Cirill atya, amint átveszi a Polgármesteri díjat (Fotó: novezamky.sk)

Mint ismeretes, 2012-ben a magyar Országgyűlés április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjává nyilvánította. Ez év április 12-ig egyházközségeinkben kilenc héten keresztül imakilenced keretében imádkozunk azokért, akiket magyarságuk miatt üldöztek és ma is üldöznek, hátrányosan megkülönböztetnek az élet különböző területein.

Imáinkba foglaljuk az 1919-es pozsonyi sortűz magyar áldozatait, a cseh megszállás alatt a Felvidékről elüldözött magyar püspököket és papokat, Batthyány Vilmos nyitrai püspökkel az élen, a Mindszenty-perben meghurcolt felvidéki magyar papokat, a Csehországba és Magyarországra kitelepítetteket, Lénár Károly atyát és a kommunizmus áldozatait, mártírjait egyaránt.

Az imakilenced első állomását Légen tartottuk: február 20-án szombaton, 18 órakor, online szentmise keretében – olvasható Karaffa János, a Pázmáneum Társulás elnöke Facebook-oldalán.

A 6. állomásra március 27-én virágvasárnap előestéjén került sor az érsekújvári ferences templomban, ahol Cirill atya engesztelő online szentmisét tartott.

A ferences rendi Kovalcsik Cirill atyáról tudni kell, hogy húsz éve hetente Szentendréről utazik az érsekújvári ferencesek templomába, hogy az ott élő magyaroknak anyanyelvükön hirdesse az igét, ugyanis Érsekújvárban a jelenlegi ferences szerzetesek között nincs magyarul miséző atya. Ezt a hiányt pótolva felvállalta, hogy hetente vonatra ül, s mint „utazó pap” hétvégeken anyanyelven hirdeti az igét a magyar hívőknek.

Ezen misén is visszaemlékezett a kezdetekre, amikor 2001-ben egy évre kérték fel, lássa el a felvidéki városban a magyar hívek szolgálatát. Akkor még csak havi egy alkalommal jött, de mivel az nem bizonyult elégségesnek, így rövidesen minden vasárnapot és ünnepet elvállalt.

Az Esterházy Jánosért mondott misét a nagyhét előtti előestén is örömmel vállalta fel, hiszen mint homíliájában elhangzik, Krisztus szenvedése és Esterházy János mártíromsága párhuzamba hozható. Hasonlóan, ahogy Krisztus, a halálos ítélet elől nem menekült el, nem kért kegyelmet, vállalta sorsát az emberiségért.

Mindez példa a mai ember számára is, mert Esterházy János sem futamodott meg az ítélet elől. Mélységes hite nem engedte meg, hogy gyáván elfusson. Jámborság és tisztaság az ő példája. Ezek a napjainkra még inkább érvényes tanulságok az itt élő magyarság részére, a jelen helyzetben. Ha megfogjuk egymás kezét – s Esterházy példája fogja kezünket – vállalva a kereszténységet, hitünket, megmaradunk. Mert a vértanúk emberi kiállása fellelkesít bennünket, hogy érdemes kitartanunk, vállalni sorsunkat. Mert Esterházy János is „csak egy magyar volt” elítélői szerint, de értünk, utódokért vállalta az ítéletet – mondta Cirill atya prédikációjában. Végezetül hozzátette, hogy ezen a szentmisén is imádkozik az egész magyarság lelki megújulásáért, és az üldözött keresztényekért.

A Cirill atya által szolgáltatott mise visszahallgatható az érsekújvári ferences templom magyar közösségének oldalán.

(Dániel Erzsébet/ Felvidék.ma)