Mint a mesében: aki nem hiszi, járjon utána. Én utánajártam. Amit találtam, az valóban elképesztő és meglepő. A kései ókor egyik csodája az örmény keresztyénség, amely magas kultúrát alakított ki már akkor a Kaukázus fénylő, hószikrázta csúcsainak látóterében, amikor Nyugat keresztyénsége még véres bel- és külharcokkal volt terhes.
Az örmény csoda Isten különös jele, s bár a brutális oszmán-török genocídium, népirtás a 20. század elején milliós nagyságban irtotta őket, erős hitük, nemzeti összetartásuk, legendás eszük, meg a történelem Istenének kegyelme folytán ma is élnek, alkotnak. Puszta létezésükkel, megmaradásukkal, túlélésükkel ma is hirdetik Isten nagyságos dolgait, megtartó hatalmát.
Nemrég kezembe került az a világtérkép, amely a keresztyénség jelenlétét mutatja a mai posztmodern világban. Ámulom-bámulom, és csak hálát tudok adni a történelmet bölcsen vezérlő Szentháromság Istennek. Minden keresztyénüldözés, népirtás ellenére ma a legdinamikusabban növekvő világvallás a keresztyénség. Amiért ide hozom ezt a világtérképet, az az elképesztő szám: Kínában 2002-ban 148 millió keresztyént mutat a térkép. Ennek a különös csodának a kezdete összefügg az örményekkel. Ők adták tovább Kínának a fényt, az evangéliumot. Az Ararát tövéből, Noé bárkája kikötőjétől vezet az isteni terv útja a Nagy Falon túlra. Hogyan és mikor? Ezt mutatjuk most be Olvasóinknak. (Forrás: http://allinnet.info/interesting/the-first-translation-of-the-bible-into-chinese-done-by-an-armenian/)
Az első keresztyén bizonyságtevők már 1200 éve Kínában
Kínai és közel-keleti egyházi feljegyzések, évkönyvek rögzítették a tényt, hogy már a Tang császári dinasztia (618-907) birodalmában megjelentek keresztyén hírnökök. Az ugyan a legendák világába tartozik, hogy Jézus tanítványa, Tamás apostol is járt volna Kínában, mint ahogyan Indiában igen. Ott alapítója lett a róla elnevezett, máig élő Tamás keresztyének egyházának, a Mar-Thoma közösségeknek. Az viszont nem legenda, hanem lejegyzett döntés, miszerint Timotheus, egész közel-kelet pátriárkája a 800-as évek elején így fogalmazott: „Isten Szent Lelke elviszi tőlünk az evangéliumot indiaiaknak, kínaiaknak, a felkelő Nap országaiba”. És úgy lett! Bizony mélységesen mélyre nyúlnak az örmény-kínai kapcsolatok gyökerei.
Hovhannes Ghazarijan a Biblia fordítója kínaira
Az örmény történetírás feljegyzi, hogy örmény kereskedők már a 2. században jártak Kínában. A középkori császárság idején, a 14. századtól örmény kereskedő kolóniák éltek a távoli hatalmas birodalomban. A legnagyobb ezek között Macau városában élt. Ott született Hovhannes Ghazarijan 1778-ban, akinek a nyugati irodalomban Johannes Lassar a neve. Szülei gazdagok voltak, házuk népe között voltak kínai szolgák, akiktől a fiatal „Jánoska” megtanult kínaiul. Később édesapja művelt kínai tanítót hozatott házukba, aki irodalmi nyelvre tanította a fogékony ifjút. Hovhannes elsajátította a portugál és angol nyelvet is, hiszen Macau a 16. század óta portugál támaszpontja volt a távol-keleti kereskedelemnek. Pályája is egy portugál kantonális hivatalban kezdődött, ő fogalmazta a pekingi legfelső birodalmi bíróságnak küldött hivatali leveleket. Később átvette a családi vállalkozást, 1802-től már az indiai Kalkuttában él. Üzleti ügyekben nem volt igazán otthon, viszont kiváló nyelvtehetsége hamar felkeltette a brit hivatalnokok érdeklődését. Egyre többször kérték tőle, fordítson kínai szövegeket angolra.
Serampur: protestáns Távol-Kelet Kutató Központ
Protestáns egyháziak hívták meg Hovhannest a Kalkutta közelében fekvő Serampurba, ahol India brit főkormányzója a 19. század elején létrehozta a Fort William College-ot, afféle szellemi, kutatási és oktatási erődítményként. Ennek a szellemi fellegvárnak volt egy alosztálya, ahol a munkatársak a Biblia különböző délkelet-ázsiai nyelvekre történő fordításával foglalkoztak, köztük kínaira is. Így aztán a kereskedésben nem éppen sikeres Hovhannes Ghazarijant szakértőnek hívták meg a bibliafordításhoz, illetve a munkatársak és a kollégium diákjai között a kínai nyelv tanítására. 450 angol birodalmi arany volt az évi fizetése, ami nagy megbecsülését jelentette a szellemi munkának!
„Ha Isten ad neki időt, lefordítja az egész Bibliát”
Ghazarijan fordítási alapul a Biblia örmény és angol nyelvű kiadását választotta, és János evangéliumával kezdte a munkát. A fordításhoz portugál-kínai szótárt is felhasznált. Érdekesség, hogy a koreai félsziget lakosságának megismertetését a keresztyénséggel a hajdan élt protestáns tanárok és lelkészek a 19. század végén szintén János evangéliumával kezdték, ennek néhány példányát juttatták el koreai nyelven az országba. Szinte „fű alatt” kezdett el ott is növekedni a tanítványi sereg, ami mára 21 millió, főként református hívőt tesz ki Dél-Koreában.
Három év múlva elkészült Máté evangéliumával is és néhány bibliai fejezettel. A kollégium igazgatóját, D. Brown tiszteletest valósággal elbűvölte a fiatal fordító munkálkodása. Londonba írt jelentésében így fogalmazott: „Mr. Lassar megküldte nekem a Biblia néhány fejezetéről készített kínai fordítását. Ezek tükrözik értelmességét és alaposságát. Lassar úr igazi kínai. Olvas kínaiul és könnyen, gyorsan is ír. Ha Isten ad neki 5-6 évet, az egész Bibliát lefordítja kínaira. Ez hatalmas tett lenne”. 1807-et írtak, amikor Máté evangéliuma kínai fordítását és ennek saját dekorációival ellátott díszpéldányát Hovhannes megküldte a canterbury érseknek és a Lambeth könyvkiállításnak. 1815-1822 között Ghazarijan elkészült a teljes kínai bibliafordítással és megtörtént az első, részleges kiadás is. Az általa fordított Biblia egy évvel hamarabb jelent meg, mint Robert Morrison és William Main fordítása, a Shentian Shengshu. A teljes Biblia lefordítása után nem sokkal, pár év elteltével, valószínűleg súlyos betegségben, viszonylag fiatalon meghalt. Jóllehet hazájában és Kínában, és másutt sem ismerik nagyon nevét, de kétségtelen hiteles történelmi tény, hogy a kínai Biblia történetének az első lapjai Hovhannes Ghazarijan lelkének, szellemének, nyelvismeretének és kezének lenyomatát őrzik.
Tedd, amit meg kell tenned!
Tedd, amit meg kell tenned, s hogy mi lesz belőle, az más kérdés! – Az igazán kínaivá vált Hovhannes Ghazarijan, európai nevén Johannes Lassar megtette, amit tennie kellett annak az örmény népnek a fiaként, amelyik 301 óta keresztyénként él a világon – őshazájukban, Örményországban és az öt kontinensen. Különös evangéliumi megragadottság jele az is, hogy a fordítói munka igen korán sok örmény intellektuelnek, egyházi embernek lett mindennapi foglalatossága, a „Tedd, amit meg kell tenned” értelmében. Az örmény naptárban, ami az egyházi ünnepek sokaságát állítja szép rendbe, már az 5. századtól szerepel a SZENT FORDÍTÓK NAPJA. Levelezésekből ismert, hogy Robert Morrison, a másik kínai bibliafordítás készítője és Ghazarijan ismerték egymást. Néhány fordítói, szakmai kérdésben, főként a bibliai nevek kínai átírásában még konzultáltak is egymással. Ez is példaértékű: nem ölte meg egyik munkakedvét sem a személyi presztízs vagy a konkurenciaharc, a rosszul értelmezett versenyszellem. Mindketten tették a dolgukat, s ennek Kína népe látta leginkább hasznát.
Elgondolkodtató ma is Ghazarijan bibliafordító elszántsága, és nagy tiszteletet kelt ez a történet is az istenáldotta, immáron közel 1800 év óta keresztyén örmény nép iránt. Senki nem csodálkozhat azon, hogy foggal-körömmel, életük árán is védelmezik, őrzik azt, amit Isten nekik 301 óta hitükben, hithőseikben, szellemi és anyagi magas kultúrájukban adott. Ősi himnuszukban méltán éneklik: Hazánk, szabad és független/Mely századok óta fennáll/Fiai úgy hívják/Szabad, független Örményország. Tisztelet annak a népnek, amelyik még Kínát is meggazdagította – a Bibliával!
Tiszteletadásom kifejezésére írtam az alábbi sorokat az örmény népnek méltatására, a világ egyik legősibb keresztyén nemzetének, protestáns testvéri megbecsüléssel, magyar református lelkészi áldásmondással: Իմ հարգանքն ու կարեկցանքը արտահայտելու համար ես գրեցի հետևյալ տողերը `ի պատիվ հայ ժողովրդի, հարգելով աշխարհի ամենահին քրիստոնյա ազգերից մեկի բողոքական եղբայրությունը` Հունգարական բարեփոխված հովվական օրհնություններով: Im hargank’n u karekts’ank’y artahaytelu hamar yes grets’i hetevyal toghery `i pativ hay zhoghovrdi, hargelov ashkharhi amenahin k’ristonya azgerits’ meki boghok’akan yeghbayrut’yuny`Hungarakan barep’vokhvats hovvakan orhnut’yunnerov: Dr. Békefy Lajos Ph.D.
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
