Bugyács 70 – ezzel a címmel nyitották meg a közelmúltban Párkányban a Barta Gyula Galériában Bugyács Sándor párkányi születésű és itt élő képzőművész, grafikus jubileumi kiállítását.
Bugyács Sándor, a polgári foglalkozását tekintve egykori röntgenasszisztens, már ifjú korában egyedi módon szemlélte a világot, s ez a kezdeti munkáiban is megmutatkozott. A műfaj alapjainak megismerésére törekedett, s ehhez kereste a művészek társaságát is.
Huszonkét évvel ezelőtt alapító tagja volt a szőgyéni képzőművészeti tábornak és a párkányi képzőművészeti körnek is. Majd egyre többet látogatta az esztergomi művésztelepeket, galériákat, sok-sok társra lelve, autodidakta módon szerezte meg tudását, ismereteit a művészet nagyjaitól.
Tagja lett a Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesületnek, a Szlovák Képzőművészeti Uniónak, a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének és az Esztergomi Művészek Céhének.
Alkotásaival a hazai és esztergomi galériákban is több alkalommal bemutatkozott.
Annak ellenére, hogy első mestere a klasszikus tájképfestő, a Párkányban élt és alkotott Simonyi Lajos volt, ő mégis egyedi stílusával hívta fel magára a figyelmet. Az alkotás számára közléskényszer, vallotta magáról.
Főleg egyedi grafikákat és tollrajzokat készít. Meseszerű, szürrealisztikus álomvilágot jelenít meg képein. Kosztümös figuráival a kortalanságot igyekszik kifejezni. Őt mindig az ember érdekelte, a „figura”, akivel éppen él vagy dolgozik. Emberfigurái között megtalálható szinte minden típus, melyeket az adott pillanatban a színek sokaságával is illusztrál, kifejez. S így tükrözik munkái a groteszktől kezdve a legnehezebb élethelyzeteket is.
Bugyács Sándor nem beszédes ember, fanyar humora viszont arra enged következtetni, hogy olyannak fogadja el az életet, amilyen.
A művész vénája már hosszú évek óta színpadi szerepléseiben is megnyilvánul. A színpadon is az emberi figura érdekli, azt tudja nagyon sajátos módon, szinte szavak nélkül visszaadni egy-egy alakításban.
Egykori kisszínpadi csoportomban néhány perces szöveg nélküli alakításáért kapott különdíjat. De számtalanszor vastaps kísérte szereplését a párkányi színjátszó körben is, ahol napjainkig vállal kevés szöveggel karakterszerepek megformálását.
Bugyács Sándor vásznairól fanyar humora, s olykor provokatív figuráiból a végtelen jóság, szeretet, aggodalom és figyelmeztetés árad a néző felé. Művészetével, egyedi stílusával a hazai magyar képzőművészek között is a kevesek közé tartozik.
Isten éltesse Bugyács Sándort jubileumi kiállítása alkalmából!
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
