Ma délelőtt a bátorkeszi Kováts József Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola udvarán a trianoni diktátum 101. évfordulója alkalmából felavatták Vitéz Nagy János képzőművész egyik utolsó, Kossuth Lajost ábrázoló alkotását, melyet özvegye, Nagy Sára és az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás ajándékozott az alapiskolának.
Fehér István, az intézmény igazgatója ismertette az 1945-ben, Németországban, amerikai hadifogolytáborban született művész életútját, amelyre Trianon is rányomta a bélyegét, hiszen 1947-ben az alig kétéves Nagy Jánost szüleivel együtt kitelepítették a Felvidékről.
Fehér István (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A család Móron telepedett le, majd 1956-ban Kanadába emigráltak, ahol Nagy János élete nagy részét töltötte, majd 2004-ben tért vissza Felvidékre a feleségével. Fehér István elmondta,
a grafikusként végzett művész élete során több képzőművészeti ágban is kipróbálta magát, majd végül a fafaragás mellett döntött, amit élete utolsó órájáig űzött
– fogalmazott.
Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma
Az ünnepi eseményen jelen volt a művész özvegye és az Egy Jobb Komárom Polgári Társulás tagjai közül Knirs Imre, Nagy György és Szalay Károly, valamint bátorkeszi polgármestere, Labancz Roland.
A művészi fafaragás leleplezését megelőzően felléptek az alapiskolai diákjai, illetve ünnepi beszédet mondott Fehér István, aki úgy fogalmazott, Trianon gyalázata ma is él, hiszen az Európában őshonos nemzeti közösségek jogait biztosító törvénytervezetet Brüsszel rendre lesöpri az asztalról.
Vitéz Nagy János alkotásának leleplezése (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
„Megmaradásunk záloga csakis a kitartás, a nemzeti, keresztény értékekhez való hűség és a töretlen hitünk abban, hogy Trianon gyalázata sem tarthat örökké”
– mutatott rá Fehér István ünnepi beszédében. Wass Albert szavaival búcsúzott, melyet, mint mondta, üzenetnek szán és mélyen hisz benne:
Igaz magyarnak lenni akkora teher, hogy aki sokat viseli, megerősödik.
(SZE/Felvidék.ma)
