A Lehár-operett a magyarság, a szerelem maga

Érdeklődő közönségre talált Rimaszombatban Klemen Terézia, Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja című kiadvány társszerzője. Az operett népszerűsége máig töretlen. A közönséget Nagy Ibolya budapesti operettprimadonna szórakoztatta, aki meglepetésvendéggel érkezett.

Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából szervezik a koncertsorozatot, melynek keretében bemutatják Az operettkirály című könyvet.

A világhírű zeneszerző 1870. április 30-án született Komáromban. Ennek állít emléket a kiadvány, a kiállítás és a bemutatókat övező turné.

„Könyvünk hiánypótló, ugyanis magyar nyelvű, Lehárról szóló könyv nem nagyon jelent meg az utóbbi 40-50 évben” – szögezte le Klemen Terézia.

Hozzáfűzte, nagyon sokan nem tudják, hogy milyen ember is volt Lehár, ezért tartotta fontosnak megírni a könyvet.

Az előadó, aki egyébként nyugalmazott pedagógus, a komáromi Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke, a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny ötletgazdája és főszervezője, a Szlovákiai Civil Becsületrend alapító elnöke sok érdekességet megosztott a közönséggel.

Lehárnak nagyon korán kibontakozott a tehetsége. Édesanyjának már négy és fél éves korában megszerezte első zeneművét. Tanulmányait Prágában, Budapesten folytatta. A kritikusok már Lehár életében azt mondták: van az opera, az operett és Lehár, aki a műfajt is megújította.

„Lehár Ferenc külön műfajt teremtett, az opera és az operett között szerzett zenét. Nagyon jó stílusú feljegyzéseket írt, így sok mindent megtudhatunk róla a könyvből, amelybe azokat összegyűjtöttük. Sok helyen, Japántól Amerikáig játsszák a műveit, mert univerzálisak a témái. Rengeteget és nagyon gyorsan dolgozott katonakarmesterként. A víg özvegy 31 operettje közül sorrendben a negyedik volt. Minden rekordot megdöntött, évente nyolcezer előadást tartottak világszerte, ami 1970-re elérte a félmilliót, mára pedig már meghaladta az egymilliós határt” – húzta alá Klemen Terézia.

„A turnésorozat, amelyben benne vagyunk, számomra is nagyon nagy élmény” – árulta el Nagy Ibolya, aki, mint mondta, 30 évig csak énekelt, aztán hét évig rádiózott, s ott merült bele a zeneszerzők életébe, műveibe, de ezen alkalmak nyújtották számára az igazi elmélyülést Lehár életművében.

Lehár műveivel csak magas kvalitású hangképzéssel rendelkezők tudnak érvényesülni.

Sebők Valéria a közönség soraiból szellemesen meg is jegyezte: Szinetár Miklós nagy hibát követett el, hogy a Csárdáskirálynőhöz Anna Moffót szerződtette és nem Nagy Ibolyát. Mentségére legyen szólva, hogy akkor Ibolya még gyerekcipőben járt.

Nagy Ibolya az örökbecsű Lehár-slágerek mellett ugyanis Kálmán Imre-darabokat is előadott, s fergeteges hangulatot teremtett Rimaszombatban is. Az énekesnő a Miskolci Nemzeti Színháztól kezdve egészen Sopronig minden operettben címszerepet játszott. A Dankó Rádió alapító szerkesztője és a Túl az Óperencián című műsor vezetője.

Rimaszombatba az Óperencián túlról is érkezett vendég, Arizonából Pongrácz András személyében, aki a művésznő menedzsere Amerikában, s Pongrácz Gergely testvéröccsét is tisztelhetjük benne. Nagyon elégedett volt a műsorral, így nem kizárt, hogy Amerikában is viszontlátják a műsort a kint élő magyarok.

Akik pedig Rimaszombatban megvásárolták a kiadványt, örök emléket szereztek otthonukba is.

A nagyon szép kivitelezésű könyv betekintést nyújt a zeneszerző családi életébe, zenei indulásába, Kálmán Imréhez fűződő barátságába, a világháborúk idején kifejtett tevékenységébe, Komáromhoz fűződő viszonyára. Megtaláljuk a könyvben Lehár művészetének összefoglalását is.

A sikeres könyvbemutatót Rimaszombatban, a Csillagházban a Szövetség a Közös Célokért Rimaszombati Területi Irodája és a Rákóczi Szövetség Gömörben Polgári Társulás szervezte, karöltve a komáromi Lehár Ferenc Polgári Társulással július 27-én. A rendezvénysorozat következő állomása július 30-án Füleken lesz, ahol a Csemadok Füleki Alapszervezete lesz a házigazda. A műsorral vándorkiállítás is érkezik. Losoncon pedig hamarosan a nagy Lehár-tárlatot tekinthetjük majd meg.

(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)