáltak.
„Mint ahogyan Kossuth és huszárjai is egy-egy alkotótéglát képviselnek a magyar szabadság tekintetében hasonlóképpen a lelkészek, tanítók, gondnokok is egy-egy téglát képviselnek Isten országa építésében.
Példamutató őseinket követve legyünk mi is alkotótéglái szűkebb és tágabb közösségünknek, megtartó erői felvidéki magyarságunknak, mozgató rugói református egyházunknak” – mondta az átadás alkalmával Pósa Dénes.
Az emlékezés koszorúját a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének, a Csemadok alapszervezetének és a református egyházközségnek a képviselői helyezték el.
A következő hetekben a presbitereknek is alkalmuk nyílik, hogy tiszteletüket tegyék az ősök emléke előtt. A szervezők pedig bíznak benne, hogy a járványügyi helyzet is mielőbb lehetővé teszi, hogy közösségben is tovább szőhessék a következő választási ciklus terveit.
A táblák egy tégla mintájú tapétával bevont falra kerültek, jelképezve, hogy minden az egyházért és a református közösségért munkálkodó egyén az építőköve a nemesradnóti gyülekezetnek.
„Nagyon szívmelengető maga az ötlet, s a kivitelezés is. Ezzel a fallal lelkülete és mélysége lett a szobának” – tette hozzá Agócsné Galgóczy Tímea lelkésznő.
Az egyházközség ezen épületét régebben az egyház adta bérbe üzletnek és kocsmának. Majd 1961-ben államosították, s rá 30 évre tudták visszaszerezni, azóta gyülekezeti házként szolgál, a tavalyi évben pedig helyi értékké vált.
A helyi önkormányzat jóváhagyásával, Pósa Dénes önkormányzati képviselő felterjesztésében ezen épületen kívül a református templomot; a felújításra szoruló presbiteri székeket; Pósa Lajos mellszobrát és emlékművét; a költő emléktábláját az iskola falán; a nagy grafikáját az iskolában; s faszobrát a községházán; Radnóti Miklós szoboregyüttesét; s emléktábláját; a zsidó temetőt, Pósa Antalné Kovács Mária, a költő édesanyjának fejfáját; a kis kutat; a cigány zenekarokat és a Kálvinista túrós mennyországot Pósa Éva módra nyilvánították helyi értékké. Ebből több, főképpen az utóbbi a Felvidéki Magyar Értéktárban is szerepel.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
