Fergeteges operettgála Losoncon

Losoncon két éve szerettek volna megemlékezni Lehár Ferenc születésének 150. évfordulójáról. Most azonban eljött a pillanat és kettős jubileumot ünnepelhettek, egyúttal összekötötték Kálmán Imre születésének 140. évfordulójával. Az operettgálát a komáromi Lehár Ferenc Polgári Társulás és a Csemadok Losonci Alapszervezete rendezte a losonci B. S. Timrava Színházban, melynek nézőtere megtelt az érdeklődő közönséggel.

Az operettkirályok ismert dallamai hat neves művész és a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar előadásában Farkas Pál vezényletével csendültek fel 2022. április 23-án Losoncon.

Fellépett: Nagy Ibolya Déryné-díjas énekesnő, színésznő, operettprimadonna, a Dankó Rádió alapító szerkesztő-műsorvezetője. Csengeri Attila musical- és operettszínész, aki 2002-ben megkapta a Pécsi Nemzeti Színház Nívódíját, valamint 2003-ban „Az év musicalénekese” eMeRTon-díjat, Pánczél Klaudia színésznő, operett- és operagálák rendszeres fellépője, hazaiként pedig a barsbaracskai Wurczer Péter és a kassai Ocsko Aladár mutatkozott be.

Ahogyan pedig magát bemutatta, a „kakukktojásként” fellépő Ress Hajnalka színész, előadóművész szinte felrobbantotta a színpadot a hálás nagyérdemű előtt.

A vendégművészek felejthetetlen hangulatot teremtettek, így az operettslágerekkel méltón emlékeztek meg Lehár Ferencről és Kálmán Imréről Losoncon.

„Nagy öröm volt, hogy hosszú idő után a korlátozások nélkül, önfeledten szórakozó közönség folyamatos vastapssal jutalmazta a művészek szebbnél szebb produkcióit” – mondta a szervezők nevében Klemen Terézia.

Az operettgálán többek között részt vett Losonc város polgármestere, a szlovák parlament képviselője, Alexandra Pivková és Csúsz Péter, a Besztercebánya Megyei Önkormányzat képviselője.

Lehár 1890-ben került a Nógrád megyei Losoncra, ahol a helyi kulturális élet egyik központi alakjává vált. Elszegődött karmesternek a Losoncon állomásozó 25. gyalogezredhez.

Arra, hogy Lehár zeneszerzővé és zenekarvezetővé fejlődjék, tulajdonképpen a losonci évek alatt volt igazán lehetősége, hiszen a zenekarnak nem volt túlságosan nagy repertoárja, és keveset is próbáltak, így Lehár minden fennmaradó idejét a zeneszerzésnek szentelhette.

Abban az időben Losonc jellegzetesen magyar város volt. Minden jómódú családnak volt zongorája. A város lakói minden alkalmat megragadtak arra, hogy látogassák egymást; délutánonként uzsonnát adtak, este vacsorát, vacsora után zeneestet rendeztek, divatosak voltak a házaknál rendezett bálok, koncertek, melyeken Lehár gyakran játszotta az első hegedűst.

A környék arisztokratáinak részvételével jótékonysági esteket, s a nagyobb ünnepek alkalmával a templomban hangversenyeket rendeztek, amelyeken Lehár Ferenc is szólózott. Vasárnaponként azonban a főtéren vezényelte zenekarát.

„Lehár ifjúságának legszebb négy évét töltötte Losoncon. Jól érezte itt magát, hiszen végre karmester lett, hangszerek szólaltak meg egyetlen mozdulatára” – mondta Klemen Terézia, a Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke, Az operett halhatatlan királya – Lehár című könyv szerzője.

A kiadványait és a hangoskönyvét az operettgála szünetében vásárolhatta meg a losonci közönség, s egyúttal megtekinthette a Lehár 150 kiállítást is, mely a jubileumra készült.

Lehár tehetséges zenész volt, nagyon értette a munkáját. Elbűvölő mosolya, ragyogó kék szeme volt. Rokonszenvet váltott ki a férfiakból, a hölgyekből pedig imádatot. Nem volt ez másképp 2022-ben sem, amikor a Lehár-, Kálmán- és egyéb művek vezényletével ugyanezt érte el Farkas Pál karmester a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar élén.

Az operett ma is népszerű, magyarországi elterjedése a XX. század elején indult. A magyar operett elődjének mondott népszínmű volt az egyetlen lehetőség az 1880-as évek végén, hogy a nagyvárosi polgárság magyarul alig tudó része megismerje a magyar nyelvet. Erre a műfajra 1875-ben építették fel a Népszínházat, melynek leghíresebb művésze Blaha Lujza volt.

A magyar operett tette világhírűvé Lehár Ferencet és Kálmán Imrét.

Lehár Ferenc 31 operettet írt, a legtöbbnek Bécsben volt a premierje, de valamennyit rövid időn belül Budapesten is műsorra tűzték. Világsikert aratott a Luxemburg grófja. Ugyancsak népszerű lett a Cigányszerelem és A mosoly országa, ritkábban játsszák A három grácia, A cárevics, Paganini és Friderika című műveit. Utolsó darabja a Giuditta című daljáték volt 1933-ban.

Kálmán Imre operettjeiről híres magyar zeneszerző, karmester kortársa volt Lehárnak. Lehár, Kálmán Imre és Leo Fall voltak a bécsi operett ezüstkorszakának (1900–1920 között) meghatározó egyéniségei, az ő operettjeiket játszották a leggyakrabban a helyi színházak és kabarék. Kálmán 1915-ben mutatta be legsikeresebb művét, a Csárdáskirálynőt, amellyel nemzetközi hírnevet szerzett. Népszerű művei továbbá A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő és a Cirkuszhercegnő. Utolsó operettjét, az Arizona Ladyt halála után, 1954-ben mutatták be Bernben.

(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)