A magyar nemzet megmaradt, azok, akiket elszakítottak tőlünk fizikai valójukban, lélekben mindig is velünk maradtak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken. Június 4: a trianoni diktátum 101. évfordulójára emlékezünk…
(FRISSÍTVE!)
A kormányfő kijelentette, van egy nagy nemzet, amely messze túlnyúlik az országhatárokon. És ennek a lelki közösségnek a megőrzése – az elmúlt nehéz száz év ellenére – mégis sikerült – hangsúlyozta. Orbán Viktor azt mondta, hogy a nemzeti összetartozás gondolata erős, erősebb mint a korábbi évtizedekben bármikor is volt.
Miközben nem fogjuk elfelejteni mindazt, ami történt, nem akarjuk örökre vereségre ítélt népnek tekinteni magunkat. Erősek, sikeresek akarunk lenni, részben azok is vagyunk. Miért ítélnénk magunkat vereségtudatra? – fogalmazott a miniszterelnök.
Kiderült – folytatta –, hogy a szomszédaink is, akikkel Trianon okán van számos vitánk az ott élő magyarok jogait illetően, az erőt és a sikert respektálják. Amióta sikerült megerősödnünk, azóta javítottuk a szomszédainkkal a viszonyt. Egyre több szomszédunkkal egyre jobb kapcsolatban vagyunk, nem ellenfeleket gyűjtünk, hanem barátokat – jelentette ki Orbán Viktor.
Megnyílt a Magyar szemmel fotókiállítás
Megnyílt a Magyar szemmel című fotókiállítás június 4-én, a nemzeti összetartozás napján a Kossuth téren. Az Összetartozás emlékhelyénél látható kültéri tárlat a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága pályázatának 101 győztes alkotásából ad válogatást.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára beszédet mond a Magyar szemmel című fotópályázat képeiből összeállított kültéri kiállítás megnyitóján az Összetartozás Emlékhelye mellett a nemzeti összetartozás napján, 2021. június 4-én.
(Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a kiállítás pénteki budapesti megnyitóján elmondta:
szimbolikus üzenete van annak, hogy az Összetartozás emlékhelye mellett állítják ki a Kárpát-medence és a világ magyarságának alkotásait.
„Nem kevesebbet mondanak el ezek a képek, mint hogy a magyarság 101 esztendővel Trianon után is jelen van a Kárpát-medence minden régiójában, diaszpóraközösségei révén pedig világnemzetté vált” – fogalmazott.
A Magyar szemmel című fotópályázat képeiből összeállított kültéri kiállítás az Összetartozás Emlékhelye mellett a nemzeti összetartozás napján, 2021. június 4-én.
(Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Mint mondta, a 101 kiválasztott kép jelképezi azt a trianoni békediktátum óta eltelt 101 évet, amelyet a magyarság határokkal elválasztva, de lélekben mégis együtt töltött. A 101. évforduló egyszerre jelenti egy évszázad lezárultát és egy újnak a kezdetét – tette hozzá.
A kiállítás a hétvégén megtekinthető és a http://www.kulhonimagyarok.hu/ oldalon látható.
Szilágyi Péter: Magyarország képes a határon túl élő magyarok támogatására
A határokat nem ismerő magyar nemzetről és a határon túl élők támogatásáról beszélt pénteken Győrben a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésén a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa.
Bebizonyítottuk az egész világnak, hogy nemzetünk nem ismer határokat, küldetésünk, hogy megmaradjunk, és továbbadjuk az elkövetkezendő nemzedékeknek őseinktől kapott örökségünket
– mondta Szilágyi Péter. Hangsúlyozta: Magyarország olyan országgá vált 2021-re, amely képes az itt élők mellett a határon túl élő magyarok támogatására is; ezt bizonyítják a 2010 óta folyó programok, pályázatok, az aktívan működő intézményes fórumok. Példaként az általános és középiskolásoknak szóló „Határtalanul” programot említette.
A miniszteri biztos kiemelte, tovább erősödik a kormányzat külhoni és a diaszpórában élő képviselőkkel folytatott aktív és eredményes párbeszéde, aminek hatására a magukra hagyott magyar közösségek újra bizalmat szavaztak az anyaországnak. Így ma már gazdasági, oktatási és kulturális értelemben is egységes Kárpát-medencéről beszélhetünk, egységes nemzet tagjaiként élhetünk – hangoztatta.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa és Simon Róbert Balázs fideszes országgyûlési képviselő (elöl, b-j) a nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezésen és koszorúzási ünnepségen Gyõr belvárosában Czuczor Gergely és Jedlik Ányos szobránál 2021. június 4-én.
MTI/Krizsán Csaba
Sárai-Szabó Kelemen perjel ünnepi beszédében kiemelte, hogy a bencéseknek különösen sokat jelent az összetartozás. Rámutatott, a nemzeti összetartozás úgy marad erős, ha az emberek nemcsak beszélnek róla, hanem személyesen együtt vannak az elszakított testvéreikkel, újra és újra meglátogatják őket, kapcsolatokat építenek.
A bencés gimnáziumban nagy hagyománya van ennek, és komoly lehetőségeket biztosít a magyar kormány is ahhoz, hogy a diákok is személyesen tapasztalhassák meg a nemzet, az összetartozás erejét – fűzte hozzá.
Úgy fogalmazott:
„hagyományaink, történelmünk megismerésére, a magyarság életérzésére buzdítanak ezek a kirándulások, hogy úgy legyünk világpolgárok és európaiak, hogy közben nem félünk magyarnak lenni sem”.
Az ünnepségen Tóth István Konstantin, az intézmény igazgatója emlékeztetett, iskolájuk éppen száz éve vette fel az Érsekújvár mellől származó Czuczor Gergely nevét.
Hozzátette, a nemzeti összetartozás mellett ugyanakkor ma már az is fontos, hogy túllépjünk a sérelmeken. Rámutatott, a Kárpát-medencében élő szomszédos nemzetek együtt csaknem százmillióan vannak, többen, mint bármelyik európai nagyhatalom népessége.
Beszéde végén
reményét fejezte ki, hogy száz év elteltével összefognak ezek a népek, és élhető, barátságos, könnyen átjárható, testvéri Közép-Európa lesz a következő generációké.
Az ünnepség végén a jelenlévők megkoszorúzták a gimnázium előtt álló szoborpárost, amely Czuczor Gergelynek és Jedlik Ányosnak állít emléket.
A magyar mára a Kárpát-medence legerősebb nemzetévé vált
A nemzeti összetartozás napján nemcsak gyászolnunk kell amiatt, mert az ország kétharmadát igazságtalanul elcsatolták, hanem arra is emlékeznünk kell, hogy a magyar mára a Kárpát-medence legerősebb nemzetévé vált népességben, gazdasági és haderőben, kultúrában – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Kecskeméten.
Rétvári Bence a trianoni békeszerződés megkötésének századik évfordulója alkalmából meghirdetett, a koronavírus-járvány miatt azonban egy évet tolódó pedagógusképzési program nyitó rendezvényén kiemelte: annak ellenére történt mindez, hogy 101 évvel ezelőtt nemzetgyilkossági kísérletet követtek el az ezeréves magyarsággal szemben.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány korábbi sikeres képzései bizonyítják, hogy nagy igény van egy olyan sorozatra, amely a nemzeti érdeket szem előtt tartó, Magyarország történetét sokszor a korábbi történelmi szemlélethez képest másként bemutató előadásokat kínál – jelentette ki az államtitkár.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Nemzeti Összetartozás Emlékművének felavatásán a nyíregyházi Hősök terén a nemzeti összetartozás napján, 2021. június 4-én. Az élet fáját ábrázoló emlékmû Makoldi Sándor szobrászmûvész alkotása.
MTI/Czeglédi Zsolt
Gulyás Gergely: a nemzet egysége nem bontható meg
A trianoni tragédia után is megmaradt a nemzet, mert sokan tisztában voltak vele, hogy
„a nemzet egysége nem bontható meg, ha tudjuk: az állam és a nemzet közül a nemzet a fontosabb”
– mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Nyíregyházán.
Trianont követően „nemzedékek élete megnehezült (…), de megmaradt a nemzet” – hangoztatta Gulyás Gergely, amikor Hősök terén felavatta az élet fáját ábrázoló Nemzeti Összetartozás Emlékművét.
A miniszter szerint az elmúlt száz év magyar történelmének legsikeresebb időszaka volt az elmúlt tíz év, az állampolgársági törvény módosításának következtében egymillióval több magyar van, csak Nyíregyházán több mint húszezren tettek állampolgársági esküt.
Kásler: 101 évvel a trianoni trauma után Magyarország él és megerősödött
Trianon után 101 évvel Magyarország él, megerősödött, folyamatosan nyeri vissza gazdasági függetlenségét, politikai cselekvőképességét, és növeli szerepét ebben a régióban – mondta az emberi erőforrások minisztere a nemzeti összetartozás napja alkalmából a közösségi oldalán közzétett pénteki videójában.
Kásler Miklós úgy fogalmazott,
a magyar nemzetet a hagyományok, a szuverenitás, az integritás és a szabadság iránti vágy összeforrasztotta.
„Számtalan gyökérből eredt, számtalan nemzetiséget, üldözöttet, menekülőt fogadott be és építette közben Magyarországot, a magyar hazát. Megépültek a nagyvárosok Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken, de közös összefogással megépült Magyarország központi területén is a főváros, nagyvárosaink, kialakult mezőgazdaságunk, iparunk és egészen páratlan kultúránk” – sorolta.
Hozzátette: a magyar nemzet egységgé forrt össze az évszázadok folyamán, „beleértve mindenkit, aki ezt a szellemiséget, ezt az életszemléletet és életformát elfogadta”.
„Magyarországot a történelem viharai többször megtépázták, de ezekre a hagyományokra, előzményekre támaszkodva Magyarország ismét és ismét feltámadt” – jegyezte meg.
A miniszter kiemelte: 101 évvel Trianon után „Magyarország él, megerősödött, folyamatosan nyeri vissza gazdasági függetlenségét, politikai cselekvőképességét, és növeli szerepét ebben a régióban (…), mi ezt úgy fejezzük ki manapság, hogy egy vérből valók vagyunk” – fogalmazott.
(MTI/Felvidék.ma)
