Május második szombatján díszkivilágítást kaptak a Korponai járásban található Csábrág vár romjai. A Sine Metu polgári társulás kezdeményezésére magyar trikolorban pompázott a középkori várrom.
Mint Orosz Örs közösségi oldalán kifejtette: „Múlt szombaton az első meleg májusi estén kivilágítottuk Csábrág várának romjait. Az akciót a Sine Metu csapata kezdeményezte és az esemény összes költségét is mi vállaltuk magunkra. Nagy örömünkre a várat gondozó Rondel Egyesület igent mondott az ötletre, így a megvalósítás már közös munka volt.”
Hozzátette: mivel a vár és környezete a legmagasabb, 5. fokozatú természeti védettséget élvez, a szakhatósági engedélyeztetésre is szükség volt.
Magyar színekbe öltözött a csábrági várrom (Fotó: Orosz Örs)
A május 8-ai akció során száz reflektorral világították meg az objektumot. A csodás természeti környezetben álló várromnál nincs elektromos hálózat, így aggregátorokkal biztosították az áramellátást a művelethez.
„Az Ipolyságtól és a magyar-szlovák államhatártól légvonalban 21 km-re fekvő helyszínt szerettük volna egy kicsit reflektorfénybe helyezni. Szombaton ez szó szerint sikerült”
– fogalmazott a közösségi oldalán Orosz Örs.
Száz reflektor világította meg a komplexumot (Fotó: Orosz Örs)
A kezdeményezés célja volt felhívni a figyelmet a csábrági vár felfedezetlen szépségére és a felújítás szükségességére.
Dicső múlt, szomorú jelen
A csábrági vár a Korponai fennsíkon helyezkedik el, Csábrágvarbók (Čabradský Vrbovok) község közelében.
Csábrág várának története egy érdekességgel indul: eredetileg Litva várának hívták és kettő volt belőlük egymástól pár kilométernyi távolságban. A kettőt viszont soha nem lakták egyszerre, a korábbi Litva (másik nevén Haradnok) romba dőlése és elhagyása után épült az új Litva, a későbbi Csábrág.
Eredetileg az őrvárat, amelyet 1276-ban említ először az írás a közép-szlovákiai bányavárosokba vezető útvonal védelmére építették.
A 16. században törökellenes erődítménnyé alakítottak át, amely sikeresen ellenállt minden török támadásnak. A 17. században a Koháry család szerezte meg, akik aztán a Szentantalban álló kényelmesebb kastélyba kötöztek.
A dicső múlt előtt tisztelegtek a díszfényekkel (Fotó: Nászaly Gábor)
A vár végső pusztulása 1812-ben következett be, Koháry Ferenc felgyújtatta a már romos várat. A kaputorony azonban viszonylagos épségben átvészelte a tüzet, a kutatások szerint a 19. században kovácsműhely működött benne.
1986 körül ledőlt a lakótorony egy része, az 1990-es évektől kezdődött meg a vár részletes kutatása. Az állagmegóvást a helyi önkéntesek Rondel egyesülete végzi. 2013-ban az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének hallgatói is részt vettek a munkálatokban.
A csábrági várdomb és környéke nemzeti természetvédelmi terület Szlovákia leggazdagabb hüllő-lelőhelyével. Nagyszámú sikló otthona is a környék.
Madártávlatból nappal az érintetlen természet ölében (Fotó: Orosz Örs)
A lakókörnyezettől távol eső komplexum kedvelt turista célpont. Gyalogosan több irányból is megközelíthető. A várromból csodás kilátás nyílik az érintetlen természetre.
A hétvégén a dicső múlt emlékére újra reflektorfénybe került a várrom.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma/varlexikon.hu)
